Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

1920-11-21 / 268. szám

1920 november 21. Budapesti Közlöny Szabó János, Csóti Józsefné, kk. Kovács Mária, kk. Kiss Anna, kk. Kiss János és Eporjesi Veron tulajdo­nosoknak káraimé következtében az 1881: LX. t.-c. 204. §-a, értelmében elrendeli a végrehajtási árverés joghatályával bíró önkéntes árverést, az árverési kér­vényért megállapított 252 korona költség és va­gyonközösség megszüntetése végett a szegedi ki­rályi járásáíróság területén levő Szeged városban fekvő a a szegedi bert. 372. számú betétben A + 1, sorsz. 728. hrsz. alatt foglalt Barna János, kisk. Szűcs ,József, Ilona, Ferenc, kisk. Kovács Mária, kisk. Szabó János, kisk. Kiss Anna, János és Szabó Istvánné szül. Eperjesi Teréz nevén álló Róna­ u. 6. 6. i. sz. házra és udvar telekre 12120 K kikiáltási árban és pedig a fenti betétben C. 3. sorsz. özv. Barna Jánosné Horváth Anna javára és C. 8. sorsz. a. Szűcs József javára bekebelezett életfogytiglani haszonélvezeti jogok fentartása mellett, azzal a megjegyzéssel, hogy ha az árverési vételár a haszonélvezeti jogokat meg­előző Szeged város részére rendelt állami kölcsönalap jelzálogos hitelező 3800 koronányi követelését meg nem ütné, az árverés hatálytalanná válik s az ingat­lan nyomban a haszonélvezeti jogok fentartása nélkül fog elárvereztetni. Az árverést 1921 március 10. napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségé­ben (Széchenyi-tér 4. szám 18. ajtó) fogja megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár két­harmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverezni szándékozók kötelesek bána­pénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben vagy az 1881: LX­­.-c. 42. §-ban meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbehelyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881:LX. t.-c. 147., 150., 170. §§., 1908: XL. t.-c. 21. §.) Az, aki ingatlanért a­ kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908 : XLI. ,t.-c. 25. §.) Szeged, 1920. évi október hó 13-án. A szegedi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 11254 1—1 Felhívások. Felhívás: 13907/1920. szám. Felhívom a m. kir. államrendőrség szombathelyi kerületének állományába tartozó Joódy Pál m. kir. államrendőrségi segédfel­­ügyelőt, ki állomáshelyére a m. kir államrendőrség szentgotthárdi kapitányságához szabadságának lejárta után vissza nem tért és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, hogy ezen felhívásom harmadszori közzé­tételétől számítandó 15 nap alatt állomáshelyén annál is inkább jelentkezzék, mert ellenkező esetben olybá fogom tekinteni, mint aki állásáról önként lemondott és a létszámból való törlése iránt fogok intézkedni. Szombathely, 1920. évi november hó 14-én. A magyar királyi államrendőrség szombathelyi kerületének főka­pitánya. *1736­3—3 Zethm­­i. 20575/16. 1920. sz. Az ismeretlen helyen tartózkodó Gloncsák Ede posta- és távirda segédellenőrt fölhívom, hogy ezen felhívás háromszori közzétételétől számítandó 15 napon belül a posta- és távirda vezér­igazgatóság személyzeti ügyosztályának vezetőjénél (Budap­est, II., Albrecht­ út 3. szám) jelentkezzék, mert ellenkező esetben oly elbánás alá kerül, mintha állá­sáról önként mondott volna le. Budapest, 1920 novem­ber 16. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter *1771 3—2 Felhívás: 4024/1920. kb. sz. Az 1917. évi 73776. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel kiadott Fegyelmi Szabályzat 88. §-ában foglaltak alapján Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága nevében felhívom az állásától felfüggesztett és isme­retlen helyen tartózkodó Holát Pál gömörrépási ág. h. ev. el. isk. tanítót, ak­i a proletárdiktatúra ideje alatt a soltvadkerti ág. h. ev. el. iskolához volt beosztva, hogy jelen felhívás keltétől számított 14 nap alatt vagy sze­mélyesen jelentkezzék állomáshelyén s ennek meg­történtét hozzám is jelentse, vagy tartózkodási helyé­nek pontos címét hozzám küldje be, mert ellen esetben úgy fog tekintetni, mint aki állását végleg elhagyta. Budapest, 1920. évi november hó 2-án. A vármegye közigazgatási bizottsága nevében Preszly Elemér, fő­ispán mint elnök._______ *1772 3—2 Fölhívás: 4990/1920. szám. A kecskeméti kir. tör­vényszék dr. Dezső János nagykőrösi ügyvéd által képviselt Borosa József földmives ókécskei lakos folya­modó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-o. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartóz­kodó Osváth Krisztina volt turkovei lakost, hogy fér­jével az 1902. évi február hó 29. napján a turkovói állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hír­lapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított­ egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíró­ság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Pásztor János ügyvéd, kecskeméti lakos,­ most kineve­zett ügygondnok fogja őt képviselni. — Kecskemét, 1920. évi november hó 7. napján. A kecskeméti kir. törvényszék. __________________11246­2—­ Felhívás: 9328/1920. évi. szám. A magy­ar királyi központi statisztikai hivatal felhívja ismeretlen tartóz­kodása Poparadu Victor és Susic Ibrahim irod­asegéd­­tiszteket, hogy szolgálatételre haladéktalanul jelent­kezzenek, különben jelen felhívás harmadszori meg­jelenésétől számított nyolc nap múlva állásukról lemon­­dottaknak fognak tekintetni. Budapest, 1920. évi novem­ber hó 17. napján. A m. kir. központi statisztikai hivatal »1790­3-1 Gondnokságok. Gondnoksás. P. 2322/7. 1918. sz. Az egri törvény­szék közhírré teszi, hogy Cseh Sándorné sz. Császár Borbála füzesabonyi lakost az 1919. évi december hó 19. napján jogerőre emelkedett P. 2322/6. 1918. száma Ítélettel az 1877: XX. t.-c. 28. §-ának a) pontja alap­ján gondnokság alá helyezte. Eger, 1920 január 16. Az egri törvényszék. 11233 1—1 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. 3011/1920. szám. A berettyóúj­falui kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Nagy Gás­­párné udvari lakos kérelmére hadban állítólag eltűnt Nagy Gáspár udvari lakos holtnak nyilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 7. §-a alapján folyamatba tette. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben ha az eltűnt életbenlétéról, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­naknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnál, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Az eltűnt író vonatkozó adatok a következők: Nagy Gáspár (nős Vekerdi Zsófiával) 1877 október 13-án, született Nagy Imre és Szabó Julianna szülőktől, kevés vagyonú, három gyermek atyja, katonai szolgálatra 1914 július 26-án vonult be a 3. honvéd gyalogezredhez mint tize­des, tábori postaszáma 62 volt, 1915 évben szerb fog­ságban, honnan még egy levelet irt, 1915 óta róla semmi kir. Berettyóújfalu, 1920 október 11. A berettyó­­újfalui kir. járásbíróság. 11194 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 6715/1920. szám A nyír­egyházi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Orosz Mihályné szül. Vecsei Irma újfehértói lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Orosz Mihálynak, ki Tiszalökön 1879. évi szeptember hó 28-án született, szüleinek neve néh. Orosz József és néh. Tóth Julianna, házastársának neve Vecsei Irma, gyermeke nincs, utolsó lakhelye Ujfehértó volt, foglalkozása napszámos, ingó-ingatlan vagyona nincs, 1914 augusztus hó 2-án hadbavonult a cs. és kir. 65. gyalogezredhez, 1914 augusztus hó 7-én a harctérre ment, 1914 augusztus hó 27-én résztvett a Bucancz körül vívott ütközetben, hol állítólag eltűnt, tábori postás, ám a 97 volt, holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózko­dási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülmé­nyeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jel­zett idén túl még életben volt, azt a hirdetménynek a kir. járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a kir. járásbíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a járásbiróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza, 1920. évi november hó 1. napján. A nyír­egyházi kir. járásbiróság. 