Budapesti Közlöny, 1924. április (58. évfolyam, 76-86. szám)

1924-04-27 / 84. szám

2 értékhatára (tükör nélkül) . 2,Inb.(XX) : g) az ebédlőszekrény (kredenc) értékhatára ..................... 7,200.000 „ a konyha- vagy előszoba szekrény értékhatára . . 1,200.000 „ h) a pohárszék, tálaló, trumeau vagy edény­szekrény érték­határa ................................ 3,600.000 „ j) az ebédlőasztal értékhatára 2,000.000 „ a konyhaasztal értékhatára 500.000 „ k) az íróasztal értékhatára . 4,000.000 „ l) a szék értékhatára . . . 350.000 „ konyhaszék (ülőke) érték­határa ................................ 200.000 „ m) a kárpitozott szék érték­határa ................................ 850.000 „ n) a karosszék értékhatára . 850.000 „ o) a kárpitozott karosszék ér­tékhatára 1,500.000 „ p) a fauteuit teljesen bevonva értékhatára 2,000.000 „ r) a fa- és szénláda értékhatára 400.000 „ s) egyéb lakás és háztartás be­rendezési tárgy értékhatára 1.200.000 K 2. Az 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás 13. §-ában említett szépművészeti tár­gyak értékhatára 200.000 K. 3. Az 1920. évi 90.000 számú végrehajtási uta­sítás 13. §-ában említett nyomdaipari termékek értékhatára 30.000 K. 4. Az 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás 14. §-ában említett autogrammok és kéz­iratok értékhatára 10.000 K. 5. Az 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás 22. §-ában említett szőnyegek értékha­tára négyzetméterenkint, illetve a futószőnyegeké folyóméterenkint 250.000 K. 6. A belföldön készült síremlékek értékhatára a felállítás költségeit is beleszámítva: 2.500.000 K. 7. Az 1921. évi 23.062 számú rendeletet módosító 1922. évi 78.788 számú rendelet (Budapesti Közlöny 142. szám) 1. §-ának 3. pont­jában meghatározott színes cserépkályhák érték­határa a felállítás költségeit is beleszámítva: 4.000.000 K. (Megjegyzendő, hogy a kandalló, valamint a fehér vagy érem szinti cserépkályha az érté­kére való tekintet nélkül fényűzés­ tárgy.) 8. A belföldi bor értékhatára literenkint: a) kimérés esetében: 12.000 K; b) palackban történő eladás esetében a palack árát is beleszámítva: 15.000 K. Ez az értékhatár egy liternél kisebb űrtartalmú palackra nézve aránylagosan átszámítandó. Ha a palackbor eladása a palack visszaadásának kikötése mellett vagy pedig cserepalack ellené­ben történik, ebben az esetben nem a 15 000 K, hanem a 12.000 K-ás értékhatár az irányadó. 9. A játékszerek értékhatára 40.000 K. 10. Az 1920. évi 90.000 szám­i végrehajtási utasítás 39. §-ában meghatározott posta érték­cikkek értékhatára 10.000 K. 11. Az eladási ár alapján minősülő hangsze­rek közül: a) a hegedi­ vagy a viola értékhatára­ 1,000.000 K; b) a cselló értékhatára 1,400.000 K; c) a tamburica értékhatára 300.000 K; d) a m­andolina, gitár, vagy citera értékha­tára 600.000 K; e) a fúvóhangszer értékhatára 600.000 K; f) a harmonika értékhatára 400.000 K. 2.§. 1. Az l.§. 1. pontjában felsorolt búto­rokra nézve megállapított értékhatárok a minő­sítés tekintetében irányadóul veendők akkor is, ha az illető bútordarab nem lakásnak, hanem irodai, vagy üzleti helyiségnek a berendezésére szolgál. Az l.§. 1. pontjában nem említett olyan bútordarabok azonban, amelyek irodai vagy üzleti helyiségek berendezésére szolgálnak, értékükre való tekintet nélkül fény­űzési tárgyak abban az esetben: a) ha értékes fából készültek, b) ha nem készültek ugyan értékes fából, azonban faragással, fa- vagy fémberakással (intarziával), réz, bronz vagy ennél értékesebb fémdíszítéssel vannak ellátva, vagy ha f­énye­­zettek (politúrozottak). 