Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

Budapesti Közlöny 1921 április 12. vábbá a gyártási és raktári helyiségek bejáratai felett alkalmazott feliratok, valamint a műesz­­közökön alkalmazott hivatalos jelzések sértetlen állapotban maradjanak. (3) Ha a hivatalos jelzés valamelyik műesz­­közök véletlen eset folytán vagy más módon megrongálódik, avagy teljesen megsemmisül, a vállalkozó, távollétében az üzemvezető köteles erről a vállalat ellenőrzésével megbízott pénzügy­őri szakasznak azon időponttól számított 24 óra alatt, amidőn a megrongálásról vagy megsem­misülésről tudomást nyert, a megrongált vagy megsemmisített hivatalos jelzés megújítása cél­jából jelentést tenni. (4) Függetlenül az üzemvezető bejelentésére nézve a törvény 2. §-ának 2. bekezdésében foglalt kötelezettségtől, köteles a vállalkozó egy, a távolléte alatt a gyártelepen jelenlevő személyt kijelölni, ki nevében a gyártelep ellen­őrzésével megbízott pénzügyi közegeknek a szük­séges felvilágosításokat megadja. Azt, aki az üzletet vezeti, vagy azt, aki az üzemvezető távollétében az üzleti segédekre és munkásokra felügyel, úgy kell tekinteni, mint aki a vállal­kozó részéről fel van hatalmazva arra, hogy nevében felvilágosításokat adjon. Ha a vállalkozó erre a célra más személyt rendel, köteles ezt a gyártelep ellenőrzésével megbízott pénzügyőri szakasznak írásban bejelenteni. (5) Ha a vállalkozó vállalatának üzletét legalább is 8 hétre megszünteti, köteles erről az üzlet megszüntetése után legfeljebb 14 nap alatt a vállalat ellenőrzésével megbízott pénzügy­őri szakasznak írásban jelentést tenni. A pénzügy­őri szakasz ennek a bejelentésnek alapján a már csomagolt és még nem csomagolt gyufák összeg­készletéről leltárt köteles felvenni. (6) Az üzlet megszüntetéséről szóló jelentést a gyufagyártelep vállalkozója vagy annak helyet­tese két példányban köteles a vállalat ellen­őrzésével megbízott pénzügyőri szakasznál be­­nyújtani és e bejelentésben egyszersmind azt is tudatni, hogy az üzlet csak ideiglenesen vagy véglegesen szűnik-e meg és hogy első esetben mely időpontban fog az férjet előreláthatólag ismét megnyittatni. Az üzlet megszüntetésére vonatkozó bejelentés egyik példánya, a benyújtás napjának rávezetése után, az elöljáró pénzügy­­igazgatóságnak azonnal beküldendő, mely utóbbi erről a körülményről a pénzügyminiszteri szám­vevőség fogyasztási adóügyi csoportját értesíti. (7) A vállalkozónak szabadságában áll az adó­köteles kész gyufa megállapított mennyisége után a fogyasztási adót részben vagy egészben azonnal lefizetni, vagy arra nézve a részére enge­délyezett adóhitelt igénybe venni. Ha a vállal­kozó ezzel a jogával élni kíván, köteles előzetesen az illetékes pénztárnál adófizetési vagy hitele­zési tárcát váltani. A megadózott mennyiségek a vállalkozó szabad rendelkezésére bocsáttatnak, azzal a kötelezettséggel, hogy azokat az üzlet ■újból való megkezdése előtt a gyártelepről el­szállítani köteles. 4. §■ Feljegyzések. (A törvény 3. §-ához.) (1) Minden gyufagyári vállalkozó az 1921. évi április hó 16. napjától kezdődőleg, ha pedig a gyár későbbi időpontban helyeztetik üzembe, az üzem megkezdésének napjától kezdve, a gyufa forgalmáról (bevétel, kiadás) — tekintet nélkül arra, hogy a gyufát a raktárhelyiségekbe berak­­tározták-e, avagy raktározás nélkül szállították el — az A mellékletben foglalt mintáknak megfelelő feljegyzéseket köteles vezetni. E fel­jegyzések a következők: a) napi és havi kimutatás a bevételről; (A. mell. 1. és 2. minta). b) napi és havi kimutatás a megadózott el­szállításról; (A. mell. 3. és 4. minta). e) havi kimutatás a szabadraktárba való be­tárolás céljából foganatba vett adóval terhelt elszállításról és vámkülföldre irányított adó­mentes kiszállításról. (A. mell. 5. minta). d) havi zárlat. (A. mell. 6. minta). (2) A bevételről szóló napi kimutatásba az illető napon a raktárhelyiségbe bevitt, továbbá raktározás nélkül közvetlenül a gyártási helyi­ségekből elszállított és végül a gyártelepről adó lefizetése nélkül elszállított (9. és 12. §-ok), de a gyári raktárba visszahozott gyufamen­nyiségeket, Valamint a készletfelvételnél a számszerinti kész­lettel­ szemben megállapított többletet kell be­vezetni. A törvény életbelépte napján üzemben lévő gyáraknál