Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)

1920-08-08 / 181. szám

Budapest, 1920. 181. szám. Vasárnap, augusztus 8. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, I­ákóczi-útt 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint a K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánh­irdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ........... .­30 korona. Félévre.................. 180 korona. Negyyedévre ..... 80 korona. Egyes szám ára ............. 2 korona* HIVATALOS IGÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó éri 57.262/1920. sz. rendeletével dr. Degré Mik­lós ítélőtáblái tanácselnököt, valamint dr. Bod János miniszteri tanácsost az Országos Köz­­­ponti Árvizsgáló Bizottság elnöki, illetve al­elnöki tisztségei alól felmentette és az elnöki teendők ellátásával ideiglenesen dr. Boleman Ernőt, az Országos Központi Árvizsgáló Bizott­sághoz beosztott kir. törvényszéki bírót bízta meg. _______ A kereskedelemügyi m. kir. miniszter az úgy­nevezett tanácsköztársaság idején szocializálva volt kéményseprő-üzemek ügyleteinek az 5.193. 1919. M. E. számú kormányrendelet alapján való lebonyolítását elrendelvén, annak fogana­tosítása céljából felszámoló bizottságot alakított, melynek elnökévé kinevezte Nemes Jenő minisz­teri osztálytanácsost, a bizottság tagjaivá pedig a belügyminisztérium részéről Diószegi­y János miniszteri tanácsost, a kereskedelemügyi minisz­térium részéről dr. Pilisy Sándor és dr. Alfandry István miniszteri fogalmazókat s végül a Pénz­intézeti Központ képviseletében Pásztor Miksa igazgatót. _______ A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Daday Lászlóné dr. Egán Ilona budapesti áll. Erzsébet Nőiskolát gyakorló iskolai tanárnőt a budafoki áll. polg. leányiskolához szolgálat­tételre beosztotta. A m. kir. belügyminiszter a IX. kerületi állami anyakönyvvezetőséghez Fridrich Gyula székesfővárosi kezelőfőtisztet anyakönyvvezető­­helyettessé nevezte ki és őt a házasságkötések­nél polgári tisztviselői minőségben való közre­működéssel és a házassági anyakönyv vezetésével is megbízta. A m. kir. közélelmezési miniszter 48.174. 1920. sz. rendelete a kereskedelmi őrlésre jogosult malmok szabad forgalomban vásárolt terményei és őrleményei szállításához szükséges igazolványok tárgyában. Tudomásomra jutott, hogy kereskedelmi őrlési engedélyt nyert malmok közül azok, amelyek a Hadi Termény r.-t., illetve a Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosságának szerződéses malmai a szabad forgalomban vásárolt termények és az azokból nyert őrlemények szállítására a közfogyasztási célokat szolgáló őrlemények szállí­tására rendelkezésükre bocsátott igazolványokat használnak fel. Minthogy a jelzett malmoknak szabadforgalmú termény és az abból nyert őrlemény szállítmá­nyaihoz szükséges igazolványokat az illetékes közigazgatási hatóságtól kell esetről-esetre kér­niük, utasítom a malmokat, hogy ily célra a kizárólag fentebb jelzett rendeltetésű igazolvá­nyok felhasználásától annál is inkább tartóz­kodjanak, mert ellen esetben minden szabályta­letétben levő óvadék megfelelő igénybevétele mellett további megtorló lépé­seket fogok ellenük folyamatba tenni. Budapest, 1920. évi augusztus hó - án. Nagyatádi Szabó István s. k., m. kir. közélelmezési miniszter. A m­. kir. igazságügyminiszternek 27.613. 1920. I. N. számú rendelete a háborúban eltűntek holtnak nyilvánitásáról szóló 23.000 1919. I. M. számú rendelet módosítása tárgyában. A Vöröskereszt Egylet tudósitó irodáját és hadifoglyokat gyámolitó hivatalát 1920. évi julius hó 1. napjával a Magyar Vöröskereszt Egylet hozzájárulásával a m. kir. honvédelmi minisz­térium, még pedig annak 36. osztálya (Hadik­­laktanya, I. Fehérvári­ ut 22. sz.) vette át. Minthogy a háborúban eltűntek holtnak nyil­­vánításáról szóló 1919. évi október hó 31. napján kelt (a Budapesti Közlönynek 1919. évi november hó 11. napján kihirdettetett) 28.000 1919.1. M. számú igazságügyminiszteri rendelet a holtnak­­nyilvánítási eljárás körében a Vöröskereszt Egyletnek is bizonyos jogkört ad, ennélfogva ezt a rendeletet olykér módosítom, hogy ahol az említett rendeletben a magyar Vöröskereszt Egyletről van szó, ehelyett a m. kir. honvédelmi minisztérium 36. osztályát (36/D. alosztály Hadik-laktanya, I., Fehérvári­ út 22. sz.) kell érteni, amely az említett rendelet 11. §-ának bekezdése értelmében az eltűntről rendelkezésére álló nyomozati adatokat a bírósággal közölni fogja. Budapest, 1920. évi augusztus hó 4. napján. Tomcsányi s. k., m. kir. igazságügyminiszter. 15.336/1/A—3. 