Budapesti Közlöny, 1924. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

1924 január 1 Budapesti Közlöny tertványzati szerv hatáskörén (12. §.) kívül esnek, az intézet­et alkalmazottai intézik. Az ügyvitel költsé 12 intézetet terheli.­­ A bevételeknek a zárszámadási feleslegnek felhasználására a­­ § második és harmadik bekezdésének rende2^s®t kell alkalmazni Az évi zárszórás esetleges hiányának fede­zéséről a járulé megfelelő emelésével kell gondoskodni A balesetbiztos tekintetében a Magyar Hajózási Betege Biztosító Intézet saját tag­jainál mint az­szágos Munkásbiztosító Pénz­tár helyi szervez­et. 15. g. A 9­­0­ §-ban említett betegségi biztosító intézi alapszabályait a népjóléti és munkaügyi méter a kereskedelemügyi minisz­terrel egyetér hagyja jóvá. A felügyelő* az intézetek felett ugyanolyan jogkörben ,ugyanazon a módon, mint az Országos Oikásbiztosító Pénztár és helyi szervei föl­­b népjóléti és munkaügyi miniszter gyakorolja. A 9. és ■ §-ban említett betegségi biztosító intézetek munkásbiztositási bíráskodásról szóló 1921: XII- t.-c. alkalmazása szempontjából az­ Ország Munkásbiztositó Pénztárral és helyi szerveivel­'}’ tekintet alá esnek. 16. §. m. kir. Államvasutak, a Déli Vas pálya­irsaság, a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút és Mohács—Pécsi Vasút vállalati be­tegségeik pénztára, úgyszintén a Magyar Hajó­zási Egrület Betegsegélyző Pénztára 19­23. évi decemb­rió 31. napjával felszámol. A felszá­molás rdményeként mutatkozó kezelési feles­leg ké­rmad részét az Országos Munkásbizto­­sító Sztárnak, egyharmad részét pedig a m. kir. Állampatak, illetőleg a Duna—Száva—Adria vasutasaság (azelőtt Délivaspálya Társaság), GyőrSopron—Ebenfurti Vasút és a Mohács— Bécsi V­as­ú­t Betegségi Biztosító Intézetének, illetőe a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intéznek adják át. A felszámolás eredménye­kén m­utatkozó hiány az Országos Munkásbiz­­tosít Pénztárra hárul. Felszámolást az Országos Munkásbiztosító Pén­z vezeti és a felszámolás eredménye a népléti és munkaügyi miniszter jóváhagyása alá esik. A felszámolás alapján egyfelől az Orágos Munkásbiztosító Pénztár, másfelől a nevezett vasúti vállalatok, illetve a Magyar Hajózási Egyesület betegsegélyző pénztára között keletkezett vita az 1921: XXXI­­.-c. 11. §-ának 6. pontjában megjelölt perekkel egy tekintet alá esik. 17. §. A m­. kir. Államvasutak, a Délivas­­pálya Társaság és a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút külön betegsegélyző pénztárai 1923. évi december hó 31. napjával felszámolnak. A Magyar Postaszemélyzet Országos­ Beteg­segélyző Egyesülete 1924. évi január hó 31. napjával ugyancsak felszámol. Az előbbi bekezdésekben megjelölt beteg­segélyző­ pénztáraknak és egyesületnek a fel­számolás eredményeként mutatkozó vagyonfeles­­ege a 9 és 10. §-ban megjelölt intézetre száll át, a netáni hiány fedezéséről pedig az illető üzem gondoskodik. A felszámolást a kereskedelemügyi miniszter vezeti. 18. §. Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak vállalati betegsegélyző és külön betegsegélyző pénztárának felszámolása tárgyában külön ren­delkezés történik. 19. §. Ez a rendelet 1924. évi január bó 1. napján lép hatályba. Ugyanezzel a nappal kez­dődik a 16. §. első bekezdésében felsorolt beteg­ségi biztosító intézeteknek, úgyszintén a 18. §-ban megjelölt vasút betegségi biztosító inté­zetének működése. A m­. kir. Posta, Táviró és Távbeszélő betegségi biztosító intézete műkö­dését 1924. évi február hó 1. napján kezdi meg. Az intézetek első alapszabályait a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. Az első alapszabályok megállapításáig a be­tegségi biztosítási járulékok fizetésének, úgy­szintén a betegségi segélyezésnek módjára és mértékére az Országos Munkásbiztosító Pénz­tárra­ irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az egyéb átmeneti rendelkezéseket az összes intézetekre vagy egyes intézetekre külön-külön a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg.­ ■ 20. §. A munkásbiztosítási bíráskodásról pedigg 1921: XXXI. t.*cikknek a jelen rende­lettel kapcsolatban szükséges végrehajtásáról az igazságügyminiszter a népjóléti és munkaügyi* miniszterrel egyetértőig intézkedik. Egyebekben a jelen rendeletet a népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre, aki az Orszá­gos Munkásbiztosító Pénztár alkalmazottainak és orvosainak nyugdíjintézetei tárgyában a jelen rendelet következtében felmerülő szükséghez képest rendelettel intézkedik. Budapest, 1923. évi december hó 29-én, Dr. Fezess József s. k., a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott k­t. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A ay. kir. pézügyminisztériumnak 1923. évi 6.958. f. BT számú körrendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülöt­ten árvák) részére a kedvezményes áru termé­szetbeni élelmiszerellátás helyett az 1922. évi 4.560/M. E. számú és az 1922. évi 6.300­ M. E. számú rendeletek, valamint az 1923. évi 2.666. P. M. számú és az 1923. évi 3.435/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendeletek értelmében adandó készpénzváltság összegének az 1924. évi január hónapra szóló megállapítása tárgyában. Körrendelet valamennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz és hivatalhoz, a melléjük rendelt számvevőségekhez és az állandó illet­mények, illetőleg ellátási díjak számfejtését tel­jesítő hivatalokhoz és pénztárakhoz. Az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendelet 4. pontja alapján, a készpénzváltságra igényjogo­sultak részére, a kedvezményes­­áru természet­beni élelmiszerellátás helyett járó készpénz­­váltságnak az összegét­ az­­1924. évi január hónapra — a közélelmezési miniszter úrral egyetértőkig — mindezt egyes kedvezményes ellátásra jogosult személy után 50.000 (ötven­ezer) koronában állapítom meg. Megjegyzem, hogy ebben az összegben benn­­foglaltatik az 1923/24.'■gazdasági évre ellátandó személyenként négy (4) kilogrammal engedélye­zett és felerészben az 1923. évi december havá­ban kiszolgáltatott, felerészben pedig az 1924. évi január havában kiszolgáltatandó kedvezményes ár­bab helyett adandó készpénzváltságnak összesen 8 800 koronával számításba vett ösz­­szege is. Ellenben a készpénzváltságnak ebben az összegében a kedvezményes áru burgonya után járó készpénzváltság nem foglaltatik benn, minthogy erre nézve az 1924. évi január hó 1-étől 1924 június bó végéig terjedő időre járó kedvezményes áru burgonya tekintetében az 1923. évi 4­210/P. M. számú pénzügyminisz­tériumi körrendelet (megjelent a Budapesti Köz­löny 1923. évi 216. számában, illetőleg a Pénz­ügyi Közlöny 1923. évi 29­. számában) 18. pont­jában foglaltak értelmében fog annak idején intézkedés tétezni. Utasítom a számfejtőhivatalokat, hogy az 1922. évi 4.560/M. E számú, illetőleg az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendeletek értelmében ellátottaknak tekintendő, továbbá mindazon tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére, akik az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisz­tériumi körrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 131. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 17. számában) alapján a kedvezményes áru élelmiszereknek természetben való igénybevétele helyett készpénz­­váltságok kívántak, valamint azon tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szü­lőtlen árvák) részére is, akik az 1923 évi 3.435/P. M. szám­i pénzügyminisztériumi kör­rendeletben (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 181. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 24 számában) felsorolt helységekben laknak, az 1924. évi január hónapra járó kész­pénzváltságnak az utalványozásáról, előírásáról, számfejtéséről és kifizetéséről, az 1923 évi 2­600/ M. E. számú rendelet (megjelent a Buda­pesti Közlöny 1923. évi 23 számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1023. évi 13 számában) 1. pontjában, illetőleg az 1923 évi 2­666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet 8. és 9. pontjaiban és az 1923. évi 3­ 435/P. M. számú 9. pénzügyminisztériumi körrendelet 3. és 4. pontjai­­ban foglaltak értelmében haladéktalanul gondos­kodjanak­­ . 1 .1. ! Figyelmeztetem a számfejtő hivatalokat, hogy, a készpénzváltságra való igényjogosultságban időközben bekövetkezett változásokról az 1923., évi 2.600 EM. E. számú rendeletben foglaltak értelmében soronkívül kötelesek az utalványo­zási joggal felruházott illetékes hatósághoz (hiva­talhoz) előterjesztést tenni. A készpénzváltság összegének az Utalványo­zási Jegyzékben való kimutatására nézve az 1923. évi 2.600/M. E. számú rendeletnek 9. pontja, míg azoknak kifizetésére és elszámolá­sára nézve az 1922. évi 4.560/M. E. számú rendeletnek 12-—20. pontjai irányadók azzal az eltéréssel, hogy ez utóbbi rendeletnek 19. pont­jában említett pénzkezelési kimutatások leg­később 1924. évi február hó 15-éig küldendők meg a m. kir. pénzügyminisztériumi szám­vevőség központi csoportjához. Budapest, 1923. évi december hó 31-én. Dr. Kállay Tibor e. L. m­. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1923. évi 101.384. XIV. számú rendelet© az 1923. évi szeptember hó 1- én kelt 88234* XIV. számú rendeletének (M­­értékhitelesitési és mértékvizsgálati díjszabás) módosítása, illetve kiegészítése tárgyában. A mértékekről, ezek használatáról és ellen­őrzéséről szóló 1907. évi V. t.-c. 18-ik, 23-ik és 42-ik §-ai, valamint az 1921. évi II. tőr**»r­vénycikk 8-ik §-ában nyert felhatalmazás alap­ján a következőket rendelem: ]. §. Az 1923. évi szeptember hó 19-én kelt 88 234/XIV. sz. rendelet évi 1., 2., 9. és 10., §-aiban foglalt hitelesítési rendszerpróba és vizsgálati díjtételek 1924. évi január hó 1-től kezdődőleg 2Q°Ó, azaz húsz százalékkal felemel­tetnek. 2. §. Az idézett rendelet 3. §-ának a) és 11. §-ának 1. pontjaiban foglalt 3000, illetve 5000 korona székhelyi pótdíjak helyett 1924. évi január hó 1-től kezdődőleg e címen 6000 ,, illetve 10.000 korona szedendő. 3. §. Az idézett rendelet 3. §-ának a) pontja, illetve a 11. §-ának 1. pontja a következők­kel egészíttetik ki: Kötelesek végül a felek mindazon esetekben, amikor a kiszálló tisztviselő saját személyére vasúti, fuvar vagy villamos vasúti költség­ fel­számítására jogosult, ezeket a költségeket az államkincstárnak megtéríteni. E költségeknek a felek terhére való felszámítása épen olyan módon történik, mint az a székhelyen kívüli pótdíjak esetében előiratott s minden egyes esetben úgy állapítandók meg, mintha a hitele­sítés vagy vizsgálat céljából kiszállott tisztvi­selő az illető helyszíni kiszállást kérelmező félhez a hivatal állandó vagy időszakos hivata­los helyiségéből közvetlenül szállott volna ki s onnan a hitelesítés vagy vizsgálat befejezésével közvetlenül a hivatal állandó vagy időszakom hivatalos helyiségébe tért volna vissza. 4. §. Ezen rendeletem 1924. évi január bó 1-én lép életbe. . Budapest, 1923. évi december 18-án. , Wtt­ko & k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m­. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó ősi 102 065/1923. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. ipának második bekezdésében nyert felhatalmazás alap­ján megengedte, hogy a Bar­any­a­vári Cukor­gyár Üzlet Részvénytársaság budapesti bef. cég az 1920/1921., 1921/1922. és 1922/1923. üzlet­évekre vonatkozó külön-külön mérleg alapján tartandó évi rendes közgyűléseit 1924. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az 1884. évi XVII. t.-c. 122. §-ának második bekezdése értelmében a megalakult egyeki általános ipar­­testület alapszabályait 1923. évi 96 777/XIX. szám alatt kelt rendeletével az idézett i-c.1­­28. §-a alapján jóváhagyta.

Next