Budapesti Közlöny, 1924. április (58. évfolyam, 76-86. szám)
1924-04-27 / 84. szám
2 értékhatára (tükör nélkül) . 2,Inb.(XX) : g) az ebédlőszekrény (kredenc) értékhatára ..................... 7,200.000 „ a konyha- vagy előszoba szekrény értékhatára . . 1,200.000 „ h) a pohárszék, tálaló, trumeau vagy edényszekrény értékhatára ................................ 3,600.000 „ j) az ebédlőasztal értékhatára 2,000.000 „ a konyhaasztal értékhatára 500.000 „ k) az íróasztal értékhatára . 4,000.000 „ l) a szék értékhatára . . . 350.000 „ konyhaszék (ülőke) értékhatára ................................ 200.000 „ m) a kárpitozott szék értékhatára ................................ 850.000 „ n) a karosszék értékhatára . 850.000 „ o) a kárpitozott karosszék értékhatára 1,500.000 „ p) a fauteuit teljesen bevonva értékhatára 2,000.000 „ r) a fa- és szénláda értékhatára 400.000 „ s) egyéb lakás és háztartás berendezési tárgy értékhatára 1.200.000 K 2. Az 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás 13. §-ában említett szépművészeti tárgyak értékhatára 200.000 K. 3. Az 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás 13. §-ában említett nyomdaipari termékek értékhatára 30.000 K. 4. Az 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás 14. §-ában említett autogrammok és kéziratok értékhatára 10.000 K. 5. Az 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás 22. §-ában említett szőnyegek értékhatára négyzetméterenkint, illetve a futószőnyegeké folyóméterenkint 250.000 K. 6. A belföldön készült síremlékek értékhatára a felállítás költségeit is beleszámítva: 2.500.000 K. 7. Az 1921. évi 23.062 számú rendeletet módosító 1922. évi 78.788 számú rendelet (Budapesti Közlöny 142. szám) 1. §-ának 3. pontjában meghatározott színes cserépkályhák értékhatára a felállítás költségeit is beleszámítva: 4.000.000 K. (Megjegyzendő, hogy a kandalló, valamint a fehér vagy érem szinti cserépkályha az értékére való tekintet nélkül fényűzés tárgy.) 8. A belföldi bor értékhatára literenkint: a) kimérés esetében: 12.000 K; b) palackban történő eladás esetében a palack árát is beleszámítva: 15.000 K. Ez az értékhatár egy liternél kisebb űrtartalmú palackra nézve aránylagosan átszámítandó. Ha a palackbor eladása a palack visszaadásának kikötése mellett vagy pedig cserepalack ellenében történik, ebben az esetben nem a 15 000 K, hanem a 12.000 K-ás értékhatár az irányadó. 9. A játékszerek értékhatára 40.000 K. 10. Az 1920. évi 90.000 számi végrehajtási utasítás 39. §-ában meghatározott posta értékcikkek értékhatára 10.000 K. 11. Az eladási ár alapján minősülő hangszerek közül: a) a hegedi vagy a viola értékhatára 1,000.000 K; b) a cselló értékhatára 1,400.000 K; c) a tamburica értékhatára 300.000 K; d) a mandolina, gitár, vagy citera értékhatára 600.000 K; e) a fúvóhangszer értékhatára 600.000 K; f) a harmonika értékhatára 400.000 K. 2.§. 1. Az l.§. 1. pontjában felsorolt bútorokra nézve megállapított értékhatárok a minősítés tekintetében irányadóul veendők akkor is, ha az illető bútordarab nem lakásnak, hanem irodai, vagy üzleti helyiségnek a berendezésére szolgál. Az l.§. 1. pontjában nem említett olyan bútordarabok azonban, amelyek irodai vagy üzleti helyiségek berendezésére szolgálnak, értékükre való tekintet nélkül fényűzési tárgyak abban az esetben: a) ha értékes fából készültek, b) ha nem készültek ugyan értékes fából, azonban faragással, fa- vagy fémberakással (intarziával), réz, bronz vagy ennél értékesebb fémdíszítéssel vannak ellátva, vagy ha fényezettek (politúrozottak). 