Budapesti Közlöny, 1924. június (58. évfolyam, 112-134. szám)
1924-06-01 / 112. szám
1924 junius 1. Budapesti Közlöny igazságügyminiszter pedig a kir. bíróság itélőbiráinak, vagy az igazságügyminisztérium fogalmazói szakában működőknek köréből két-két ülnököt jelölt ki. A m. kir. közigazgatási bíróság tanácsában mindenkor a pénzügyminiszter részéről kijelölt egy ülnök és az igazságügyminiszter részéről kijelölt egy ülnök vesz részt. Az ülnökök megbízatása három évre szól, tízekre az ülnökökre, valamint a díjazásukra vonatkozó szabályokat az idézett törvénycikk7. §-ának utolsó bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az igazságügyminiszterrel egyetértve a következőkben állapítom meg: 1. §. Mindegyik ülnök, aki még nem tett ítélőbírói esküt, legkésőbb működésének megkezdésekor a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke előtt esküt tesz arra, hogy a tisztével járó kötelességeket híven, pontosan, részrehajlás nélkül, legjobb tudása és lelkiismerete szerint jó törvények és törvényes jogszabályok értelmében fogja teljesíteni és a hivatali, az üzleti és üzemi titkot megőrzi. E minőségében a közszolgálatban nem álló ülnök is közhivatalnok. 2. §. Az ülnököt a tanács ülésére a tanács elnöke az ülés határnapjának kitűzésével egyidejűleg hívja meg úgy, hogy mind az igazságügyminiszter részéről, mind a pénzügyminiszter részéről kijelölt ülnökök mindegyike a lehetőséghez képest tárgyalási határnaponként felváltva vegyen részt a tanács ülésein. A meghívott ülnök akadályoztatása esetében köteles ezt a tanács elnökének az ülés határnapja előtt, lehetőleg oly időben bejelenteni, hogy a tanács elnöke helyettesítéséről gondoskodhassék. Azt az ülnököt, aki az ülésről ily előzetes bejelentés vagy alapos ok nélkül elmarad és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti, a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára az a miniszter, aki őt kijelölte, ülnöki tisztéről elmozdíthatja. A közszolgálatban álló ülnököt ily mulasztásáért rendes fegyelmi hatósága is felelősségre vonhatja. 3. §. Az ülnök az ügy elintézésében általában ép úgy vesz részt, mint a közigazgatási bíróság tagja; szavazni joga van, de az ügy előadója nem lehet. 4. §. Az ülnökök együtt alkalmazását és egyes ügyek elintézésében közreműködését kizáró körülmények tekintetében a polgári perrendtartásnak (1911: I. t.-c ) rendelkezései irányadók. Az ülnök kizárásáról a tanács elnöke határoz. Aki az ügy elsőfokú elintézésében résztvett vagy az illető ügyre vonatkozóan a biztosítási szaktanács tagjaként működött, nem vehet részt az ügy közigazgatási bírósági elintézésében. 5. §. Az ülnöknek a bíróság előtt folyamatban levő ügyekben a felektől, képviselőiktől vagy harmadik személytől magánértesítést (információt) elfogadnia nem szabad. 6. §. Az ülnököt ülésenként jelenléti díj illeti, amelynek összegét a m. kir. közigazgatási biróság elnökének előterjesztésére a pénzügyminiszter időközönként állapítja meg. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1924. évi május hó 28-án. A miniszter helyett: Vértesy s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1924. évi 84.530. számú rendelete az állami kölcsönre 1924. évi junius hó 3-ától junius hó 9-éig történő készpénzbefizetések elszámolása tárgyában. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz — a székesfővárosi pénzügyigazgatásig kivételével — a m. kir. székesfővárosi adófelügyelőhöz és valamennyi m. kir. állampénztárhoz.) Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására szükséges állami kölcsönelőleg felvétele tárgyában kiadott 1924. évi 32.000. számú rendeletnek (Budapesti Közlöny 42. szám, Pénzügyi Közlöny 7. szám) 3. §-a szerint az állami kölcsönelőleg, továbbá az állami kölcsönről kiadott 1924. évi 71.000. számú rendeletnek (Budapesti Közlöny 99. szám, Pénzügyi Közlöny 17. szám) 13. §-a szerint az állami kölcsön takarékkoronában fizetendő. A befizetések elszámolásának megkönnyítése céljából elrendelem, hogy az 1924. évi junius hó 3-ától junius hó 9-éig bezárólag történő készpénzbefizetéseknél minden 100 (egyszáz) takarékkorona 130 (egyszázharminc) papirkoronával számíttassák. Budapest, 1924 május hó 31-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 74.514/1924. F. I. számú rendelete az 1895. évi XLVI. t.-cikk végrehajtása körül felmerülő szakszerű vizsgálatokért járó díjak junius havi szorzószámainak megállapítása tárgyában. Az 1895: XLVI. t.-c. alapján működő vegykisérleti (vegyvizsgáló) állomások részére 1920. évi február 17-én 90.240/E. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeinek szorzószámát folyó évi junius havára a 72.000/1924. E. M. sz. rendelet 1. §-a értelmében és a 77.839/1924. P. M. sz. rendelettel junius havára megállapított vagyonváltság búzaár alapul vételével 1700 (egyezerhétszáz)-ban, a m. kir. vetőmagvizsgáló állomások részére 1918. évi július 11-én 130.461 /F. M. szám alatt kiadott díjjegyzék díjtételeire vonatkozólag pedig ugyancsak a folyó évi junius havára 2600 (kettőezerhatszáz)-ban állapítom meg. Budapest, 1924 május 31-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Tóth Jenő s. k., h. államtitkár. Hirdetmény. A számolási értékül szolgáló takarékkorona értékviszonya a koronára szóló államjegyhez az 1.411/1924. M. E. sz. minisztériumi rendelet alapján működő bizottság által az 1924 május hó 31. napján a következőképen állapíttatott meg: 100 takarékkorona — 132 koronára szóló államjegy. A Magyar Nemzeti Bank részvényjegyzéséből kifolyólag teljesített azon befizetések elszámolási árfolyamait, amelyek a jegyzett részvények névértékének 50%-át meghaladó részére vonatkoznak, a Devizaközpont az 1924. évi június hó 2. napjától az 1924. évi június hó 7-ig bezárólag terjedő időre a következőképen állapította meg: 100 aranykorona (vagyis 20 dollár 2601 cent) egyenlő 115 sv. frank 1 centime, vagy 4 angol font 14 shilling, vagy 54 hollandi forint 23 cent, vagy 76 svéd korona 55 éve. Budapest, 1924 május 31. Devizaközpont. A m. kir. kereskedelemügyi miniszteriak 13.460 /X—1924. S2. rendelete a posta-, távíró- és távbeszélődijszabás módosítása tárgyában. A posta-, táviró- és távbeszélődíjszabást az 1921 junius hó 11-én kelt 17.952. számú rendelettel rendszeresített beruházási járulék betudásával 1924 junius hó 1-től kezdve (a hírlapdíjszabást azonban csak 1924 július hó 1-től kezdve) az alábbiak szerint állapítom meg: I. Postai, díjszabás. 1. §. Levél: 1. Bérmentesítési díj belföldre: a) a helyi (belső és külső kézbesítő kerületen belül való) forgalomban 20 g-ig .......1000 K minden további 20 g-ért .................... 500 » b) a távolsági forgalomban 20 g-ig.......1800 » minden további 20 g-ért....................1000 » 2. Ausztriába, Cseh-Szlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Olaszországba és gyarmataiba, végül Romániába 20 g-ig...4000 h minden további 20 g-ért....................2500 » 3. Egyéb külföldre 20 g ig...................5000 * minden további 20 g-ért ....................2500 * 4. Hatóságok, hivatalok és hivatali közegek által belföldre feladott hivatalos levelek bérmentesítési díja: a) a helyi forgalomban: 100 g-ként ...1000 * b) a távolsági forgalomban: 100 g-ként 1800 * 5. A zárt levelezőlap a levéllel egyenlő díjszabás alá esik. ' N 2. §. Levelezőlap. Bérmentesítési díj: a) a helyi (a"'belső és külső kézbesítő kerületen belül való) forgalomban ... 