Budapesti Közlöny, 1921. február (55. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-24 / 44. szám

Budapest, 1921 Csütörtök, február 24. 44. szám: BUDAPESTI HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám* Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII.» Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-építlet Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10®/o engedmény. Előfizetési árak: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes iz&m Am S oldal terjedelemig 3 kor. ‹ » · 16 » · 0» · » » további 8 oldalanként 3 » ■f. 1 . . —■ stj.. r.r zzrrsL. .... Ir,.v—. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy dr. Plósz Béla állatorvosi főiskolai nyilvános rendes tanárnak, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából —• a közszolgálat terén kifejtett munkálkodásaiért — elismerésem tudomásul adassék. Kelt Budapesten, 1921. évi január hó 26. napján. Horthy s. k. / Szabó István s. k. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Méhely Kálmán volt államtitkárt a m. kir. postatakarékpénztári tanács elnöki tiszte alól felmentette és helyébe a tanács elnökévé dr. Scitovszky Tibor m. kir. kereskedelemügyi államtitkárt, ugyanezen tanács tagjává pedig Rausch Aladárt, a Baross Szövetség elnökét nevezte ki. A. m. kir. földmivelésügyi miniszter a földbirtokok u. n. szocializálása folytán előállott tényleges helyzet rendezéséről szóló 2.250/1920. M. E. számú kormányrendelet és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 78.500/1920. E. M. számú rendelet alapján Tar Gyula földmivesiskolai igazgatót, mint a veszprémi kerületi lebonyolító bizottság tagját indokolt kérelmére ezen tisztétől felmentette és helyette ezen bizottság tagjává Szente Dezső földmivesiskolai igazgatót, póttagjává pedig Raidecker László veszprémi püspöki főszámvevőt kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszter Velzer Alajos budapesti kir. országos gyüjtőfogházi főtisztet saját kérelmére a szegedi kir. ker. börtönhöz helyezte át. _______ A m. kir. pénzügyminiszter 972/1921. P. M. számú rendelete a magyar háborús államadóssági címleteknek nosztrifikálás céljából leendő jegyzékbe vételére és megjelölésére irányuló kérelmek előterjesztésére kitűzött határidő meghosszabbítása tárgyában. A magyar királyi minisztérium 9.390/1920. M. E. számú rendeletének 18. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A magyar háborús államadósság nosztrifikálásának előkészítéséről szóló 1920. évi december hó 23-án kelt 9.390/1920. M. E. számú rendelet 1. §-ában a magyar háborús államadóssági címleteknek nosztrifikálás céljából leendő jegyzékbe vételére és megjelölésére irányuló kérelmek előterjesztésére az 1921. évi január hó 15-étől 1921. évi február hó végéig megállapított határidő 1921. évi március hó 31-ig bezárólag meghosszabbíttatik. Az említett rendelet 7. §-ában foglalt feltételek mellett a pénzintézetek által benyújtható kérelmek — eltérően a hivatkozott §. második bekezdésében megállapított határidőtől — 1921. évi április hó 1. napjától kezdve 1921. évi április hó 15. napjáig terjeszthetők elő. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921. évi február hó 23-án.Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1.598/1921. számú rendelete az ásványolajtermékek után fizetendő kincstári részesedés felemelése tárgyában. Az ásványolajtermékek után fizetendő kincstári részesedésről szóló 1920. évi 34.744. számú pénzügyminiszteri rendelet (1. a Budapesti Közlöny 1920. évi május hó 26. napján megjelent 118. számában) 1. §-át a következőleg módosítom : 1. A kincsári részesedés mérvét, az ásványolajadóra vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében járó fogyasztási adón felül, egy kilogramm tiszta súly után, további rendelkezésig, a következőképen állapítom meg: 1. benzinnél, amelynek sűrűsége -f-12° E mellett a J35°-nál kisebb ................................. 4 KW 735°-től 790°-ig terjed........................ 2 » 2. világító kőolajnál (petróleumnál)............ 3 » 3. gázolajnál, fűtőolajnál és az összes könnyű olajoknál ..................................... 2 » 4. kenőolajoknál .......................................... 4 * 5. paraffinnál és vazelinnél......................... 5 » Az aszfalt, szurok, kátrány (goudron) és koksz nem esik kincstári részesedés alá. Az ásványolajfinomitó vállalatok üzleti helyiségein (1882. évi XVIII. t.