Budapesti Közlöny, 1924. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
1924 január 1 Budapesti Közlöny tertványzati szerv hatáskörén (12. §.) kívül esnek, az intézetet alkalmazottai intézik. Az ügyvitel költsé 12 intézetet terheli. A bevételeknek a zárszámadási feleslegnek felhasználására a § második és harmadik bekezdésének rende2^s®t kell alkalmazni Az évi zárszórás esetleges hiányának fedezéséről a járulé megfelelő emelésével kell gondoskodni A balesetbiztos tekintetében a Magyar Hajózási Betege Biztosító Intézet saját tagjainál mint azszágos Munkásbiztosító Pénztár helyi szervezet. 15. g. A 90 §-ban említett betegségi biztosító intézi alapszabályait a népjóléti és munkaügyi méter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetér hagyja jóvá. A felügyelő* az intézetek felett ugyanolyan jogkörben ,ugyanazon a módon, mint az Országos Oikásbiztosító Pénztár és helyi szervei fölb népjóléti és munkaügyi miniszter gyakorolja. A 9. és ■ §-ban említett betegségi biztosító intézetek munkásbiztositási bíráskodásról szóló 1921: XII- t.-c. alkalmazása szempontjából az Ország Munkásbiztositó Pénztárral és helyi szerveivel'}’ tekintet alá esnek. 16. §. m. kir. Államvasutak, a Déli Vas pályairsaság, a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút és Mohács—Pécsi Vasút vállalati betegségeik pénztára, úgyszintén a Magyar Hajózási Egrület Betegsegélyző Pénztára 1923. évi decembrió 31. napjával felszámol. A felszámolás rdményeként mutatkozó kezelési felesleg kérmad részét az Országos Munkásbiztosító Sztárnak, egyharmad részét pedig a m. kir. Állampatak, illetőleg a Duna—Száva—Adria vasutasaság (azelőtt Délivaspálya Társaság), GyőrSopron—Ebenfurti Vasút és a Mohács— Bécsi Vasút Betegségi Biztosító Intézetének, illetőe a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intéznek adják át. A felszámolás eredményekén mutatkozó hiány az Országos Munkásbiztosít Pénztárra hárul. Felszámolást az Országos Munkásbiztosító Pénz vezeti és a felszámolás eredménye a népléti és munkaügyi miniszter jóváhagyása alá esik. A felszámolás alapján egyfelől az Orágos Munkásbiztosító Pénztár, másfelől a nevezett vasúti vállalatok, illetve a Magyar Hajózási Egyesület betegsegélyző pénztára között keletkezett vita az 1921: XXXI.-c. 11. §-ának 6. pontjában megjelölt perekkel egy tekintet alá esik. 17. §. A m. kir. Államvasutak, a Délivaspálya Társaság és a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút külön betegsegélyző pénztárai 1923. évi december hó 31. napjával felszámolnak. A Magyar Postaszemélyzet Országos Betegsegélyző Egyesülete 1924. évi január hó 31. napjával ugyancsak felszámol. Az előbbi bekezdésekben megjelölt betegsegélyző pénztáraknak és egyesületnek a felszámolás eredményeként mutatkozó vagyonfelesege a 9 és 10. §-ban megjelölt intézetre száll át, a netáni hiány fedezéséről pedig az illető üzem gondoskodik. A felszámolást a kereskedelemügyi miniszter vezeti. 18. §. Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak vállalati betegsegélyző és külön betegsegélyző pénztárának felszámolása tárgyában külön rendelkezés történik. 19. §. Ez a rendelet 1924. évi január bó 1. napján lép hatályba. Ugyanezzel a nappal kezdődik a 16. §. első bekezdésében felsorolt betegségi biztosító intézeteknek, úgyszintén a 18. §-ban megjelölt vasút betegségi biztosító intézetének működése. A m. kir. Posta, Táviró és Távbeszélő betegségi biztosító intézete működését 1924. évi február hó 1. napján kezdi meg. Az intézetek első alapszabályait a népjóléti és munkaügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. Az első alapszabályok megállapításáig a betegségi biztosítási járulékok fizetésének, úgyszintén a betegségi segélyezésnek módjára és mértékére az Országos Munkásbiztosító Pénztárra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az egyéb átmeneti rendelkezéseket az összes intézetekre vagy egyes intézetekre külön-külön a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg. ■ 20. §. A munkásbiztosítási bíráskodásról pedigg 1921: XXXI. t.