11199 1—1 Holnaknyilvánitás. Pk. 1319/1920. szám. Az abaúj­­szántói kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Dávid Józsefné­ szü­l. Vorcsák Mária abaújszántói lakos kérelme folytán az állítólag eltűnt Dávid József abaujszántói lakos holtnaknyilvánitása "iránt az eljárást a mai napon megindította, az eltűnt részére ügygondnokul dr. Zim­­mermann Lajos hadviselt abaujszántói ügyvédet ren­delte­ ki. Dávid József 33 éves, ref. vallású, abaujszántói születésű és lakos, kocsis, 1914 augusztus hó elején vonult be a kassai 9. honvéd gyalogezredhez, onnan a galicziai harctérre vonult és valószínű, hogy az első harcokban elesett, mert azóta életjelt nem adott magáról, az eltűnt vagyontalan volt, egy gyermeke maradt Erzsébet 7 éves. Felhívja a kir. járásbiróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdet­ményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Ha ez időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­­nyilvánitás kérdésében határozni. Abaujszántó, 1920. évi augusztus hó 6. napján. Az abaujszántói kir. járás­bíróság. 11213 1-1 Holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 191068/2. 1920. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Rosenfeld Mórné részéről előterjesztett holtnak­­nyilvánítási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította. Az eltűnt neve Rosenfeld Mór, vallása izr , szüle­tési helye Vácz, születési ideje 1879 október 30., szülei neve és lakhelye Rosenfeld Salamon és Steiner Anna VI., Teréz-körút 35., az eltűnt utolsó lakhelye VII., Szövetség-u. 36/C. I. 8 házastársának neve Grossmann Sarolta, ennek lakhelye ugyanott, a házas­ságból két gyermek született és ezek elhelyezése anyjuknál van, az eltűnt foglalkozása magánhivatalnok, az eltűntnek ingó­ ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített,’ bevonult 1915.,évi április hó­ 17. napján Budapestre, csapattestének­­ megjelölése (anyaezred, ahová eredetileg beosztották) 1. honvéd gyalogezred, utoljára szolgálatot teljesített 1. honvéd gyalogezred 3. zászlóalj 2. szakasz, katonai rendfokozata gyalogos­ utolsó ismert tábori postaszáma 14, a hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, a 2. Isonzói ütközetben 1915 július 19-én. A Vöröskereszt Egylet értesítése szerint eltűnt 1915 július 19-én a doberdói harcokban. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a h­oltnaknyil­­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi királyi járásbíróságnál 1920. évi december 29. napjáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bíró­­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt­naknyilvánitás kérdésében határozni. Budapest, 1920 évi október hó 18-ikán. A budapesti központi kir. járásbiróság. 11222 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1471/5. 1920. szám. A kapos­vári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy "Okold­­osányi Jánosné budapesti lakosnak a 28000/1919. L M. számú igazságügyminiszteri rendelet értelmében előterjesztett­­kérelme folytán az állítólag eltünt Beniczky Lajos alezredes kaposvári lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította, egyúttal részére ügygondnokul dr. Keresztúri Lajos­­ ügyvédet kirendelte. Beniczky Lajos alezredes, szül. 1868 szeptember­­ 1-én Beregszászban, Beniczky Lajos és Guláczy Karolina szülőktől, nőtlen, ingatlan vagyona nincs, csak ingók utolsó állandó lakhelye Kaposvár, tábori postaszáma SS, bevonult a mozgósításkor és a szerb harctérre ment, ahol az állítólag