Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. április (58. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám érttesítője

A Budapesti Közlöny h­iVATALOS ParlsiTöJS 1924 április 1. / "Az eltűnt neve Tilező Imre, születési helye "Mezőcsát, felületési ideje 1875 nov. 5., szüleinek neve néhai Mező Antal és Jakab Julianna volt mezőcsáti lakosok, h­á­­zastársának neve Gulyás Mária, lakik Mezőcsáton, vgyermektelen, az eltűnt foglalkozása földmives volt, utolsó lakóhelye Mezőcsát, kevés vagyona Mezőcsát községben maradt, bevonulásának időpontja 1914 igi augusztus hó 3-án, az a c­sapattest, amelynél­ T.lojjárji teljesített, szolgálatot, a volt 315. számú honvéd gyalogezred II. zászlóalj­­i százada, katonai rendfokozata közlegény, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma­­veszett: orosz harctér, Wolhynia mellett, eltűnésére vonatkozó egyéb­ adatok : állítólag 1916 július 28-án ■Wolhynia mellett eltűnt. . A. kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban a­z esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás­­szempontjából­ fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az­ eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál­ történt kifüggeszté­sétől számított (öt nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert itt a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében hatá­rozni. Mezőcsát, 1923 december 8. A mezőcsáti kir.­­ járásbíróság. 3639 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2581924. szám. kir. já­­­rásbiróság a Kurcz Mártonné . részéről a 28000/1919.,­­illetve a 30000/1922. I. M. szám­i rendelet alapján­­előterjesztett kérelem folytán az állitólag elesett Kurcz Márton volt pusztavámi lakos holtnak nyilvá­­nan­tása iránt az eljárást megindította és az eltű­nt .­részére ügygondnokul dr. Buder Gyula ügyvéd mór­ .­lakosk .rendelte ki. ■ Az­ eltűnt neve Kurcz Márton, .születési helye és "ideje Tolnatevely 1874 október 20., szüleinek neve né­­,­hal Kurcz József és t Virth Rozália, házastársának­­neve Szing Ja­liánná, lakik Pusztavámon, gyermeke­inek neve József, utolsó lakóhelye Pusztavám, va­gyontalan,­­ai a csapattast, amelyhez az ismert ada­tok szerint , eredetileg beosztották, a volt cs. és kir. 69. gyalogezred, katonai rendfokozata népfől­kelő, "utolsó tábori postaszáma 52., az a hadiesemény, amely­­közben nyomaveszett, 1916. évi július hó­­21-én gránát l­övés érte. A kár. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási, helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­­kről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos «egyík a körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentjelzett időn túl még­­életben volt,, azt­­e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a biró­­ságharc jelentse be, mert" ha­ a most megjelölt idő­­­pontig "bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvá­­­­nítás kérdésében határozni. Mór, 1924. évi február , hó 28-án. A­ móri kir. járásbíróság. ' 3640 Holtnaknyilvánitás. fk.'ifiliTSSL szám. A szentla­­srinczi kir. járásbíróság Orbán Józsefné szül. Szente '■Erzsébet ryi’gotszenterzsébeti lakos részéről a 28000. 13911­. X­ M. Szántu rendelet alapján előterjesztett ks­­m­erem­ folytán az állítólag eltűnt Orbán József volt nagypeterdi lakos holtnak nyilvánutáása iránt az el­járást, megindította és az eltűrt részére ügygondno­kul dr. Fejes Íjászló hadviselt, sellyei ügyvédet ren­delte ki. Az eltűnt neve Orbán József, születési helye Nagy­­­peterd, születési, ideje :1883 május 17., szüleinek neve :néhai­­ Oripán­ József és néhai Király Juli, házastár­sának neve Szépia Erzsébet, lakik N­yugót szén törzsé­­sz­eten, gyermekének neve Orbán József, lakik Nyir­­­gid-szenterzsébeten, az eltűnt foglalkozása­, földműves, utolsó lakhelye­ h­agypoterd, bevonulásának időpontja 1914 július. 