Budapesti Közlöny, 1925. február (59. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
t hozott többféle jogcímen is igénybe veheti. Így például egy kisiparos, akinek az állandó lakóhelyén föld- és házbirtoka van, nem tartozik bevallást adni, ha az e), f) és a g) pontokban meghatározott feltételek fennforognak. G. S. A zagyomdóbevallásadására nem kötdendnék . A vagyonadóra nézve nem tartoznak bevallást adni: c) azok a jogi személyek, amelyek vagyonadó alá nem taroznak; h) a törvény szerint személyes adómentességben részesülő természetes személyek; e) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján adóköteles vagyontárgyuk nem volt; d) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján volt ugyan adóköteles vagyontárgyuk, de az adóköteles tiszta vagyonuk értéke a 4.000 aranykoronaértéket, vagyis a 68.000.000 papírkoronát nem haladta meg; e) az 5. §. (1) bekezdésének e), f) és g) pontjaiban említett kisbirtokosok, házbirtokosok, kisiparosok s utcai, piaci árusok abban az esetben, ha az említett földbirtokon és annak felszerelésén, a házbirtokon és az ipari üzemi tőkén, illetőleg az üzleti tőkén kívül más adóköteles vagyonuk nincs ; f) az e) pontban említettek abban az esetben, ha az ugyanott említett vagyonukon kívül van ugyan más adóköteles vagyonuk is, de az összes adóköteles tiszta vagyonuk 1924. december 31-én a 64.000 aranykoronaértéket, vagyis a 68.000.000 papírkoronát nem haladta meg. 7. §. A bevallás tárgya: (1) A jövedelemadó kivetése céljára a családfőnek és a vele együtt adózó családtagoknak az 1924. év folyamán szerzett és akár belföldről, akár külföldről származó mindennemű adóköteles, vagy adómentes jövedelmét kell bevallani. A jövedelmet papírkoronában kell bevallani. A jövedelemnek 15.000-rel való elosztása a jövedelem aranykoronaértékét eredményezi. Aki a jövedelmét hitelt érdemlő módon havonként részletezve tudja kimutatni, az a bevallásában kérheti, hogy az egyes hónapokban szerzett jövedelmek átszámításánál az illető hónapra megállapított átszámítási kulcsot alkalmazzák. Az átszámítási kulcsok a következők : (2) A vagyonadóra nézve azokat az adóköteles vagyontárgyakat kell bevallani, amelyek az 1924. év utolsó napján a családfőnek és a vele együtt adózó családtagjainak tulajdonában voltak. A vagyontárgyak értékéül az 1924. évi december 31-iki közönséges forgalmi értéket kell bevallani. Azonkívül be kell vallani a vagyont terhelő tartozásokat is. A vagyon aranykoronaértékének megállapítása a papírkoronában megállapított tiszta vagyonértéknek 17.000-re] való elosztása útján történik. (3) Azok az adókötelesek, akik szabályszerű kereskedelmi vagy gazdasági könyveket vezetnek és rendes évi mérleget készítenek és az ilyen üzletük, illetve vállalatuk után az adóztatást ezen üzleti könyvek, illetve a nyereség-veszteségszámla 63 a mérlegszámla adatai alapján igénylik és az üzletüknek (üzemüknek) üzleti (gazdasági) éve a naptári évvel nem azonos és nem végződik szeptember Se-ika előtt úgy kizárólag az ezen üzletükhöz (üzemükhöz) tartozó vagyonukra és jövedelmükre nézve sem az 1924. naptári év végén volt vagyonukat, illetleg az 1924. évben szerzett jövedelmüket, hanem az 1924. évben lezárt üzleti (gazdasági) év utolsó napján megvolt adóköteles vagyonukat, illetve az ezen üzleti (gazdasági) évben szerzett jövedelmüket vallják be. A jövedelem, illetőleg a vagyon aranykor*..) ,mértékének kiszámításainál ebben az esetben az üzleti (gazdasági) évnek egyes hónapjaira vonatkozó átszámítási kulcsok átlagát, illetőleg az üzleti (gazdasági) évnek utolsó napján érvényben volt átszámítási kulcsot kell alkalmazni. (4) Az az adózó, aki gazdasági (üzleti) évét szeptember 30. előtt zárja le, az 1924. naptári év adóköteles jövedelme alapján adózik. 8. 