Budapesti Közlöny, 1924. május (58. évfolyam, 88-111. szám)
1924-05-09 / 93. szám
HIVATALOS RÉSZ. A varsói m. kir. követség vezetője a m. kir. külügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján Lorski (Goldberg) Sándor Konrád varsói ügyvédet magyar állampolgároknak lengyel hatóságoknál való képviseletére a varsói m. kir. követség jogtanácsosává kinevezte. Zadrobilek Márta budapesti születésű, dunakeszii illetőségű, róm. kath. vallású, elvált, háztartásbeli, dunakeszii lakos családi nevének „Zárai” névre kért átváltoztatása az 1924. évi 46.473/1924. IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Schöller Károly budapesti születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, nős, a Magyar Földhitelintézet osztályfőnöke, saját, valamint Károly és Magdolna Búza nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Szabolcs* névre kért átváltoztatása az 1924. évi 85.475/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Pántye Demeter kisházai születésű, szentetornyai illetőségű és ugyanottani lakos, görö ke vallásu, földmives családi nevének »Pető* névre kért átváltoztatása az 1923. évi 192.604. 1923. IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett Kabina Béla isaszegi születésű, budapesti illetőségű, tamási lakos, róm. kath. vallású, községi jegyző családi nevének »Kálnai” névre kért átváltoztatása az 1923. évi 197.470/1923. IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Slezinger György gyergyószentmiklósi születésű, rákosszentmihályi illetőségű, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, cukrász családi nevének »Sebők” névre kért átváltoztatása az 1923. évi 210.807/1923. IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett,. A m. kir. belügyminiszter 54.901/1924. VIII. számú rendeletével a m. kir. népjóléti és munkaügyi és a m. kir. közélelmezési miniszterekkel egyetértőig megengedte, hogy dr. Bolemann Andor és társai abádszalóki lakosok a községbeli hadiárvák, hadiözvegyek és a hősi halottak vagyontalan hozzátartozóinak segélyezéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1924. évi április hó 15. napjától számított hat havi időtartamon át gyűjtőkönyvvel kizárólag Abádszalók község területén pénzbeli és természetbeni adományokat gyűjthessenek. A m. kir. belügyminiszter 65.078/1924. VIII. számú rendeletével a Kaposvári Munkás Otthon egyesületnek megengedte, hogy a létesítendő egyesületi székháza felépítéséhez szükséges •Anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1924. évi május hó 1. napjától számított egy évi időtartamon át gyüjtőivekkel kizárólag Kaposvár város területén, de csakis az egyesület tagjai körében pénzbeli adományokat gyüjthessen. •AlCASINO TULAJDON' 93. szám, Budapest, 1924 Lemese, május 9. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa ucca 8. szám. — Telefon: József 10—21. Kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Rákóczi út 54. szám. — Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetéseit : az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Blagfinhirdetések: 1 hatodhasábos«16»sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 K. Ideiglenes előfizetési (Irak az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával. Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Egyes szám ára további 8 oldalanként ............................... A Hivatalos Értesítő ára 2000 K 3100 « Hatóságoknak havi .................. 18000 K Magánosoknak . .......................40000 » Egyes szám ára 8 Old. terjedelemig 2000 « Az »Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes frizeteknek, a magy. kfrt. belügyministerium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. — Az elszámolandó előfizetési összeg 33000 korona. «S. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1924. évi 59.667/XXI. számi rendelete a sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923. évi XV. törvénycikk végrehajtása tárgyában. A sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923 : XV. törvénycikk (a rendelet szövegében : törvény) kihirdetésének napján, azaz 1923. évi március hó 29-én lépett életbe. Végrehajtására a törvény 13. és 19. §-ai alapján, a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendelem : 1. §. A törvény a sütőiparral teljesen azonos elvek szerint szabályozza a cukrászipar munkáját, összes rendelkezései a cukrásziparra ugyanúgy alkalmazást nyernek, mint a sütőiparra. A törvény 1. §-a megtiltja, hogy a hatálya alá tartozó üzemekben az előállítási munkálatoknál tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket foglalkoztassanak. Minthogy az 1922: XII. t.-c. 78. §-a szerint gyermeket és fiatalkorút képesítéshez kötött iparban mindaddig, amíg a segédlevelet meg nem szerezte, csak tanszerződés alapján szabad foglalkoztatni, az iparhatóságoknak (ipartestületeknek) ügyelniök kell arra, hogy előttük tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket tanoncul ne szerződtessenek. Amennyiben a jelen rendelet kihirdetését megelőző időben az iparhatóság (ipartestület) elnézése folytán a törvény idézett rendelkezése ellenére egy vagy más esetben netán tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket szerződtetett volna tanoncul, a gyermek érdekeinek megóvása céljából a fennálló tanszerződés hatályát nem kell megbolygatni. A törvény 1. §-ában foglalt tilalom kifejezetten csak az előállítási munkálatokra vonatkozik. Olyan munkákra tehát, amelyek nem minősíthetők