1920. szám. Hirdetmény az állami erdei facsemeték adományozása tárgyában. Az állami erdei facsemetekertekből az 1920. év őszén és az 1921. év tavaszán az állami szükségleteken felül megmaradó facsemetefeles­legek a következő feltételek mellett fognak az eziránt folyamodó birtokosoknak kiosztatni : I. Feltétel. A hatóságilag már véglegesen ki­jelölt mindazon kopár, vízmosásos vagy futó­homokos területekre, amelyekre a kopárjavítási tervek jóváhagyást nyertek, a szükséges eredei facsemeték oly feltételek mellett adatnak ki, mint azt a birtokosok részére a jóváhagyott kopárjavítási tervek kilátásba helyezték. II. Feltétel: Azon hatóságilag még ki nem jelölt, de közgazdasági érdekből befásítandó kopár, futóhomokos stb. területekre, valamint az Alföldön önkéntes elhatározásból terve­zett olyan erdőtelepítésekhez, melyeket kisebb birtokosok kívánnak végrehajtani, amennyiben a kir. erdőfelügyelő vagy a m. kir. állami erdő­­hivatal főnöke igazolja, hogy folyamodót a cse­meték ára és csomagolási költségei anyagi erejé­hez mérten aránytalanul terhelnek meg, a szük­séges erdei facsemeték, ha azok a csemetekertben vétetnek át, kivételesen és csak teljesen indokolt esetben csomagolás nélkül ingyen adatnak ki, ha pedig vasúton való szállításuk kívántatik, a ter­melési költségek elengedésével ugyan, de a tény­egi (arany) csomagol) és a vasúti tu­lafok való fuvarozási költségek megtérítése ellenében kerülnek kiosztás alá. A vasúti szállítási költ­séget az érdekelt birtokos viseli. III. Feltétel: Azon hatóságilag még ki nem jelölt, de közgazdasági érdekből befásítandó ko­pár stb. területekre,­­valamint az alföldi erdő­telepítési munkálatokhoz és fásításokhoz, ame­lyeket módosabb birtokosok és uradalmak ter­veznek és a tulajdonos anyagi helyzetének túl­ságos megterhelése nélkül saját költségen be­­erdősíthetők, a szükséges erdei facsemeték az V. pont alatti táblázatban feltüntetett átlagot termelési költségek ellenében és vasúti szállítás esetén ezenkívül a tényleg felmerülő csomagolási és szállítási költség megtérítése mellett adatnak ki. IV. Feltétel: Vágások felújításához és egyéb fásítási célokra úgy az állami kezelés alatt álló erdők birtokosainak, mint az állami kezelés alatt nem álló erdők tulajdonosainak is, erdei facseme­ték az V. pont alatti táblázatban megállapított átlagot termelési költségeknek és ezenkívül a tényleg felmerülő csomagolási és szállítási költ­ségeknek megtérítése ellenében lesznek kiszolgál­tatva. V. Termelési költségek fejében fanemek sze­rint a következő összegek számíttatnak fel: VI. A csemeték csomagolási és a felvevő állo­­máshoz való szállítási költségei fejében a tény­legesen felmerült költségek számíttatnak fel. A facsemeték adományozását a koronás bélyeg­gel ellátott és az őszi erdősítésekhez kért cse­metéket illetőleg legkésőbb 1920. évi augusztus hó 31-ig, az 1921. évi tavaszi ültetéshez kérteket illetőleg pedig legkésőbb 1920. évi november hó 14-ig közvetlenül az ültetés helyére illetékes kir. erdőfelügyelőséghez benyújtandó folyamodványban kell kérni. A folyamodványokban a birtokosoknak hatá­rozottan meg kell jelölniük a beerdősítendő terület helyét (község, dűlő), minőségét (kopár, vízmosásos, futóhomokos terület vagy vágás, tisztás stb.) és kiterjedését (kát, hold), továbbá a szükséges csemeték faját, korát és mennyi­ségét, az elültetés idejét (1920. év ősz vagy 1921. év tavasz), a folyamodónak vagy megbízott­jának pontos címét (lakóhely, utolsó posta), hová küldessenek a csemeték (vasúti állomás) és végül azt, hogy a csemeték kiszolgáltatását a fentebb közölt (I—IV.) feltételek közül melyik szerint tériké­ g•2K 3 Csemetefaj 1000 darab iskolázatlan magágyi isko­lázott CG i CG ›£‡ I O ‹ 1 › o o —* 1 CM| v© co pe 5 £ 1› s© «5 k­or­on­a i Lucfenyő ........­­ 2030 30402 Jegenyefenyő ............ 20! 3040 40503 Erdei fenyő ....... ... „.... Mlói 2030 30404 Fekete fenyő _ ... .. _ 15] 2030 30405 Vörös- és Banksfenyő........ 20 30— 40506 Egyéb külföldi fenyők.........100­­150 2002002507 Tölgy és cser ... .. ... 30 40— 501008 Akác és gladics ......... 25 35— 50— 9 Kőris, juhar, szil............ 1­430 40— 5080 10 Éger ................................... 501 60 75100 11 Nyir..................................... 501 60 75100 12 Fehér nyár ...... ... ...._­M ... 60 70— 80100 13 Vadcseresznye ..............M ... 40 50— 60 76 14 Hárs ... ............................. 30 40— 60 80 15 Nemes dió....................... 100,150— 200 300 16 Szelíd­, vadgesztenye CS am­ dió ...................... 601 70— 80100 17 Nyár- és fűzdugvány...... ... 20 -— — — 18 Külföldi fanemek és dísz­fák .................................... ...1501200-250­ 300

Next