8. Az adóbevallás adásával: módja: (1) Az általános kereseti adóra nézve egyrészt, a jövedelem- és vagyonadóra nézve másrészt, külön bevallást kell adni. Erre a célra hivatalos nyomtatvány készült, amelyet bármely község elöljáróságánál (városi adóhivatalnál), Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályánál az előállítási költség megtérítése ellenében lehet megszerezni. (2) A hivatalos nyomtatvány kellő útbaigazítást nyújt ugyan annak kitöltésére nézve, ha azonban valaki ennek dacára sem tudná azt rendesen kitölteni, úgy a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) tartozik az emiatt hozzája forduló adózóknak a kért útbaigazítást megadni, szükség esetében az adóbevallás kiállításánál is segédkezni. (3) Ha az adózó esetleg nem a hivatalos nyomtatványon állítja ki az adóbevallását, úgy azt is el kell fogadni, ha az tartalmánál fogva egyébként megfelel a követelményeknek. 9. §: Az általános kereseti adóbevallás beadásának ideje és helye. (1) Az általános kereseti adóra nézve a bevallást 1926. évi február hónap folyamán a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) és pedig abban a községben, városban, vagy közigazgatási kerületben kell beadni, amelyben az adózó a helyhez kötött foglalkozást folytatja. Helyhez kötött foglalkozás az, amely üzleti teleppel kapcsolatos. Ilyen telep például az üzlethelyiség, a raktár, a műhely, az elárusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő, stb. Akinek több helyen van üzlete (fióküzlete), az minden egyes üzletről (fióküzletről) külön-külön bevallást tartozik beadni és mindegyik bevallásban fel kell tüntetni valamennyi fióküzletnek, úgyszintén a főüzletnek pontos helyét is. (2) A helyhez nem kötött foglalkozásról ott kell a bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van, akkor ott kell a bevallást beadni, ahol a jövedelemadóra vonatkozó bevallás beadandó. (3) A bányavállalkozó abban a községben (városban) köteles a bevallást beadni, amelyben a bányavállalat vagy az üzem van. Ha a bányaössült több község területén fekszik, akkor az összjövedelemről abban a községben kell a bevallást beadni, amelyben a bányamű külszín berendezésének főrésze fekszik. (4) Az építési és a közlekedési vállalatoknak a központi iroda helyén, központi iroda hiányában pedig a vállalkozó lakóhelyén kell a bevallást beadni. (5) A m. kir. adóhivatal (kerületi adófelügyelőhelyettes) az adózónak kellően indokolt kérelme alapján legfeljebb egyhónapi halasztást adhat a bevallás beadására. 10. 8. A jövedelem- és hagyottadóteváltás beadásának ideje és helye. (1) A jövedelemadóra és a vagyonadóra vonatkozó bevallást legkésőbb 1925. évi február hó 28-áig általában az adóköteles állandó lakókelye szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerül-fi adószámviteli osztálynál) kell beadni. (2) Adóköteles jogi személyek és vagyonösszességek az igazgatóságuk, illetőleg törvényes képviseletük székhelyére illetékes s az előző bekezdésben említett községi (városi) hatóságnál nyújtják be az adóbevallásukat. (3) Az az adóköteles, akinek több községben (városban) van állandó lakóhelye, ezen községek (városok) közül maga választhatja meg az adóztatás helyét. Tartozik azonban az erre vonatkozó elhatározását legkésőbb a jövedelemadóra, illetőleg a vagyonadóra vonatkozó bevallásában közölni és ezenkívül szóval vagy írásban közöli mindazoknak a községeknek elöljáróságával (városi adóhivatalokkal, kerületi adószámviteli osszáívókkal), amelyeknek területén állandó lakóhelye van. (4) Állandó lakóhelynek azt a községet (várost) kell tekinteni, ahol az adókötelesnek állandó tartózkodásra berendezett lakása vám (5) Az adóköteles a beadott adóbevallásáról átvételi elismervényt kérhet. (6) A m. kir. adóhivatal (kerületi adófelügyelő- helyettes) az adózónak kellően indokolt kérelme alapján legfeljebb egy hónapi halasztást adhat a bevallás beadására. 11. 