megsebesült és 1914 Szeptember 17-én hősi halált halt. Felhív a kir. járásbiróság mindenkit, akinek az eltűnt életbenlétéről tudomása van, hogy a bíróságot erről ezen hirdetmény közzétételétől számított 60 napon belül értesítse, mert amennyiben ez idő lejár­táig ily bejelentés nem érkeznék, a bíróság­­az egyéb­­ként kiderített tények alapján fog a holt­aknyi­lvánítás kérdésében határozni. Kaposvár, 1920. évi augusztus hó 24. napján. A kaposvári kir. járásbiróság. *11224­1 — 1 Holtnak nyilvánítás. Pk. 2019/1920. szám A csongrádi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Keller Lajosné László K. Anna részéről előterjesztett holtnak nyilváni­­tási kérésem folytán a 28000/1919.1. M. számú rendelet 7. §-a alapján az állítólag eltűnt Keller Lajos volt csongrádi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügy­gondnokul dr. Albert Áron csongrádi ügyvédet ren­delte ki. . . Nevezett született Csongrádon 1880 augusztus hó 15-én, szülei Keller József és Kása Anna, foglalkozása földmives, utolsó állandó lakhelye Csongrád volt, a háború kitörésekor bevonult a 5. honvéd gyalogezred­hez Szegedre, onnan két hét múlva áthelyezték a 301. gyalogezred 406. zászlóaljához Aradra, ennek kötelé­kében került orosz harctérre, honnan utolsó levelét 1914 decem­ber hó 13-án írta, azóta róla semmi hír, utolsó tábori postaszáma 23 volt. Felhívja a bíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvá­­nítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, íg­y különösen arról, hogy az eltűnt 1917. évi január hó 1. napján túl még életben volt, tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot ezen körülményről a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt értesítsék, egyszersmind közöl­jék azon adatokat, amelyekből az eltűnt életbenléta megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyil­vánítás kérdésében határozni. Csongrád, 1920 október hó 30. napján. A csongrádi kir. járásbiróság. 11234 1—1 Holtnaknyilvánitás. 1989/1920. szám. A dombóvári kir. járásbiróság közhírré teszi," hogy Klein Játtosné szül. Schmidt Ágnes csibráki lakos részéről a magyar igazságügy-miniszternek 28000/1919. I. M. sz. rendelete alapján előterjesztett kérelem folytán Klein Jáno­s, aki 1888 julius 30-án Csibrákon született néhai Klein Már­ton és néhai Bohruidt Anna szülőktől, földmives, róm. kath vallásu, gyermektelen, vagyontalan, aki 1914. évi augusztus vége felé mint gyalogos a harctérre került és 1914 szeptemberben a galicziai harcokban vett részt s azóta életjelt magáról nem adott, volt csibráki lakosnak holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Nyárády István dombóvári ügyvédet rendelte ki. Felhívja a bíróság az eltüntet­és mindazokat, akik­nek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, így külö­nösen arról, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot ezen körülményről e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt értesítsék, egyszersmind közöl­jék azokat az adatokat, melyekből az eltűntnek élet­­benléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíró­ság aa eltüntet ezen határidő eltelte után holtnak fogja nyilvánítani. Dombóvár, 1920 október 18. A dombó­vári kir. járásbiróság. 11235 l­e­l Holtaknyilvánítás. Pk. 4410/1920. sz. A sátoralja­újhelyi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Stremfp Pálné sz. Durányik Mária Sátoraljaújhelyi lakos részé­ről előterjesztett kérelem folytán az állítólag elhalt Strumpf Pál volt sátoraljaújhelyi lakos holtnak nyilvá­­nítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az elhalt részére ügygondnokul dr. Kollonay Gyula sátoraljaújhelyi ügyvédet rendelte ki. Az állítólag elhalt­ LS79­. évben Nyíregyházán szüle­tett, neje szül Durányik Mária, gyermekük nincs, önálló hentes és mészáros, ingatlannal bir, bevonult 1914. évben a mozgósítás kezdetén a 10. honvéd .

Next