-c. 9. §-a) belül kincstári részesedés alá eső ásványolajtermék felhasználásával készült cikkekben foglalt ásványolajtermékek is kincstári részesedés alá vonandók. Ugyanez áll a külföldről behozatalra kerülő ilyen cikkekben foglalt ásványolajtermékekre is. Ez a rendelet folyó évi március hó 1-én lépéletbe. A fenti rendelkezéseknek megfelelően az ásványolajtermékek után fizetendő kincstári részesedésről szóló és már előbb hivatkozott 1920. évi 34.744. számú pénzügyminiszteri rendelet végrehajtási rendelkezéseinek 1. pontja is megváltozik és helyébe a következő szöveg lép: 1. A jelen rendelet 1. §-ában felsorolt ásványolajtermékek ismérvei tekintetében a következők irányadók: a) A benzin tekintetében az 1. §. a) és b) pontjaiban megállapított fajsúlyhatárok szolgálnak egyedül irányadókul. b) A világító kőolajnak fajsulya 790°—845° között ingadozik és lobbanási pontja — Abelféle készüléken meghatározva — 21° C-nál magasabb. c) A gázolaj, fűtőolaj és könnyűolajok csoportjába mindazok az ásványolajtermékek sorozandók, amelyeknek fajsulya + 120 E mellett legalább 836° és kenőképességük (viscositásuk) 20° 0 mellett legfeljebb 6. A kincstári részesedés szempontjából az olyan olaj is fűtőolajnak tekintendő, mely a fenti ismérveknek nem vagy csak részben felel meg, azonban tényleg fűtési célokra használtatik. Ilyen esetekben azonban a felhasználás célja hitelt érdemlő módon igazolandó. d) A kenőolajok csoportjába mindazok az olajok tartoznak, amelyeknek kenőképessége (viscositása) 20° C mellett 6-nál nagyobb. e) A paraffint és vazelint a következő tulajdonságok jellemzik: Halmazállapotuk kenőcsszerűtől egészen szilárdig — színük fehértől egész sötétzöldes feketéig váltakozik — kenőképességük (viscositásuk) 50 ° C-nál 7 alatt marad. f) Az aszfalt, szurok, kátrány (goudron) és koksz nem esik kincstári részesedés alá. E csoportba az ásványolaj lepárlásánál visszamaradt mindazok a termékek tartoznak, amelyeknek kenőképessége (viscositása) 50° C-nál legalább 80 és kátránytartalma legalább 75%. Ha kétely merül fel aziránt, hogy valamely ásványolajtermék az 1. §-ban felsorolt melyik pont alá tartozik, a pénzügyi közegek a küldeményből a fél által szolgáltatandó megfelelő edényben két egy-egy liternyi és a fél pecsétjével is ellátott szabályszerűen lezárandó mintát kötelesek venni, amelyek közül az egyik megvizsgálás céljából az Országos Kémiai Intézetnek haladéktalanul megküldendő, a másik pedig a küldő pénzügyi közegek által mindaddig megőrzendő, amíg a küldemény megvizsgálására vonatkozó értesítés a küldő pénzügyi közegekhez beérkezik. Ez az eljárás azonban a küldemény kezelését nem akadályozhatja, hanem az illető termék ideiglenesen a magasabb részesedés alá vonandó. Az esetben, ha az Országos Kémiai Intézet vegyvizsgálatának eredménye azt mutatná, hogy a szóbanforgó termék tényleg alacsonyabb részesedés alá esik, a befizetett, illetőleg hitelezett különbözet a pénzügyigazgatóság által visszatérítendő, illetve a vonatkozó hitelszámlán leírásba hozandó. Amennyiben a robbanási pont, kenőképesség (viscositás) vagy a kátránytartalom meghatározása szükségessé válnék, e tekintetben a többször hivatkozott 1920. évi 34.744. számú pénzügyminiszteri rendelet mellékletét képező »Utasításiban foglaltak irányadók. fj) Az ásványolajfinomító üzleti helyiségein belül kincstári részesedés alá eső ásványolajtermék felhasználásával előállított cikkekben foglalt ásványolajtermékek után fizetendő kincstári részesedés tekintetében a következők tartandók szem előtt. Minden ásványolajfinomitó vállalkozója, aki az ásványolajfinomitó üzleti helyiségeit (1882. évi XVIII. t.-c. 9. §-a) belül kincstári részesedés alá eső ásványolajtermék felhasználásával készülő cikk előállításával foglalkozik, köteles ezt az e célra használatba vett helyiségek és műeszközök pontos megjelölésével, valamint a műszaki eljárás részletes leírásával együtt a jelen rendelet életbelépésétől számított 8 napon belül , illetve amennyiben az említett üzemet a jelen rendelet életbelépését követő időben szándékoznék megkezdeni, az üzem megkezdése előtt legalább 14 nappal — az illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelentetni. A pénzügyigazgatóság a bejelentés és mellékletei alapján a leletjegyzőkönyv megfelelő kiegészítését, illetve — amennyiben az szükségessé válnék — új leletjegyzőkönyv felvételét rendeli el. A vállalkozó köteles lesz a pénzügyigazgatóság által előírandó oly feljegyzést vezetni, amelyből ki kell tűnnie: aa) a gyártás megkezdése időpontjának, bb) a gyártáshoz esetenként felhasznált és kincstári részesedés alá eső ásványolajtermék minőségének (jelen rendelet 1. § 1—5. pont) és mennyiségének, cc) a gyártáshoz felhasznált egyéb anyagok megjelölésének és ezek mennyiségének, dd) az előállított cikk megnevezésének és mennyiségének, ee) az előző dd) pontban említett cikk esetenkénti kiszállításának a kiszállított mennyiség pontos feltüntetésével, valamint az átvevő nevének és lakhelyének. E feljegyzést a pénzügyigazgatóság lapszámozott és hitelesített füzetekben szolgáltatja ki a vállalkozónak. Az ásványolajfinomító vállalat ellenőrzésével megbízott pénzügyi közegek kötelesek szigorúan ellenőrizni, hogy az illető cikkek gyártása a Egyes számára 3 korona.