2. Fényűzési tárgyak továbbá : a) a csiszolt terméskőből készült falburkolatok, b) a fából készült faburkolatok, kivéve azo­n faburkolatokat, amelyek fenyő, tölgy, bükk, vagy kőrisfából faragás, fa- vagy fém berakás, réz, bronz, vagy más értékesebb fémdiszités nélkül pácolva és dörzsölve, festve, festéssel faerezve, vagy faerezés nélkül készülnek és nem fényezettek (politúrozottak), c) a fából készült mennyezetburkolatok anya­gukra és kivitelükre való tekintet nélkül; d) a gipszből készült mennyezetburkolatok, a sima kivitelű gipszburkolatok kivételével. 3. §. Az 1923. évi 96.300 számú rendelet (Pénzügyi Közlöny 22. szám) 2.§-át odamódo­­sítom, hogy ennek a §-nak 4. b) és c) pontja­iban, valamint az 5. a) pontjában említett bőröndös áruk közül a disznóbőrből készült, illetve disznóbőrrel bevont bőröndös áruk abban az esetben is fényűzési tárgyak, ha hasított disznóbőrből készültek, illetve hasított disz­nóbőrrel vannak bevonva. 4. §. 1. Ez a rendelet 1924. évi május hó 1. napján lép hatályba és ezzel hatályukat vesz­tik az ebben a rendeletben felsorolt fényűzési tárgyak értékhatárait megállapító összes eddigi rendelkezések. 2. Az ebben a rendeletben megnevezett és 1924. évi május hó 1. napja előtt átruházott, illetve átruházandó fényűzési tárgyak után fize­tett vagy fizetendő fényűzési forgalmi adó visz­­szatérítése, illetve elengedése nem igényelhető azon a címen, hogy az illető tárgy az érték­határnak ezzel a rendelettel való felemelése kö­vetkeztében 1924. évi május hó 1. napján meg­szűnt, illetve megszűnik fényüzési tárgy lenni. Budapest, 1924. évi április hó 15.-én. A miniszter helyett : Dr. Vargha s. k. államtitkár. Budapesti Közlöny 1924 április 27. 8 mag­. Mr. pénzügyminiszternek 1924. ári 6018. számú rendeleti az állami kölcsönelelep 1924. évi április hó 27—28. napján teljesített készpénzbefizetések elszámolása tárgyában. Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazga­tósághoz — a székesfővárosi pénzügy­igazgatóság kivételével — a székesfővárosi m. kir. adó­felügye­lőhöz és valamennyi m. kir. állampénztárhoz. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítá­sára szükséges állami kölcsönelőleg felvétele tárgyában kiadott 1924. évi 32.000. számú ren­delet (Budapesti Közlöny 42. szám, Pénzügyi Közlöny 7. szám) 3. §-a szerint az állami köl­­csönelőleg takarékkoronában fizetendő. A befi­zetések elszámolásának megkönnyítése céljából elrendelem, hogy az 1924. évi április hó 22—28. napján történő befizetéseknél minden 100 (egy­száz) takarékkorona 110 (egyszáztíz) papirkoro­­nával számíttassák. Budapest, 1924. április hó 19-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Inné s. k., államtitkár, 8 m. Mr. pénzügyminiszternél 1­45.700/1924. számú rendelete a só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapításáról és az azzal kap­csolatos tennivalókról szóló S80/1924. sz. pénz­­-­­ rendelet módosítása tárgyában. A só (konyhasó, kristálysó, marhasó és ipar­só) árának újabb megállapításáról és az azzal kapcsolatos teendőkről szóló 5800/1924. pom. szám­i rendeletem­et (megjelent a Budapesti Köz­löny 1924. évi 46. számában és a Pénzügyi Közlöny 1924. évi. 8. számában) az 1920. évi IV. t.-c. 23. §-ában és az 1922. évi XVII. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a követ­kezőkben módosítom. Az idézett rendeletem második bekezdésében megjelölt alapárak helyébe a következő alap­árak lépnek: a) az étkezésre használatos közönséges kony­hasó (őröltsó, darabos só, főtt só) alapára métermázsánként 350.000 korona, a lábsó alapára 05133793 métermázsánként 90.000 korona; b) a marhasó alapára métermázsánként 200.000 korona; c) a technikai célokra szolgáló és emberi élvezetre nem alkalmas iparsó ára métermázsán­ként 120.000 korona, a tiszta iparsóé métermá­zsánként 200.000 korona. Mindezek az alapárak a budapesti m. kir. sóhivatalnál és a Sóelosztó Bizottság rendelke­zése alatt álló más budapesti sóraktáraknál csoma­­golatlan állapotban kiszolgáltatott sóra értendők. Az alapárakhoz a vidéki m. kir. sóhivataloknál és sóraktáraknál szállítási költség fejében métermázsánként 10.000 koronát kell hozzá­számítani. A vámvonalon át behozott sóért a vámtételen felül fizetendő engedély illeték összegét méter­­mázsánként 320.000 koronában állapítom meg. A jelen rendelet életbelépésekor a felek birtokában levő sókészletek — tekintet nélkül azok nagyságára — nem esnek bejelentési és utánfizetési kötelezettség alá. Az 5.800/1924. sz. pom. rendelet valamint az abban hivatkozott rendeletnek a jelen rende­lettel nem érintett intézkedései továbbra is érvényben maradnak. A jelen rendelet 1924. április 20-án lép életbe. Budapest, 1924. évi április hó 13-án. A miniszter helyett: dr. Vértesy Sándor s. k., ______államtitkár. 8 magy. Mr. kereskedelemügyi minszternek 1924. évi 63.534/1924-XIX. számú rendeleti, a mértékhitelesítási és mértékvizsgálati díjszabás újabb megállapítása tárgyában. A mértékekről, ezek használatáról és ellen­őrzéséről szóló 1907. évi V. t. c. 18, 23. és 42. szakaszai, valamint az 192­1. évi II. t. c. 8. szakaszában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: Az 1924. évi február hó 16-án 55020 1924 szám alatt kelt rendeletemmel (ML­ 1924) közzé­tett mértékhitelesítési és mértékvizsgálati díj­szabás 1, 2, 3, 9, 31, 32 és 33 szakaszaiban felsorolt díjtételek háromszorosukra emeltetnek. Az ugyanezen rendelet 21. szakasza a) pont­jában említett 40.000 K. 120.000 K-ra módosul. A mértékhitelesítő hivataloknál bejelentett, úgyszintén a mértékügyi intézethez hitelesítés vagy megvizsgálás végett benyújtott oly mérté­kekre, vagy mérőeszközökre, valamint korcsmái palackokra, ivóedényekre, tejes palackokra és zárt palackokra, amelyek hitelesítése vagy megvizsgálása e rendelet életbeléptéig nem nyert befejezést, az ezen rendeletben megálla­pított díjtételek alkalmazandók. Ezeknek a tár­gyaknak a hitelesítéséért vagy vizsgálatáért e rendelet életbelépése előtt történt befizetések ezen új rendelet alapján történő díjkivetéseknél a fél javára beszámítandók. Utánfizetés nem teljesítendő oly mértékek és mérőeszközök után, amelyek hitelesítése vagy vizs­gálata e rendelet életbelépte előtt már megtör­tént ugyan, de az illető tárgyak valamely adminisztratív okokból a feleknek még nem kézbesittettek. Jelen rendeletem 1924. május 1-én lép életbe. Budapest, 1924. évi április hó 15.-én. A miniszter helyett: Morvay s. k. helyettes államtitkár. Alulírott Pénzintézeti Központ az 1923. évi XLII. t. c. 1. §-a alapján közhírré teszi, hogy a buzazáloglevelekben folyósított, búzaértékre szóló kölcsönök törlesztőrészletei fizetésénél és a buzazáloglevelek kamatszelvényei beváltásánál az 1924. évi május havára átszámítási kulcs gyanánt egy métermázsa búza fejében 292.138 koronát kell alkalmazni. A kereskedelemügyi miniszter a Wienben megjelenő „Világosság“ cím­ü időszaki laptól a postai szállítás jogát megvonta. A kereskedelemügyi miniszter a Wienben megjelenő „Jüdische Presse“ cím­ü hetilap ellen kimondott szállítási tilalmat hatályon kívül helyezte. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. (Nyomdaigazgató: Wórner Mác).

Next