*cikknek a jelen rendelettel kapcsolatban szükséges végrehajtásáról az igazságügyminiszter a népjóléti és munkaügyi* miniszterrel egyetértőig intézkedik. Egyebekben a jelen rendeletet a népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre, aki az Országos Munkásbiztosító Pénztár alkalmazottainak és orvosainak nyugdíjintézetei tárgyában a jelen rendelet következtében felmerülő szükséghez képest rendelettel intézkedik. Budapest, 1923. évi december hó 29-én, Dr. Fezess József s. k., a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott kt. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A ay. kir. pézügyminisztériumnak 1923. évi 6.958. f. BT számú körrendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülötten árvák) részére a kedvezményes áru természetbeni élelmiszerellátás helyett az 1922. évi 4.560/M. E. számú és az 1922. évi 6.300 M. E. számú rendeletek, valamint az 1923. évi 2.666. P. M. számú és az 1923. évi 3.435/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendeletek értelmében adandó készpénzváltság összegének az 1924. évi január hónapra szóló megállapítása tárgyában. Körrendelet valamennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz és hivatalhoz, a melléjük rendelt számvevőségekhez és az állandó illetmények, illetőleg ellátási díjak számfejtését teljesítő hivatalokhoz és pénztárakhoz. Az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendelet 4. pontja alapján, a készpénzváltságra igényjogosultak részére, a kedvezményesáru természetbeni élelmiszerellátás helyett járó készpénzváltságnak az összegét az1924. évi január hónapra — a közélelmezési miniszter úrral egyetértőkig — mindezt egyes kedvezményes ellátásra jogosult személy után 50.000 (ötvenezer) koronában állapítom meg. Megjegyzem, hogy ebben az összegben bennfoglaltatik az 1923/24.'■gazdasági évre ellátandó személyenként négy (4) kilogrammal engedélyezett és felerészben az 1923. évi december havában kiszolgáltatott, felerészben pedig az 1924. évi január havában kiszolgáltatandó kedvezményes árbab helyett adandó készpénzváltságnak összesen 8 800 koronával számításba vett öszszege is. Ellenben a készpénzváltságnak ebben az összegében a kedvezményes áru burgonya után járó készpénzváltság nem foglaltatik benn, minthogy erre nézve az 1924. évi január hó 1-étől 1924 június bó végéig terjedő időre járó kedvezményes áru burgonya tekintetében az 1923. évi 4210/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 216. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 29. számában) 18. pontjában foglaltak értelmében fog annak idején intézkedés tétezni. Utasítom a számfejtőhivatalokat, hogy az 1922. évi 4.560/M. E számú, illetőleg az 1922. évi 6.300/M. E. számú rendeletek értelmében ellátottaknak tekintendő, továbbá mindazon tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére, akik az 1923. évi 2.666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 131. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 17. számában) alapján a kedvezményes áru élelmiszereknek természetben való igénybevétele helyett készpénzváltságok kívántak, valamint azon tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák) részére is, akik az 1923 évi 3.435/P. M. számi pénzügyminisztériumi körrendeletben (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 181. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1923. évi 24 számában) felsorolt helységekben laknak, az 1924. évi január hónapra járó készpénzváltságnak az utalványozásáról, előírásáról, számfejtéséről és kifizetéséről, az 1923 évi 2600/ M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1923. évi 23 számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1023. évi 13 számában) 1. pontjában, illetőleg az 1923 évi 2666/P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet 8. és 9. pontjaiban és az 1923. évi 3 435/P. M. számú 9. pénzügyminisztériumi körrendelet 3. és 4. pontjaiban foglaltak értelmében haladéktalanul gondoskodjanak . 1 .1. ! Figyelmeztetem a számfejtő hivatalokat, hogy, a készpénzváltságra való igényjogosultságban időközben bekövetkezett változásokról az 1923., évi 2.600 EM. E. számú rendeletben foglaltak értelmében soronkívül kötelesek az utalványozási joggal felruházott illetékes hatósághoz (hivatalhoz) előterjesztést tenni. A készpénzváltság összegének az Utalványozási Jegyzékben való kimutatására nézve az 1923. évi 2.600/M. E. számú rendeletnek 9. pontja, míg azoknak kifizetésére és elszámolására nézve az 1922. évi 4.560/M. E. számú rendeletnek 12-—20. pontjai irányadók azzal az eltéréssel, hogy ez utóbbi rendeletnek 19. pontjában említett pénzkezelési kimutatások legkésőbb 1924. évi február hó 15-éig küldendők meg a m. kir. pénzügyminisztériumi számvevőség központi csoportjához. Budapest, 1923. évi december hó 31-én. Dr. Kállay Tibor e. L. m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1923. évi 101.384. XIV. számú rendelet© az 1923. évi szeptember hó 1- én kelt 88234* XIV. számú rendeletének (Mértékhitelesitési és mértékvizsgálati díjszabás) módosítása, illetve kiegészítése tárgyában. A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. t.-c. 18-ik, 23-ik és 42-ik §-ai, valamint az 1921. évi II. tőr**»rvénycikk 8-ik §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: ]. §. Az 1923. évi szeptember hó 19-én kelt 88 234/XIV. sz. rendelet évi 1., 2., 9. és 10., §-aiban foglalt hitelesítési rendszerpróba és vizsgálati díjtételek 1924. évi január hó 1-től kezdődőleg 2Q°Ó, azaz húsz százalékkal felemeltetnek. 2. §. Az idézett rendelet 3. §-ának a) és 11. §-ának 1. pontjaiban foglalt 3000, illetve 5000 korona székhelyi pótdíjak helyett 1924. évi január hó 1-től kezdődőleg e címen 6000 ,, illetve 10.000 korona szedendő. 3. §. Az idézett rendelet 3. §-ának a) pontja, illetve a 11. §-ának 1. pontja a következőkkel egészíttetik ki: Kötelesek végül a felek mindazon esetekben, amikor a kiszálló tisztviselő saját személyére vasúti, fuvar vagy villamos vasúti költség felszámítására jogosult, ezeket a költségeket az államkincstárnak megtéríteni. E költségeknek a felek terhére való felszámítása épen olyan módon történik, mint az a székhelyen kívüli pótdíjak esetében előiratott s minden egyes esetben úgy állapítandók meg, mintha a hitelesítés vagy vizsgálat céljából kiszállott tisztviselő az illető helyszíni kiszállást kérelmező félhez a hivatal állandó vagy időszakos hivatalos helyiségéből közvetlenül szállott volna ki s onnan a hitelesítés vagy vizsgálat befejezésével közvetlenül a hivatal állandó vagy időszakom hivatalos helyiségébe tért volna vissza. 4. §. Ezen rendeletem 1924. évi január bó 1-én lép életbe. . Budapest, 1923. évi december 18-án. , Wttko & k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó ősi 102 065/1923. XIV. K. M. szám alatt kiadott rendeletével az 1922. évi XVII. t.-c. 21. ipának második bekezdésében nyert felhatalmazás alapján megengedte, hogy a Baranyavári Cukorgyár Üzlet Részvénytársaság budapesti bef. cég az 1920/1921., 1921/1922. és 1922/1923. üzletévekre vonatkozó külön-külön mérleg alapján tartandó évi rendes közgyűléseit 1924. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az 1884. évi XVII. t.-c. 122. §-ának második bekezdése értelmében a megalakult egyeki általános ipartestület alapszabályait 1923. évi 96 777/XIX. szám alatt kelt rendeletével az idézett i-c.128. §-a alapján jóváhagyta.