Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
1920-11-21 / 268. szám
1920 november 21. Budapesti Közlöny ▼ettekel, de amelyekre igénybejelentést 1910. évi december hó 15-ig senki sem adott be, vagy amelyekre vonatkozó tulajdonjogát a bejelentést tett igénylő e rendelet hatályba léptétől számított egy év alatt nem érvényesítette vagy bebizonyítani nem tudta. Azok a fegyveralkatrészek, amelyek bármilyen úton a hatóságnak vagy az elkobzott fegyverek visszaszolgáltatására kiküldött bizottságnak jutottak birtokába és amelyekre vonatkozó tulajdonjog nem bizonyítható, mint uratlan dolgok, e rendelet hatályba léptével a magyar királyi kincstár tulajdonává válnak. Úgyszintén a magyar királyi kincstár tulajdonává válnak a kihágási ítélet alapján a tulajdonostól elkobzott fegyverek is. A kincstár tulajdonaivá vált lőfegyverek és fegyveralkatrészek rendeltetését és értékesítésük módját a belügyminiszter állapítja meg. Az, aki a kincstár tulajdonává vált lőfegyvert, fegyveralkatrészt vagy ezeknek az alkatrészeknek felhasználásával készült lőfegyvert a belügyminiszter rendeletének megfelelően megszerzett, annak igazolt tulajdonosává válik és tulajdonjoga nem támadható meg. 20. §: Az elkobzott fegyverek visszaszolgáltatására kiküldött bizottság a belügyminiszter felügyelete alatt áll; ügykezelését a belügyminiszter állapítja meg és számadásait ugyancsak a belügyminiszter vizsgálja felül 21. §. Valamennyi fegyver- és lőszerárusítással foglalkozó kereskedő köteles e rendelet hatályba léptekor az illetékes E fokú rendőrhatóság kiküldöttjének közreműködése mellett a raktáron levő fegyverekről és lőszerekről haladék nélkül részletes leltárt felvenni. E hivatalos leltárnak nemcsak az áruk részletes megjelölését, hanem azt is tartalmaznia kell, hogy az árukat a kereskedő mikor és kitől szerezte. 22. §. Az, aki ennek a rendeletnek valamely rendelkezését megszegi vagy kijátssza, vagy megszegésénél vagy kijátszásánál tudva közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a magyar királyi államrendőrség működési területén az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik 23. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és azt a belügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi november hó 19-én. Gróf Teleki Pál 8. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 9.863/1920. i. E. sszari rendelete. A nyilvános étkező és szórakozó helyiségek zárórájának megállapítása. A tüzelőanyagok kimérése érdekében a magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §• A nyilvános étkező helyiségeket (vendéglők, szorcsmák, italmérő vagy elárusító helyek, bárok és más hasonló üzletek, kávéházak stb.) a nyilvános szórakozóhelyiségeket (színházak, kabarék, mozgófényképhelyiségek és hasonlók), továbbá az összes mulatóhelyeket (orfeumok, dalcsarnokok, tánctermek, tánciskolák stb ),valamint a felolvasó-, hangverseny- és más féle nyilvános termeket és helyiségeket esti 10 órán túl nem szabad nyitva tartani. • A székesfőváros területén levő vendéglők zárórája azonban a belügyminiszter további intézkedéséig egyelőre éjféli 12 óra marad. E §. korlátozó rendelkezései nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitvatartásukat az utazó közönség érdekei kívánják. 2. §• A vármegyei törvényhatóság első tisztviselője, illetve a magyar királyi államrendőrség kerületi főkapitánya a belügyminiszter engedélyével az 1. §-nál szigorúbb korlátozásokat is megállapíthat. 3. §• A jelen rendelet rendelkezései az üzletek zárórájára nem vonatkoznak. 4. §• Aki a jelen rendelet, rendelkezéseit, intézkedéseket megsérti vagy megszegi, az kihágást követ el, amely hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. 5. §. A magyar királyi minisztérium felhatalmazza a belügyminiszert, hogy a jelen rendelet rendelkezései alól indokolt esetekben könnyítéseket tehessen, illetve kivételeket engedélyezhessen. E rendelet 1920. évi november hó 22-én lép hatályba s azt a belügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi november hó 15-én. Gróf Teleki Pál s. k., iá. dr. miniszter.elnök. A sl fejv. feeresfeeástemügyi miniszter 74.660/1020. számú remetete a találmányi sz.bsu.makró! s.zóló 1895. évi XXXVII törvénycikk egyes rendelkezésének módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920. évi XXXV. törvénycikk életbelépítése és végrehajtása tárgyában. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről alkotott 1920. évi XXXV. törvénycikk életbeléptetésének napját e törvény 4. §-a harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével jelen törvény 11. §-ában a törvényhozás részéről megadott felhatalmazás alapján 1920. évi december hó 1. napjában állapítom meg azzal, hogy a §. említett bekezdésének életbeléptetése iránt később külön rendelettel fogok intézkedni. Egyben a törvény 2. és 8. §-ainak végrehajtása tárgyában a pénzügyminiszter úrral egyetértve a következőket rendelem: I. Fejezet: A szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítása. 