29., il. a csapa­ttest, amelyhez az ismert adatok szerint '.eredetileg beosztották, a volt m. kir. 19. honvéd gyalogezred, az. a. csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rend­fokozata közember, utolsó tábori postaszáma ism­e­­­retlen, ny. a hadiesemény, amely közben nyoma­­­veszett,­ ispieretlen, eltűnésére vonatkozó egyéb ada­tok . 1914 július 29-én katonai szolgálatra történt ,bevonulása után a szerb harctérre került, ahonnét az 1914 december . idején történt visszavonulás óta ,magáról életjelt nem adott s hír életbenlétéről nem érkezett. .A­ kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben, volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál tör­­­ént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­­­­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpon­tig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Szentlőrincz, 1924. évi márciu­s hó 5-én.­ A szentlőrinczi kir. járásbíróság. 31144 h­oltnalvnyilvánítás. Pk. 167/1924. szám. V szent lő­­■rinczi kir* *-járásbíróság Kovács Antalné szül. Nagy -Mária nagypeterdi lakos részéről a 28900/1919. I. M. •számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán •az állítólag­ eltűnt férje Kovács Antal volt csata­­helypusztai lakos holtnak nyilvánítása iránt az el­járást megindította, és az eltűnt részére ü­gygondno­­­kot­a folyamodó igazolt szegénysége folytán mel­lőzte: ■ ■ f­­­ . Az el­tánt neve­ Kovács Antal, születési helye Ra­nódfapuszta (Szentdienes), születési ideje 1887 már­cius 25., szüleinek neve néhai Kovács József és Sta­nich Erzsébet, házastársának neve Nagy Mária, la­kik Nagypeterden, gyermekeinek neve Kovács Jó­zsef, Sándor és János, laknak Nagypeterden, az el­tűnt foglalkozása uradalmi cseléd, utolsó lakhelye Gsa­tahelypuszta, vagyontalan, bevonulásának idő­pontja 1914 julius 27., az­ a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a pécsi volt m. kir. 119. honvéd gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata ,közember, utolsó tábori posta­száma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett­ .1914 szeptember közepén a Drinán való átkelés, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok : 1914 július 27-én katonai szolgálatra Pécsre történt bevonulása után augusztus 29-én a szerb harctérre került, ahonnét 1914 szeptember 12-én írta utolsó le­velét, azóta magáról élet­jelt nem adott, hír ■ életben­­­létéről nem érkezett, sőt volt bajtársi) .Sár Balog Já­nos szerint 19­1­4 szeptember közepén az egész század, melyhez eltűnt tartozott, a Drinán való átkelés köz­ben­­elpusztult. . A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről,, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­­nítás kérdésében határozni. Szent­lőrinca, 1­924. évi február hy 15-én. A szentlőrinczi kir. járásbíróság. ________________________ . . _______3643 Holtnaknyilvánitás. 2424/1923. szám. A Csornai kir. járásbíróság Veszprémy térem- szili lakos részéről a­­28.000/1919- I. M. számai rendelet alapján előter­jesztett kérelem folytán­­az állítólag eltűnt Szili La­jos­­volt szili lakos hodn­aknyilvánítása iránt az el­járást megindította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Feleki Lajos ügyvéd csornai lakost íeű­dett­e ki. Az eltűnt neve Szili Lajos,­­illetési helye Szil Sop­­rom­ megye,­ születési ideje 1893 augusztus 7, szüleinek neve néhai Szili Bálint és Kapronczi. Mária, az E­z utóbbi lakik Szilben, családi állapota, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakóhelye Szil, ingatlan vagyona 4 hold föld a szili­ és páli határ­­ban, bevonulásának időpontja 1914 szeptember 30,­az a c­sapa­ttest, amely hév, az ismert adatok szerint, ere­detileg beosztották ;a ts. és kir. 76. gyalogezred, az a csapattest,­­amelynél utoljára tteljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokoza­ta közlegény, utolsó tá­bori posta-­száma ismeretlénn, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, állítólag 1014 december 24-én Ivangorod mellett eltűnt, eltűnésére, elhalálo­zására vonatkozó egyéb adatok: hősi halálát bizo­nyítják Szerencse Vendel és Tréber György ,kapu­vári lakosok. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban­­az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási­­helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak, jelentse­ be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített, tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Csorna, 1924. évi február hó 23-án­ A csornai kir. járásbíróság. 3646 Holtnaknyilvánitás. Bk. 543/1924. szám. A tapolczai kir. járásbíróság Nagy Lajosáé szül. Máth­é Mária szepezdi lakos részéről :a. 28.000/1919- I. M. számi. ren­delet alapján előterjesztett kérelem folytán az állító­lag eltűnt Nagy Lajos volt nemestördemicssi lakos­­holt­akny 1l­vánulása iránt az eljárást megindította és az eltűnt réezrée ügygondnokul dr. Schwarz Sándor tapolc­­ai ügyvédet rendelt ki. Az Istiiu­l Heve Nagy Lajos, 1886. évben Sze­pezd községben született, édesanyja Nagy Teréz szepezdi lakos, felesége- szül. Mártha Mária, gyermekei a 14 éves..Gyűlai,/ 13 .éves István és­­a 12 éves Lajos sze­­pezdi lakosok, földmives, utolsó rendes lakóhelye Nemstürdemiez, vagyontalan, nevezett­ 1915. évi február hó 15. napján vonult be Nogkym­izsára a volt m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez s ezen­ ezred­del rövid idő múlva az orosz harc térre ment s ott áíiitólá® a Luibonn I körüli 'harcokban 1915. évi' jiinhis h­ó 8. napján hősi halált Balt-A' kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről,a halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még­­életben­ volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifü­ggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpon­tig bejelentés nem­ érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a­ holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Tapolcza, 1924. évi február hó 28-án. A tapolczai kir. járásbiróság. 3649 • Holtinknyilvánitás. Pk. 178674 5.1915. A budapesti központi kir. já­rásbiróság közhirné , teszi, hogy Speczkó Jánosné részéről­­előterjesztett holtoknyil­­vánitási kérelem folytán a 28000,1919. 1. M. számú rendelet 7. szakasza alapján az eljárást megindította, •az­­eltűnt neve Speczkó János, vallása ág. evang., szület­ési­ helye Hosszuszó, születési ideje 1892. évi­­április hó 30-án, szüleinek, neve és lakhelye: Speczk­ó Márton és Harsányi Zsuzsanna Hosszuszó, az eltűnt utolsó lakhelye Hosszuszó (Cseh-Szlovákia), házastár­­sának neve Ferdinand Mária, ennek lakhelye Teresz­­tenye (Abaúj-Torna)/a százasságból 2 gyermek szü­letet és ezek elhelyezését a­z anyjuknál, az eltűnt foglalkozása földmives, az eltűntnek Ingó-ingatlan vagyona nem volt, az eltűnt egyén eltűnése előtt ka­tonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914. évi augusz­tus hó 25. napján Losonezza a cs. és kir. 25. gyalo­g­­ezredhez, mint gyalogos, utolsó ismert­­tábori posta­száma 107., a hadiesemény megjelölése, mely közben nyoma veszett, kérelmező állítása szerint az uzsoki harcokban 1915. év elején elesett, a honvédelmi“’mi­nisztérium értesítése szerint a nyilvántartásban adat nincs­ !»­A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tu­domása,­­ hogy az eltűnt a fent jelzett időn­­túl még életben volt ezt a budapesti központi kir. járásbíró­ságnál 1924. évi május hó 4. napjáig jelentse be, mert ha a most raegyelöt időpontig bejelentés nem érkez­nék, a biróság az egyébként kiderített tényels alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Budapest, 1924. évi február hó 22-én. A budapesti köz­ponti kir. járásbíróság. 