az első napról készített napi bevételi kimutat,akár az­ illető gyárnak az 1921. évi április hó 15. napján meglévő készletét kell fel­tüntetni. A bevételről szóló napi kimutatásba elkülönítve kell bevezetni egyrészt a belföldi fogyasztásra szánt gyufákat — még­pedig nemük (fadrétos vagy más anyagból készült gyufa) és az egyes csomagolások tartalma szerint (56 szál vagy annál több) — másrészt a vámvonalon át való kiszállításra szánt gyufákat. (3) A megadózott elszállításról készített napi kimutatásba az illető napon az adó lefizetése, illetőleg hitel igénybevétele mellett elszállított, továbbá a raktárhelyiségekben használhatlanná vált s hivatalos felügyelet mellett megsemmi­sített, illetve a megsemmisült gyufamennyiségeket, végül a készletfelvételnél a számszerinti készlet­tel szemben megállapított hiányt kell bevezetni (4) A bevételről szóló napi kimutatásba a bejegyzéseket naponta a munka befejeztével, a megadózott elszállításról szóló napi kimutatásba pedig közvetlenül az elszállítás előtt kell be­vezetni A bevételről szóló napi kimutatást leg­később a kimutatott napot követő munkanapon, az elszállításra vonatkozót pedig az ugyanaznapi utolsó elszállításnál (7. §. 7. bekezdés) kell az ellenőrzéssel megbízott pénzügyőri közegeknek átadni, akik a kimutatásokat folytatólagosan gyűjtik. (5) A bevételre vonatkozó legelső havi ki­mutatás első tétele gyanánt az 1921. évi április hó 15. napján meglévő készletet kell bevezetni, minden további havi bevételi kimutatás első tételeként pedig, a tárgyhónapot megelőző hónap végén fennmaradó számszerinti készletet kell ki­tüntetni. (6) A bevételről szóló havi kimutatásba továbbá be kell vezetni minden egyes nap be­vételezésének eredményét (napi bevételi kimuta­tás végösszege). (7) A megadózott elszállításra vonatkozó havi kimutatásba minden egyes nap megadózott elszállí­tásának eredményét kell bevezetni (a megadózott elszállításról szóló napi kimutatás végösszege). (8) A szabadraktárba való elszállításról és a vámvonalon át való kiszállításról csakis havi kimutatást kell vezetni, amelybe az illető tárgy­hónap minden olyan napján, amikor szabadrak­tárba irányuló elszállítás illetve vámvonalon át való kiszállítás történik, az elszállított mennyiségek végösszegét a hivatalos kezelés befejezte után kell bevezetni. Az említett végösszeget az el­szállításokról szóló és kísérő okmányokkal fel­szerelt bejelentésekben foglalt adatok­­alapján kell megállapítani. Ha a vámvonalon át való adómentes kiszállítás esete forog fenn, úgy ezt a körülményt ■— a rendeltetési ország megjelö­lésével — az illető havi kimutatás Jegyzet rovatában fel kell tüntetni. (9) A havi zárlatban, az illető tárgyhónap végével, a bevételről és az el- illetve kiszállí­tásról szóló havi kimutatások végösszegeit kell szembeállítani és ezek egybevetésével a követ­kező havi bevételi kimutatásnak első tételét alkotó számszerinti készletet m­eg kell állapítani. (10) A havi kimutatásokat az illető tárgy­hónap tartama alatt, a gyártelepnek a lelet­­jegyzőkönyvben meghatározandó helyiségében kell őrizni és a pénzügyi közegeknek kívánatra elő kell mutatni. A havi zárlat megszerkesztése után, a havi kimutatásokat a havi zárlattal együtt, a tárgyhónapot követő első munkanapon, az ellenőrzéssel megbízott pénzügyőri szakasz­nak át kell adni, amely azokat a hozzájuk tartozó napi kimutatások, illetve el- és ki­szállítási bejelentések s az összes mellékletek csatolása után, szabályszerű után a pénzügy­­igazgatósághoz terjeszti fel. A pénzügyigazgató­ság a kimutatásokat és azok mellékleteit megvizsgálja, ennek megtörténtét megfelelően igazolja, és azokat esetleges megjegyzései kap­csán, legkésőbb a tárgyhónapot követő hó végéig a pénzügyminiszteri számvevőség fogyasz­tási adóügyi csoportjának küldi be. (11) Az összes kimutatások másolópapír fel­­használásával két példányban is kiállíthatók, amely esetben a másolatok a vállalkozónál maradnak. (12) A kimutatásokba a bejegyzéseket — az alábbi kivételektől eltekintve — a vállalkozó, vagy az üzletvezető, vagy a vállalkozó felelős­sége mellett egy meghatalmazott helyettes köte­les bevezetni. A készletfelvételnél megállapított­­ többletre illetve hiányra vonatkozó, továbbá a raktárban hivatalos felügyelet mellett meg­semmisített gyufamennyiségekről szóló bejegk) •­zéseket, az ellenőrzéssel megbizott pénzügyőri­­­i közeg (az 5. §,. 