1. §• A szabadalmak oltalmi ideje csak kérelemre hosszabbítható meg. A kérvény a szabadalmi bíróságnál a jelen rendelet életbelépése napjától számított hat hónapon belül nyújtandó be. E határidő letelte után benyújtott kérvény hivatalból visszautasítandó. E határidő meg nem hosszabbítható és elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A kérvény benyújtása előtt minden szabadalom után kétszáz korona díj a m. kir. szabadalmi állampénztárnál befizetendő és az arról szóló nyugta a kérvényhez csatolandó, nyugta nélkül bemutatott kérvény hivatalból visszautasítandó. 2. §• A kérvényben a szabadalom, melyre vonatkozólag az oltalmi idő meghosszabbítását kérik, lajstrom száma szerint megjelölendő, pontosan körülírandó, a meghosszabbítás alapjául szólt ténykörülmények részletesen felemlítendők és az összes bizonyítékok felsorolandók Okirati bizonyítás esetén az összes okiratok a kérvényhez csatolandók. Egy kérvényben egynél több szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítása nem kérhető. 3. §. A szabadalmi bíróság bejelentési osztálya — ha a kérvényt hivatalból visszautasítandónak nem találja — a kérvényező nevét (cégét), lakhelyét (telephelyét), továbbá a szabadalom számát és rövid megjelölését a Szabadalmi Közlönyben közzéteszi azzal a figyelmeztetéssel, hogy a meghosszabbítás ellen a közzététel napjától számított hatvan nap alatt bárki kifogást tehet., E határidő meg nem hosszabbítható és a határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincsen. 14. §. A meghosszabbítás ellen a szabadalmi bíróságnál két példányban előterjesztendő kifogás kizárólag arra alapítható, hogy a kért meghoszszabbítás törvényes előfeltételei fenn nem forognak. A kifogást tevő fél tartozik a kifogások első példányához csatolandó nyugtával igazolni, hogy a szabadalmi állampénztárba 100 korona díjat előre lefizetett, ellenkező esetben a kifogás hivasításból visszautasítandó. A kifogás alapjául szolgáló ténykörülmények részletesen megjelölendők és az összes bizonyítékok felsorolandók. Okirati bizonyítás esetén azösszes okiratok csatolandók. 5. §. A bejelentési osztály a netán beérkezett kifogás másodpéldányát a kérvényezőnek kiadja és a 3. §-ban megállapított hatvan nap letelte után a meghosszabbítás kérdésében határoz. 6 §• A bejelentési osztály határozata ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt felfolyamodásnak van helye a bírói osztályhoz, melynek döntése végleges, úgy a bejelentési, mint a bírói osztály nyilvános ülésében határoz, amelyről a felek az előadandó ügyek jegyzékének legalább három nappal előzetesen történt kifüggesztése útján értesülnek. Szükség esetén a felek meghallgathatók, a bejelentési osztály határozathozatal előtt új bizonyítékokat hivatalból is beszerezhet. A bírói osztálynál új tényállítások és új bizonyítékok fel nem hozhatók. Úgy a bejelentési, mint a bírói osztály által hozott határozat a felekkel írásban közlendő. Egyebekben a meghosszabbítási eljárásban a szabadalmi bíróságnál hatályban levő jogszabályok megfelelően alkalmazandók. Az eljárás újrafelvételének helye nincs. 8. §. A meghosszabbítás elrendelése esetén a meghosszabbítás tartama mindig egész években fejezendő ki és a határozatban a meghosszabbítás kezdő időpontja, valamint a szabadalom oltalmi idejének végpontja naptári idő szerint megjelölendő. Az elrendelt meghosszabbítás az illető szabadalom megadására vonatkozó iratcsomóban megfelelően feljegyzendő, továbbá aSzabadalmi Közlönyében egy ízben közzéteendő és a szabadalmi lajstromban is kitüntetendő. 9. §• Ha az évi díjak azokra az évekre, amelyekben a szabadalom az 1920. évi XXXV. t.-c. 2. § ának második bekezdése értelmében egyáltalában nem vagy csaknem kellő mérvben volt gyakorolható, már ki voltak fizetve, a meghoszszabbítás éveire díj nem fizetendő. Ellenkező esetben pedig az évi díjak a hátralevő éveknek megfelelő évi összegekben fizetendők meg. Az 1895. évi XXXVII. t.-c. 45. §, 8. és 9. bekezdésében emlitett lejáratnak a meghosszabbítás kezdő pontja veendő. 10. § A meghosszabbitás elrendeléséből a szabadalom érvényességére következtetés nem vonható. 11. §■ Ha a szabadalmi bíróság az oltalmi időt meghosszabbította, az illető szabadalomra adott és a meghosszabbitás időpontjában még jog- s hatályban fennálló gyakorlatban vételi és használati engedély (1895. évi XXXVII.-c. 10. §.) tartama is — ha csak a felek közt létre- s jött szerződés rövidebb lejárati időt meg nem I állapít — a meghosszabbítási idővel meg- I hosszabbítottnak tekintendő. Az engedélyesnek 3