2. Fényűzési tárgyak továbbá : a) a csiszolt terméskőből készült falburkolatok, b) a fából készült faburkolatok, kivéve azon faburkolatokat, amelyek fenyő, tölgy, bükk, vagy kőrisfából faragás, fa- vagy fém berakás, réz, bronz, vagy más értékesebb fémdiszités nélkül pácolva és dörzsölve, festve, festéssel faerezve, vagy faerezés nélkül készülnek és nem fényezettek (politúrozottak), c) a fából készült mennyezetburkolatok anyagukra és kivitelükre való tekintet nélkül; d) a gipszből készült mennyezetburkolatok, a sima kivitelű gipszburkolatok kivételével. 3. §. Az 1923. évi 96.300 számú rendelet (Pénzügyi Közlöny 22. szám) 2.§-át odamódosítom, hogy ennek a §-nak 4. b) és c) pontjaiban, valamint az 5. a) pontjában említett bőröndös áruk közül a disznóbőrből készült, illetve disznóbőrrel bevont bőröndös áruk abban az esetben is fényűzési tárgyak, ha hasított disznóbőrből készültek, illetve hasított disznóbőrrel vannak bevonva. 4. §. 1. Ez a rendelet 1924. évi május hó 1. napján lép hatályba és ezzel hatályukat vesztik az ebben a rendeletben felsorolt fényűzési tárgyak értékhatárait megállapító összes eddigi rendelkezések. 2. Az ebben a rendeletben megnevezett és 1924. évi május hó 1. napja előtt átruházott, illetve átruházandó fényűzési tárgyak után fizetett vagy fizetendő fényűzési forgalmi adó viszszatérítése, illetve elengedése nem igényelhető azon a címen, hogy az illető tárgy az értékhatárnak ezzel a rendelettel való felemelése következtében 1924. évi május hó 1. napján megszűnt, illetve megszűnik fényüzési tárgy lenni. Budapest, 1924. évi április hó 15.-én. A miniszter helyett : Dr. Vargha s. k. államtitkár. Budapesti Közlöny 1924 április 27. 8 mag. Mr. pénzügyminiszternek 1924. ári 6018. számú rendeleti az állami kölcsönelelep 1924. évi április hó 27—28. napján teljesített készpénzbefizetések elszámolása tárgyában. Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság kivételével — a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz és valamennyi m. kir. állampénztárhoz. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására szükséges állami kölcsönelőleg felvétele tárgyában kiadott 1924. évi 32.000. számú rendelet (Budapesti Közlöny 42. szám, Pénzügyi Közlöny 7. szám) 3. §-a szerint az állami kölcsönelőleg takarékkoronában fizetendő. A befizetések elszámolásának megkönnyítése céljából elrendelem, hogy az 1924. évi április hó 22—28. napján történő befizetéseknél minden 100 (egyszáz) takarékkorona 110 (egyszáztíz) papirkoronával számíttassák. Budapest, 1924. április hó 19-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Inné s. k., államtitkár, 8 m. Mr. pénzügyminiszternél 145.700/1924. számú rendelete a só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapításáról és az azzal kapcsolatos tennivalókról szóló S80/1924. sz. pénz- rendelet módosítása tárgyában. A só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapításáról és az azzal kapcsolatos teendőkről szóló 5800/1924. pom. számi rendeletemet (megjelent a Budapesti Közlöny 1924. évi 46. számában és a Pénzügyi Közlöny 1924. évi. 8. számában) az 1920. évi IV. t.-c. 23. §-ában és az 1922. évi XVII. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőkben módosítom. Az idézett rendeletem második bekezdésében megjelölt alapárak helyébe a következő alapárak lépnek: a) az étkezésre használatos közönséges konyhasó (őröltsó, darabos só, főtt só) alapára métermázsánként 350.000 korona, a lábsó alapára 05133793 métermázsánként 90.000 korona; b) a marhasó alapára métermázsánként 200.000 korona; c) a technikai célokra szolgáló és emberi élvezetre nem alkalmas iparsó ára métermázsánként 120.000 korona, a tiszta iparsóé métermázsánként 200.000 korona. Mindezek az alapárak a budapesti m. kir. sóhivatalnál és a Sóelosztó Bizottság rendelkezése alatt álló más budapesti sóraktáraknál csomagolatlan állapotban kiszolgáltatott sóra értendők. Az alapárakhoz a vidéki m. kir. sóhivataloknál és sóraktáraknál szállítási költség fejében métermázsánként 10.000 koronát kell hozzászámítani. A vámvonalon át behozott sóért a vámtételen felül fizetendő engedély illeték összegét métermázsánként 320.000 koronában állapítom meg. A jelen rendelet életbelépésekor a felek birtokában levő sókészletek — tekintet nélkül azok nagyságára — nem esnek bejelentési és utánfizetési kötelezettség alá. Az 5.800/1924. sz. pom. rendelet valamint az abban hivatkozott rendeletnek a jelen rendelettel nem érintett intézkedései továbbra is érvényben maradnak. A jelen rendelet 1924. április 20-án lép életbe. Budapest, 1924. évi április hó 13-án. A miniszter helyett: dr. Vértesy Sándor s. k., ______államtitkár. 8 magy. Mr. kereskedelemügyi minszternek 1924. évi 63.534/1924-XIX. számú rendeleti, a mértékhitelesítási és mértékvizsgálati díjszabás újabb megállapítása tárgyában. A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. t. c. 18, 23. és 42. szakaszai, valamint az 1921. évi II. t. c. 8. szakaszában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Az 1924. évi február hó 16-án 55020 1924 szám alatt kelt rendeletemmel (ML 1924) közzétett mértékhitelesítési és mértékvizsgálati díjszabás 1, 2, 3, 9, 31, 32 és 33 szakaszaiban felsorolt díjtételek háromszorosukra emeltetnek. Az ugyanezen rendelet 21. szakasza a) pontjában említett 40.000 K. 120.000 K-ra módosul. A mértékhitelesítő hivataloknál bejelentett, úgyszintén a mértékügyi intézethez hitelesítés vagy megvizsgálás végett benyújtott oly mértékekre, vagy mérőeszközökre, valamint korcsmái palackokra, ivóedényekre, tejes palackokra és zárt palackokra, amelyek hitelesítése vagy megvizsgálása e rendelet életbeléptéig nem nyert befejezést, az ezen rendeletben megállapított díjtételek alkalmazandók. Ezeknek a tárgyaknak a hitelesítéséért vagy vizsgálatáért e rendelet életbelépése előtt történt befizetések ezen új rendelet alapján történő díjkivetéseknél a fél javára beszámítandók. Utánfizetés nem teljesítendő oly mértékek és mérőeszközök után, amelyek hitelesítése vagy vizsgálata e rendelet életbelépte előtt már megtörtént ugyan, de az illető tárgyak valamely adminisztratív okokból a feleknek még nem kézbesittettek. Jelen rendeletem 1924. május 1-én lép életbe. Budapest, 1924. évi április hó 15.-én. A miniszter helyett: Morvay s. k. helyettes államtitkár. Alulírott Pénzintézeti Központ az 1923. évi XLII. t. c. 1. §-a alapján közhírré teszi, hogy a buzazáloglevelekben folyósított, búzaértékre szóló kölcsönök törlesztőrészletei fizetésénél és a buzazáloglevelek kamatszelvényei beváltásánál az 1924. évi május havára átszámítási kulcs gyanánt egy métermázsa búza fejében 292.138 koronát kell alkalmazni. A kereskedelemügyi miniszter a Wienben megjelenő „Világosság“ címü időszaki laptól a postai szállítás jogát megvonta. A kereskedelemügyi miniszter a Wienben megjelenő „Jüdische Presse“ címü hetilap ellen kimondott szállítási tilalmat hatályon kívül helyezte. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. (Nyomdaigazgató: Wórner Mác).