Budapesti Közlöny, 1924. május (58. évfolyam, 88-111. szám)

1924-05-09 / 93. szám

HIVATALOS RÉSZ. A varsói m. kir. követség vezetője a m. kir. külügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján Lorski (Goldberg) Sándor Konrád varsói ügy­védet magyar állampolgároknak lengyel ható­ságoknál való képviseletére a varsói m. kir. követség jogtanácsosává kinevezte. Zadrobilek Márta budapesti születésű, dunakeszii illetőségű, róm. kath. vallású, elvált, háztartásbeli, dunakeszii lakos családi nevének „Zárai” névre kért átváltoztatása az 1924. évi 46.473/1924. IX. számú belügyminiszteri rende­lettel megengedtetett. Schöll­er Károly budapesti születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, nős, a Magyar Földhitelintézet osztályfőnöke, saját, valamint Károly és Magdolna Búza nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Szabolcs* névre kért átváltoztatása az 1924. évi 85.475/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. Pántye Demeter kisházai születésű, szente­­tornyai illetőségű és ugyanottani lakos, görö ke­ vallásu, földmives családi nevének »Pető* névre kért átváltoztatása az 1923. évi 192.604. 1923. IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett Kabin­a Béla isaszegi születésű, budapesti illetőségű, tamási lakos, róm. kath. vallású, köz­ségi jegyző családi nevének »Kálnai” névre kért átváltoztatása az 1923. évi 197.470/1923. IX. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. Slezinger György gyergyószentmiklósi szü­letésű, rákosszentmihályi illetőségű, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, cukrász családi nevének »Sebők” névre kért átváltoztatása az 1923. évi 210.807/1923. IX. számú belügyminiszteri ren­delettel megengedtetett,. A m. kir. belügyminiszter 54.901/1924. VIII. számú rendeletével a m. kir. népjóléti és munka­ügyi és a m. kir. közélelmezési miniszterekkel egyet­értőig megengedte, hogy dr. Bolemann Andor és társai abádszalóki lakosok a községbeli hadiárvák, hadiözvegyek és a hősi halottak vagyontalan hozzátartozóinak segélyezéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1924. évi április hó 15. napjától számított hat havi időtartamon át gyűjtőkönyvvel kizárólag Abád­­szalók község területén pénzbeli és természet­beni adományokat gyűjthessenek. A m. kir. belügyminiszter 65.078/1924. VIII. számú rendeletével a Kaposvári Munkás Otthon egyesületnek megengedte, hogy a létesítendő egyesületi székháza felépítéséhez szükséges •Anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1924. évi május hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át gyüjtőivekkel kizárólag Kaposvár város területén, de csakis az egyesület tagjai körében pénzbeli adományokat gyüjthessen. •AlCASINO TULAJDON' 93. szám, Budapest, 1924 Lem­ese, május 9. BUDAPE­STI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa­ ucca 8. szám. — Telefon: József 1­0—21. Kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rákóczi­ út 54. szám. — Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetéseit : az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Blagfinhirdetések: 1 hatodhasábos«16»sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. Ideiglenes előfizetési (Irak az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Egyes szám ára további 8 oldalan­ként ............................... A Hivatalos Értesítő ára 2000 K 3100 « Hatóságoknak havi .................. 18000 K Magánosoknak . .......................40000 » Egyes szám ára 8 Old. terjedelemig 2000 « Az »Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes frizeteknek, a magy. kfrt. belügyminis­­terium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. — Az elszámo­­­­landó előfizetési összeg 33000 korona. «S. A m­. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1924. évi 59.667/XXI. számi­ rendelete a sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923. évi XV. törvénycikk végrehajtása tárgyában. A sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923 : XV. törvénycikk (a rendelet szövegében : törvény) kihirdetésének napján, azaz 1923. évi március hó 29-én lépett életbe. Végrehajtására a törvény 13. és 19. §-ai alapján, a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg a következő­ket rendelem : 1. §. A törvény a sütőiparral teljesen azonos elvek szerint szabályozza a cukrászipar munkáját, összes rendelkezései a cukrásziparra ugyanúgy alkalma­zást nyernek, mint a sütőiparra. A törvény 1. §-a megtiltja, hogy a hatálya alá tartozó üzemekben az előállítási munkálatoknál tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket foglalkoztas­sanak. Minthogy az 1922: XII. t.-c. 78. §-a szerint gyermeket és fiatalkorút képesítéshez kötött ipar­ban mindaddig, amíg a segédlevelet meg nem sze­rezte, csak tanszerződés alapján szabad foglalkoz­tatni, az iparhatóságoknak (ipartestületeknek) ügyelniök kell arra, hogy előttük tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket tanoncul ne szerződtessenek. Amennyiben a jelen rendelet kihirdetését meg­­előző időben az iparhatóság (ipartestület) elnézése folytán a törvény idézett rendelkezése ellenére egy vagy más esetben netán tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket szerződtetett volna tanoncul, a gyermek érdekeinek megóvása céljából a fennálló­ tanszerző­dés hatályát nem kell megbolygatni. A törvény 1. §-ában foglalt tilalom kifejezetten csak az előállítási munkálatokra vonatkozik. Olyan munkákra tehát, amelyek nem