2. és 3. bekezdésében említett j­ó esetben a pénzügyőri biztos) végzi. 1­ 6. §• A használhatlanná vált vagy megsemmisült gyufának a készletből való leírása. (A törvény 3. §-ához. (1) Ha a raktárhelyiségben tároló gyufa hasz­­­nálhatlanná válik, vagy előreláthatatlan és el­­háríthatlan esemény folytán megsemmisül, ezt a vállat az illetékes pénzügyigazgatóságnak azonnal táviratilag bejelenteni és erről az ellenőr­zésével megbízott pénzügyőri szakasznál is azon­nal jelentést tenni köteles. A pénzügyigazgató­ság a tényállást, kiküldöttjei útján a helyszínen megállapítja. (2) Ha a bejelentés használhatlanná vált gyufára vonatkozik, és azt, hogy a gyufa tény­leg használhatlanná vált, az 1. bekezdésben elrendelt helyszíni vizsgálat eredménye meg­állapítja, úgy a pénzügyigazgatóság a használ­hatlanná vált gyufának megsemmisítését rendeli el. A használhatlanná vált gyufát, amennyiben az azután járó adó összesen 1.000 K-át (egyezer koronát) meg nem halad, a pénzügyőri biztos veze­tésével, ellenkező esetben pedig a pénzügyigaz­gatóság kiküldöttje vezetésével alakított bizott­ság hivatalosan semmisíti meg. A bizottság tagjai a vállalkozó vagy a vállalkozó meg­hatalmazottja, a vállalat ellenőrzésével meg­bízott pénzügyőri szakasz vezetője és ameny­­nyiben a bizottság a pénzügyigazgatóság ki­küldöttje vezetésével alakíttatnék meg, a pénz­ügyőri biztosi kerület vezetője. A bizottság el­járásáról két példányban jegyzőkönyvet vesz fel és a jegyzőköny mindkét példányát rövid jelen­tés kíséretében a pénzügyigazgatósághoz felter­jeszti, amely a készletből való leírást legkésőbb 14 nap alatt elrendeli és a jegyzőkönyv egyik példányát a pénzügyőri biztosnak visszaküldi, aki a leírni rendelt mennyiséget a megadózott elszállításról szóló napi kimutatásba bevezeti és a jegyzőkönyvet az említett kimutatás illető tételéhez csatolja. (3) Ha a bejelentés megsemmisült gyufáról szólt, az 1. bekezdés szerinti helyszíni meg­állapításról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. E jegyzőkönyv alapján a pénzügy­igazgatóság a készletből való leírás tekintetében határoz és határozatáról a felet értesíti. Ha a pénzügyigazgatóság a leírást egészben vagy rész­ben elrendeli, a jegyzőköny egyik példányát a pénzügyőri biztosnak visszaküldi, aki a leírni rendelt mennyiséget a megadózott elszállításról szóló napi kimutatásba bevezeti és a jegyző­könyvet az említett kimutatás illető tételéhez csatolja. (4) Ha a megsemmisült vagy használhata­­lanná vált gyufa a vámvonalon át való kivitelre volt szánva és az erre vonatkozó bejelentés már megtétetett, amennyiben a pénzügyigazgatóság a készletből való leírást elrendeli, a jegyzőköny­vet a bejelentési lajstrom (9. §. 7. bekezdés) mellett kell megőrizni és az illető tárgyhónapra vonatkozó havi kimutatáshoz (4. §. 1. bekezdés e) pont) kell csatolni. 6. §. Részletfelvétel. Raktározás, (A törvény 3. §-ához.) (1) A már meglévő gyufagyárak vállalkozói által a törvény 3. §-ának 5. bekezdése szerint teendő legelső készletbejelentést azáltal is telje­sítettnek kell venni, ha a gyufakészletet a vál­lalkozó, a törvény életbelépése napján készítendő legelső napi bevételi kimutatásba (4. §. 2. be­kezdés) bejegyzi. A pénzügyőri közeg ezt a leg­első bejegyzést — még a bejegyzés napján — megvizsgálja, az esetleg szükséges kiegészítéseket elrendeli és a készlet felvételét késedelem nél­kül megkezdi. A hasonló csomagok tartalma kémpróbák útján vizsgálandó meg. A készlet­­felvétel eredményét, a napi bevételi kimutatásba kell bevezetni és ezt az eredményt kell, — amennyiben az a vállalkozó adataitól eltérne — a további számadás alapjául venni. (2) A kész gyufát, legkésőbb 24 órával annak elkészítése, azaz az egyes csomagokba való el­helyezése után, a pénzügyigazgatóság által jóvá­hagyott csomagolási helyiségekben ládákba kell rakni és ennek megtörténtével vagy a jóváhagyott raktárhelyiségben kell elhelyezni, vagy pedig közvetlenül a gyártási helyiségekből ki kell szállítani. (3) A belföldön való fogyasztásra szánt gyű­­­­fákat nemük (fadrótos vagy más anyagból ké­­s­szült gyufa) és az egyes csomagolások tartalma­­ szerint (56 szál vagy több mint 56 szál) egy-

Next