előállítási munkálatoknak, aminő például a műhely és üzlethelyiség tisztogatása, a sütőiparos és a cukrász tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is alkalmazhat, de figyelemmel az 1922: XII. törvénycikk 74. §-ában foglalt rendelkezésre, ilyen munkára is csak a mindennapi elemi népiskola látogatásának kötelezettségén túl levő gyermek alkalmazható. Minthogy az előállítási munkálatok körébe nem tartozó munkák a sütő-, valamint a cukrásziparban aránylag csekély terjedelműek és ezen munkák közül is a kenyér és péksütemény kihordására tizennégy évesnél fiatalabb gyermekek a jelen rendelet 14. §-a szerint nem alkalmazhatók, a szóba illevő munkákat végző tizennégy évesnél fiatalabb gyermekeket pedig előállítási munkálatoknál alkalmazni egyáltalán tilos, az 1. §-ban foglalt tilalom következtében a tizennégy éven aluli, de iskolaköteles koron túl levő gyermekek az előállítási munkálatok körébe, nem tartozó munkáknál csak igen szűk keretek között nyerhetnek alkalmazást, ami egyébként úgy a gyermekek mint a köz szempontjából is kívánatos. 2. §. A törvény 2. §-a szerint tizennyolc évesnél fiatalabb személyt, a sütőipari és a cukrászipari üzemekben előállítási munkálatokra akár tanoncként, akár más minőségben alkalmazni csak abban az esetben szabad, ha hatósági vagy munkás biztosító pénztári orvos bizonyítványával igazolja, hogy egészséges és a szóban levő munkára testileg alkalkalmas. Azoknak a gyermekeknek és fiatalkorunknak orvosi megvizsgálása iránt, akik a sütő- vagy a cukrásziparban tanoncul szerződni kívánnak, az 1922: XII. t.-c. 76. §-ának negyedik bekezdése alapján történt rendelkezés. Azokat a gyermekeket és fiatalkorúakat, akiket a jelen rendelet kihirdetése a sütő-, illetőleg a cukrásziparban akár tanonci, akár segédi (esetleg gyármunkás) minőségben alkalmazásban talált, az alkalmazás helyének változása esetében sem kell orvosi vizsgálatnak alávetni, mert a törvény 2. §-ában foglalt rendelkezésnek az a célja, hogy a szóban levő iparokra csak olyan gyermekek és fiatalkorúak léphessenek, akiket az orvos egészségeseknek s az említett iparok körébe, tartozó előállítási munkák végzésére testileg alkalmasaknak talált. Ellenben nem kívánja megbolygatni azoknak a tizennyolc évesnél fiatalabb egyéneknek tanviszonyát, illetőleg szolgálati viszonyát, akik a szóban levő rendelkezés érvényesítése idején már az émlített iparok valamelyikén vannak, tanonci vagy segédi minőségben munkát végeznek. 3. §: A törvény 3. §-a állapítja meg a sütő- és a cukrásziparban az éjjeli munka tilalmát. A tilalom minden üzemre egyformán kiterjed, akár alkalmazottak igénybevételével folyik a munka, akár nem. A tilalmat mindenkivel szemben érvényesíteni kell, aki kenyeret, pék- vagy cukrászsüteményt eladás céljából állít elő. A tilalom azokra a vendéglőkre, kávéházakra, kávémérésekre, korcsmákra, fürdőintézetekre stb. is kiterjed, amelyeknek tulajdonosai kenyeret, pék- vagy cukrászsüteményt érilített üzletük körében leendő eladás vagy felhasználás céljából állítanak elő. A cukrásziparban a cukrászati cikkek előállítási munkájától el kell választani a kész cikkeknek (például a fagylaltnak) adagolását, továbbá azokat az apróbb műveleteket, amelyek a teljesen kész cikkeknek a közvetlen fogyasztásra kikészítését, például díszítését célozzák. Minthogy az éjjélmunka tilalma csupán az előállítási munkákra vonatkozik, az émlített adagolási és kikészítési munkák nem esnek a tilalom alá. Az az idő, amelyben minden előállítási munkának szünetelnie kell, az idézett szakasz szerint esti kilenc órától reggeli négy óráig, Budapest székesfőváros területén esti kilenc órától reggeli öt óráig terjed. A Budapest székesfőváros területére érvényes rendelkezés az 1923. évi március hó 27-én 60.500. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelettel Újpest és Kispest r. t. városok, továbbá Rákospalota, Erzsébetfalva, Pestszentlőrinc és Csepel községek területére lett kiterjesztve. A kovászkészítés az idézett szakasz második bekezdése szerint az előbbi bekezdésben megállapított időpontnál egy órával korábban kezdhető meg. A törvény az egy-egy üzemben foglalkoztatott alkalmazottak számához viszonyítva állapítja meg, hány alkalmazottat lehet a kovászkészítésnél az egyébként munkakezdetet megelőző egy óra alatt foglalkoztatni. A kovászkészítés céljára megállapított egy óra alatt a kovászkészítésen kívül semminő más munka nem végezhető. Ezen egy óra alatt tizennyolc évesnél fiatalabb alkalmazottat foglalkoztatni nem szabad. A tizennyolc évesnél fiatalabb alkalmazottat tehát reggeli négy, Budapesten,valamint a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli öt óra előtt munkába állítani nem szabad. A 3. §. harmadik bekezdése a kemence begyújtását és fűtését kiveszi az első bekezdésben megállapított időbeli korlátozás alól, azzal a hozzáadással azonban, hogy a sütemény előállításával foglalkoztatott alkalmazottat esti kilenc és reggeli négy, Budapesten, valamint a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt r. t. városokban és községekben reggeli öt óra között a kemence begyújtásával vagy fűtésével foglalkoztatni tilos. Kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményt a műhelyekből (üzletekből) reggeli hat óra, Budapesten, valamint a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt r. t. városokban reggeli "hét óra előtt elszállítani nem szabad.-______ti__| r- i i. | |______|__|- - ...Egyes száma ára 4000 korona.