8. A gyámpénztárak és a biztosító intézetek adatszolgáltatási kötelessége. (T) Minden gyámpénztár köteles 1925. évi február hó 28-áig a székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) kimutatni azt, hogy az általa összesítve kezelt jövedelmekből és vagyonokból mekkora kamatjövedelem illette meg azokat a gyámoltakat és gondnokoltakat, akiknek az 1924. évi összes jövedelme meghaladta a 12.000.000 papírkoronát, illetőleg az 1924. év utolsó napján levő adóköteles vagyonuk értéke meghaladta a 68.000.000 papírkoronát. (2) Minden élet- és járadékbiztosítással foglalkozó intézet köteles 1925. évi február hó 28-ig kimutatni azokat a biztosítási ügyleteket, amelyekre a felek az 1924. évben legalább is 30.000.000 papírkoronát egyszers mindenkorra szóló díj fejében vagy előzetes díjfizetésül befizettek. Ez a kötelezettség a külföldi biztosító intézetek magyarországi fióktelepeire és képviseleteire is kiterjed. Ezek a fióktelepek és képviseletek Magyarországon szerzett olyan ügyleteket is kötelesek kimutatni, amelyekre nézve külföldön állíttattak ki a kötvények. A biztosítási intézetek kimutatásai a székhelyűikre illetékes pénzügy igazgatóságnál, Budapesten a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőnél nyújtandók be. 12. §. A községek (városok) teendői az adóbevallások gyűjtése körül. A községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak) az adóbevallások gyűjtése körül a következő teendői vannak : a) Az általános kereseti adóra nézve, továbbá a jövedelem- és vagyonadóra nézve beadott bevallásokat a beadás sorrendjében jegyzékbe foglalja ; a benyújtóknak átvételi elismervényt ad. Az adóbevallásokat az összeírás megkezdéséig megőrzi. Február hó végével lezárja a jegyzéket és azt a felhívás közzétételét igazoló bizonyítvánnyal együtt március hó 1-én beterjeszti a m. kir. adóhivatalhoz (kerületi adófelügyelő-helyetteshez). Az 1925. évi február hó 28-ika után beadott bevallásokat — a beérkezés napjának rávezetése után — a beérkezés sorrendjében a többi adóbevallásokhoz helyezi. Ezeket az adóbevallásokat külön jegyzékbe foglalja. b) Az 1925. évi március hó 4-éig egyénenkintci kimutatást terjesztbe a ni. kir. adóhivatalhoz (kerületi adófelügyelő-helyetteshez) azokról az adófizetésre kötelezettekről, akik bevallást tartoztak volna adni, és azt nem adták be. c) Ugyancsak március 4-éig bejelenti a n. kir. adóhivatalnak (kerületi adófelügyelő-helyettesnek) azokat az adózókat, akiknek két vagy több állandó lakóhelyük van és mégsem jelentették be, hogy melyik községet (várost) választják a jövedelem- és vagyonadó kivetésének helyéül. Egyúttal azt is bejelentik, hogy az adózóknak melyik más községben (városban) van még állandó lakásuk. 13. Egyénenkénti felhívás az adóbevallás leadására. (1) A m. kir. adóhivatal (kerületi adófd ügyelőhelyettes) minden rendelkezésére álló adat felhasználásával megállapítja, hogy azok közül, akik véleménye szerint bevallást tartoznak adni, lak nem adták még be a bevallásukat. Ezeket vétiv mellett kézbesítendő külön felhívással felhívja ez adóbevallónál, legkésőbb 8 rajton belül leendő beadására. (2) Az elkészített felhívásokat soronkivül való kézbesítés végett naponként, de legkésőbb 1925. évi március hó 10-éig azzal a figyelmeztetéssel adja rá a 12. §-ban említett községi (városi) hatóságnak, hogy aki a felhívandók közül az adóbevallást időközben már beadta, annak ne kézbesítse a felhívást. (3) A felhívások kézbesítését igazoló átvételi elismervények összegyűjtve legkésőbb a felhívások kézhezvételétől számított 3 napon belül vissza* terjesztendők a m. kir. adóhivatalhoz (adófel*ügyelőhelyetteshez). Ezen határidő betartását köteles a m. kir. adóhivatal (adófelügyelőhelyettes) kellőkép ellenőrizni és ariasztás esetén a szükséges megtorló intézkedéseket megtenni. 1924 jav. hóban 3. ar.kor. érték— 6.500 paprik.-val 1924 febr. 1 = 7.000 » 1924 márc.* 1 » =13.000 · 1924 ápr.» 1 % » =16.000 1924 máj. » 1 ‡ » =16.000 · 1924 jun. » 1 » =18.000 » 1924 jul. » 1 » =17.600 » 1924 aug. 1 » y·=17.000 » 1924 szept.» 1 %= 17.000 » 1924 okt. 1 =17.000 j‡ 1024 nov. 1 » » =17.000 » 1924 dec. » 1 » =17.000 » 1924- átlagában 1 az.‘kor.érték- 15.000 papi rk.-ra 1 Budapesti Közlöny 1925 február 1.