3850 Holtnaknyilvánitás. PK. 5782/1. 1923. szám. A­pa­­esve 1918 március havában hősi halált halt. Kapos­­posvári kir. járásbíróság Tóth Józsefné szül. Szabó Rozália részéről, a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Tóth József volt bajomi lakos holtnak nyilváni­­tása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Tóth József, születési helye Nagy­bajom, születési ideje 1908 április 25., szüleinek neve néhai Tóth József és néhai Ladányi Anna, házastár­­sának neve főzabó Rozália, lakik Nagybajomban, gyermekének neve József 12 éves,’lakik Nagybajom­ban, az eltűnt ,foglalkozása gazdasági cseléd, utolsó lakhelye Nagybajom, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1915 január 20., az a csapattest, amelyhez az ismert, adatok szerint­­eredetileg beosztották,­­a pécsi m. kir. 19. honvéd gyalogezred, ahonnan 1915 április havában az orosz harctérre ment a fenti csa­pattesttel mint közlegény, utolsó tábori pofibaszáms 223, 3 évig az orosz harctéren volt, amikor orosz fogságba esett, utoljára a Kaukázusban tartózko­dott. 1918 március 21-én hősi halált halt fogolytársai állítása szerint. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl­ még életben volt, azt e hirdetménynek a­ bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a koltnaknyilvá­­■nitás kérdésében határozni. Kaposvár, 1023. évi no­­­vember hó 12-én. A Kaposvári kir. járásbíróság. 3654 Holtnaknyilvánitás. Pk. 3486/1924. szám. A szegedi kir. járásbíróság Kovács János sándorfalvai 239. sz lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alap­ján előterjesztett­ kérelem folytán az állítólag eltűnt Kovács János volt sándorfalvai lakos hóltnak nyilvá­­nítása iránt az eljárást megindította, és az eltűnt részére ügygondnokul­­ senki ki nem rendeltetett. Az eltűnt neve Kovács János, születési helye Sám­dorfalva, születési ideje 1892. évi augusztus hó 28. napja, szü­leine­k neve Kovács János és Becsei Luca sándorfalvai lakosok, nőtlen, az eltűnt fog­lalkozása földmives, utolsó lakhelye­ (tartózkodási helye) Sándorfalva, Sándorfalván 4 kat. hold ingat­lan vagyona van, bevonulásának időpontja az 1914 évi április hava, az a csapattest, amelyhez az is­mert­ adatok szerint eredetileg beosztották, a lúgost cs. és kir. 4. közös huszárezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata tizedes, az a hadiesemény­­amely közben nyomaveszett: az 1918. évben az olasz harctéren fogságba esett, az eltűnésére vonatkozó egyéb adatok Forte S. Fek­eléből (Verona) az 1911 szeptember havában írt utoljára, később Monte Vic­roerától az­­olasz fogságból megszökött és azótai nyoma veszett.­­ ■____| A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a b­oltnak nyilvá­­nítás kérdésében határozni. Szeged, 1924. évi már­cius hó 14-én. A szegedi kir. járásbíróság. *600 Idézések. idézés. P. 6586/11. 1922. szám. A kecskeméti kir. tör­vényszék közhírré teszi, hogy Lukács József és tár­sának felpereseknek Bodnár Miklósáé szül. Lukács Mária alperes ellen szerződés érvénytelenítése és örökösödés és jár. iránt indított perében a pótfelvé­telére: határnapot, tűzött és felhívja a feleket, hogy 1924. évi április 19.26. napjának délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Rákóczi-út 7. sz. I. em. 44. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Lukács .János volt újkécskei lakos NI. t. alperes ré­szére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondno­kul dr. Augner Rezső ügyvédet, lakik Kecskeméten, nevezte ki. A biróság felhívja Lukács János alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott

Next