minősíthetők elő­állítási munkálatoknak, aminő például a műhely és üzlethelyiség tisztogatása, a sütőiparos és a cukrász tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is alkalmaz­hat, de figyelemmel az 1922: XII. törvénycikk 74. §-ában foglalt rendelkezésre, ilyen munkára is csak a mindennapi elemi népiskola látogatásának köte­lezettségén túl levő gyermek alkalmazható. Minthogy az előállítási munkálatok körébe nem tartozó munkák a sütő-, valamint a cukrásziparban aránylag csekély terjedelműek és ezen munkák kö­zül is a kenyér és péksütemény kihordására tizen­négy évesnél fiatalabb gyermekek a jelen rendelet 14. §-a szerint nem alkalmazhatók, a szóba illevő munkákat végző tizennégy évesnél fiatalabb gyer­mekeket pedig előállítási munkálatoknál alkal­mazni egyáltalán tilos, az 1. §-ban foglalt tilalom következtében a tizennégy éven aluli, de iskola­­köteles koron túl levő gyermekek az előállítási mun­kálatok körébe, nem tartozó munkáknál csak igen szűk keretek között nyerhetnek alkalmazást, ami egyébként úgy a gyermekek mint a köz szempont­jából is kívánatos. 2. §. A törvény 2. §-a szerint tizennyolc évesnél fiatalabb személyt, a sütőipari és a cukrászipari üze­mekben előállítási munkálatokra akár tanoncként, akár más minőségben alkalmazni csak abban az esetben szabad, ha hatósági vagy munkás biztosító pénztári orvos bizonyítványával igazolja, hogy egészséges és a szóban levő munkára testileg alkal­­kalmas. Azoknak a gyermekeknek és fiatalkorunknak orvosi megvizsgálása iránt, akik a sütő- vagy a cukrásziparban tanoncul szerződni kívánnak, az 1922: XII. t.-c. 76. §-ának negyedik bekezdése alapján történt rendelkezés. Azokat a gyermekeket és fiatalkorúakat, akiket a jelen rendelet kihirdetése a sütő-, illetőleg a cukrásziparban akár tanonci, akár segédi (esetleg gyár­munkás) minőségben alkal­mazásban talált, az alkalmazás helyének változása esetében sem kell orvosi vizsgálatnak alávetni, mert a törvény 2. §-ában foglalt rendelkezésnek az a célja, hogy a szóban levő iparokra csak olyan gyermekek és fiatalkorúak léphessenek, akiket az orvos egészségeseknek s az említett iparok körébe, tartozó előállítási munkák végzésére testileg alkal­masaknak talált. Ellenben nem kívánja meg­bolygatni azoknak a tizennyolc évesnél fiatalabb egyéneknek tanviszonyát, illetőleg szolgálati viszo­nyát, akik a szóban levő rendelkezés érvényesítése idején már az émlített iparok valamelyikén vannak, tanonci vagy segédi minőségben munkát végeznek. 3. §: A törvény 3. §-a állapítja meg a­ sütő- és a cukrásziparban az éjjeli munka tilalmát. A tilalom minden üzemre egyformán kiterjed, akár alkalma­zottak igénybevételével folyik a munka, akár nem. A tilalmat­ mindenkivel szemben érvényesíteni kell, aki kenyeret, pék- vagy cukrászsüteményt eladás céljából állít elő. A tilalom azokra a vendég­lőkre, kávéházakra, kávémérésekre, korcsmákra, fürdőintézetekre stb. is kiterjed, amelyeknek tulaj­donosai kenyeret, pék- vagy cukrászsüteményt érilített üzletük körében leendő eladás vagy fel­használás céljából állítanak elő. A cukrásziparban a cukrászati cikkek előállítási munkájától el kell választani a kész cikkeknek (például a fagylaltnak) adagolását, továbbá azokat az apróbb műveleteket, amelyek a teljesen kész cikkeknek a közvetlen fogyasztásra kikészítését, például díszítését célozzák. Minthogy az éjjél­munka tilalma csupán az előállítási munkákra vo­natkozik, az émlített adagolási és kikészítési mun­kák nem esnek a tilalom alá. Az az idő, amelyben minden előállítási munká­nak szünetelnie kell, az idézett szakasz szerint esti kilenc órától reggeli négy óráig, Budapest székes­­főváros területén esti kilenc órától reggeli öt óráig terjed. A Budapest székesfőváros területére érvé­nyes rendelkezés az 1923. évi március hó 27-én 60.500. szám alatt kiadott kereskedelemügyi mi­niszteri rendelettel Újpest és Kispest r. t. városok, továbbá Rákospalota, Erzsébetfalva, Pestszent­­lőrinc és Csepel községek területére lett ki­terjesztve. A kovászkészítés az idézett szakasz második be­kezdése szerint az előbbi bekezdésben megállapított időpontnál egy órával korábban kezdhető meg. A törvény az egy-egy üzemben foglalkoztatott alkalmazottak számához viszonyítva állapítja meg, hány alkalmazottat lehet a kovász­készítésnél az egyébként­ munkakezdetet megelőző egy óra alatt foglalkoztatni. A kovászkészítés céljára megállapí­tott egy óra alatt a kovászkészítésen kívül semminő más munka nem végezhető. Ezen egy óra alatt tizennyolc évesnél fiatalabb alkalmazottat foglal­koztatni nem szabad. A tizennyolc évesnél fiatalabb alkalmazottat tehát reggeli négy, Budapesten,­­va­lamint a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli öt óra előtt munkába állítani nem szabad. A 3. §. harmadik bekezdése a kemence be­gyújtását és fűtését kiveszi az első bekezdésben megállapított időbeli korlátozás alól, azzal a hozzá­adással azonban, hogy a sütemény előállításával foglalkoztatott alkalmazottat esti kilenc és reggeli négy, Budapesten, valamint a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községek­ben reggeli öt óra között a kemence begyújtásával vagy fűtésével foglalkoztatni tilos. Kenyeret­, péksüteményt és cukrászsüteményt a műhelyekből (üzletekből) reggeli hat óra, Buda­pesten, valamint a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt r. t. városokban reggeli "hét óra előtt elszállítani nem szabad.-______ti__| r- i i. | |______|­__|- - ...Egyes száma ára 4000 korona.

Next