600 * b) a belföldi távolsági forgalomban.......1000 * e) az 1. §. 2. pontjában említett viszonylatban ......... ?.**V.*V**‘^® * d) egyéb külföldre..»................... ..3000 » 3. §. Nyomtatvány, áruminta és üzleti papír 1. Nyomtatvány: a) belföldre (úgy a helyi, mint a távolsági forgalomban) 10 g-ig ................ 300 K ezenfelül 50 g-ig ................................. 500 » minden további 50 g-ért..................... 500 * b) külföldre 50 g-ként..............................1000 * Áruminta: a) belföldre 50 g-ként ............................ 500 , de legalább...............................................1000 * b) külföldre 50 g-ként..............................1000 * de legalább...............................................2000 » üzleti papír: a) belföldre 50 g-ként ............................ 500 * de legalább..............................................1800 » b) külföldre 50 g-ként...............................1000 * de legalább..............................................5000 * 2. Egybecsomagolás esetén a küldemény, ha üzleti papírt is tartalmaz, az üzleti papírokra megállapított határozmányok alá esik, ha pedig csak nyomtatványt és árumintát, az utóbbira megállapított határozmányok szerint kell azt díjazni. 3. Hatóságok, hivatalok és hivatali közegek által belföldre feladott hivatalos nyomtatványok bérmentesítési díja 100 g-ig...................................................... 300 K ha 100 g-nál súlyosabb, 100 g-ként ............................... 500 . 4. A minisztérium által engedélyezett tankönyvek a belföldi forgalomban, ha a küldemény címlapján feltűnően »Tankönyv« megjelölés van, a 8. §. 2. pontjában megállapított díjszabás szerint bérmentesítendők akkor is, ha ajánlva, vagy Budapesten helyben sürgősként, illetve más belföldi viszonylatban express adatnak fel. • 5. A vakok használatára szolgáló dombornyomású Írások díja belföldre, Ausztriába, Cseh-Szlovákiába, Lengyelországba, Németországba és Romániába 100 g-ig 100 K, 1 kg-ig 200 K, 2 kg-ig 400 K és 3 kg-ig 600 K; egyéb külföldre pedig 500 g-ként 500 K. 4. §. Express (sürgős) levélpostai küldeményeit, Budapesti levélkicserélő díjszabása. 1. Express/díj: a) a belföldi forgalomban ................ 6.000 K b) a külföldi forgalomban ................ 10.000 » c) bármely Magyarországba szóló küldeményért a rendeltetési postahivatal külső kézbesítési kerületébe.............20.000 » d) expresspótdíj a külföldről jövő és külső kézbesítő kerületbe szóló levélpostai küldeményért .................... 10.000 * c) Budapesten a helyi forgalomban expressként (a belső területen 4 órán belüli kézbesítéssel) sürgős levelek, levelezőlapok, nyomtatványok, áruminták, üzleti papírok és tankönyvek küldhetők; ezek díja a helyi forgalomra megállapított díj háromszorosa, de legalább 1800 K. 2. A Budapest 4. sz. postahivatalnál levélpostai fiókot bérlők részére ugyanott feladható 100 g-ot meg nem haladó levél díja 500 K (a 20 g-os helyi levél díjának fele). 5. §. Légipostai pótdíjuk. A francia-román aeroforgalmi, továbbá a« Österreichische Luftverkehrs A. G. útján szállított postai küldeményekért járó légi pótdíj. $