Budapesti Közlöny, 1925. augusztus (59. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-02 / 172. szám

Budapest, 1925. 172. szám. Vasárnap, augusztus 2. HIVATALOS LAP* Éz­erkesztőség. Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21* Kiadóhivatal , Budapest, VI. kerület, Rákóczi-út 5. szám. — Telefon: József 13—91. hivat­alon hirdetések­­ az első 10 szóért 400© K., minden további 10 vagy kevesebb •sóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Vagrott hirdetések * 1 hatodhasábos «Ví* sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva SOOO­K* Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak............................... 48.000 K Magánosoknak ........................... 120.000 . Az «Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminis­­terium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 150.000 korona. Hatóságoknak havi...................... 16000 K Magánosoknak . ........................40000 . Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2000 | , a « további 8 old.­kint 2000 « A Hivatalos Értesitő ára számonként 2400 HIVATALOS RÉSZ. Dr. Láng Ernő Mihály Pál ungvári szüle­tésű, róm. kath. vallásu, nős, budapesti illető­ségű és ugyanottani lakos, kir. ítélőtáblás tanács­elnök saját, valamint nagykorú Tibor István Géza és kiskorú Géza Sándor István nevű gyer­mekei családi nevének „Loing-Miticzk­y“ alakban kért használatát az 1925. évi 228.478/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Barnoczki János putnoki születésű és ille­tőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, nőtlen, borbély családi nevének »Varga,« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 232.036/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. K­o­b­n Mar­vinkovci születésű, bátaszéki ille­tőségű, izr. vallásu, órássegéd, újpesti lakos, valamint kiskorú Imre és György Gyula nevű gyermekei családi nevének »Márkus« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 232.212/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Schwarz Gusztáv róm. kath. vallásu, csur­gói születésű, nagykanizsai illetőségű és ugyan­ottani lakos, nagykereskedő családi nevének »Zalán« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 232.104/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Weiszkopf Imre gödöllői születésű, izr. vallású, szerető, gödöllői illetőségű, budapesti lakos, valamint kiskorú Pál nevű gyermeke családi nevének *Victor” névre kért átváltozta­tása az 1925. évi 232.342/IX. számú belügy­miniszteri rendelettel megengedtetett. Schlesinger Alfréd budapesti születésű, valkói illetőségű, róm. kath. vallásu, nős, valkói lakos, földmives saját, valamint Sándor nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Szabó« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 232.745/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. Kiskora Kozmán László gyömrői születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. val­lásu, tanuló családi nevének »Fonyó« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 232.783/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett Kriszte György erdőgyaraki születésű, okányi illetőségű, ugyanottani lakos, gör. kel. vallásu, nős, földmives saját, valamint Mária, Sándor,­­Rozália és György nevű kiskorú gyer­mekei családi nevének »Balog« névre kért át­változtatása az 1925. évi 232.800/IX számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetek. Kacsera Imre budapesti születésű és ille­tőségű, ugyanottani lakos, róm. kath. vallásu, postatakarékpénztári tisztviselő családi nevének »Dolinái« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 232.353/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügyminiszter 199.079/1925. VII. számú rendeletével a Budapesten Haáz Kálmán felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő »Az Ifjúmunkás« című időszaki lap további megjelenését és terjesztését az 5.484/1914. M. E. számú rendelet és az 1920. évi VI. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdése alapján az ország belső rendjét és közbiztonságát veszélyeztető közleményei miatt megtiltotta. A szóbanforgó időszaki sajtótermék ugyanis — bár a sajtóról szóló 1914. évi XIV. t.-c. 18. §-ában a politikai tartalmú lapok számára elő­írt biztosítékot nem tett le — politikai vonat­kozású, szélsőséges cikkeivel a tanonc­íjakat állandóan munkaadóik ellen izgatja és a fejletlen ifjúságot az egyoldalú pártpolitika körébe igyek­szik vonni; továbbá anélkül, hogy utcai és házaló terjesztési engedéllyel bírna, példányait országszerte lapmegbizottak útján a tanoncok között osztogatás és házalás útján terjeszti és igy a közrendet és közbiztonságot veszélyezteti. A m. kir. belügyminiszter 222.273/1925. VIII. számú rendeletével a m. kir. vallás- és köz­oktatásügyi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy az olaszliszkai izraelita hitközség az ima­háza felépítéséhez szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1925. évi augusztus hó 15. napjától számított hat havi időtartamon át gyüjtőkönyvekkel kizárólag hitsorsosai köré­ben az egé­sz ország területén pénzbeli adomá­nyokat gyüjthessen. A m. kir. belügyminiszter 223.046/1925. VIII. számú rendeletével a m. kir. vallás- és közokta­tásügyi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy a hegymegi református egyházközség a temploma és iskolaépületi javításához szükséges anyagi eszközök részbeni megszerzése céljából 1925. évi október hó 1. napjától számított hat havi időtartamon át gyűjtőkönyvekkel Borsod- Gömör és Kishont egyelőre egyesített, valamint Abauj-Torna és Zemplén vármegyék területén pénzbeli és természetbeni adományokat gyűjti­tessen. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 21.387/X. 1925. számú rendelete a belföldi távolsági távbeszélő-díjszabás módosí­tása tárgyában. A folyó évi augusztus hó 1-től kezdődőleg, a belföldi távolsági távbeszélő-díjszabás I. díjövé­nek (0—25 km-ig) díját 15.000, II. díjövének (25—50 km.-ig) díját pedig 22.000 koronára szállítom le. Budapest, 1925. évi julius hó 22-én. A miniszter helyett: Demény s. k., államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 18.872/X. 1925. számú rendelete a városoknak és községeknek bizományba adott marhalevésárlapok és forgalmiadóbélyegek után 1% árusítási jutalék engedélyezése tárgyában. A városoknak és községeknek a 7.453/X. 1925. számú rendelet alapján bizományba adott marhalevélárlapok és forgalmiadóbélyegek után, 1925. évi augusztus hó 1-től 1% árusítási juta­lékot engedélyezek. Budapest, 1925. évi julius hó 29-én. A miniszter helyett: Demény s. k., államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 54 297/1925. XIV. szám alatt kelt rendele­tével megengedte, hogy a Komárom vármegye közigazgatási területéhez tartozó Császár község­ben évenként kétszer és pedig április hóban a Vince napot magában foglaló hét csütörtökjén és október hóban a Teréz napot magában foglaló hét csütörtökjén, illetőleg amennyiben ezek a napok ünnepnapra esnének, a reájuk következő köznapon országos állatvásár tartassák. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter folyó évi 66.884/1925. XIV. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Baranya vár­megye közigazgatási területéhez tartozó Kémes községben minden év május hó 5-én és szep­tember hó 1-én, illetve amennyiben ezen napok ünnepnapra vagy vasárnapra esnének, az azt követő hétköznapra, helypénzszedéssel egybe­kötött országos kirakó- és állatvásár tartassák. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy az ügyvédek névjegyzékébe bejegyeztettek: dr. Berkes Salamon IV., Váci­ u. 36. (kolozsvári ügyvédi kamara tagja volt), dr. Brennek Ede II., Szász Károly-u. 1. sz., dr. Blum Mátyás VI., Lázár-u. 18. sz., dr. Fontányi József Vili, Kenyérmező-u. 4. sz. (újbóli bejegyzés), dr. Hadzsy István IV­, Kecskeméti-u. 14. sz., dr. Laubacher Alfonz VII., Kazinczy-u. 7. sz. (új­bóli bejegyzés), dr. Marton Jenő V., Béla-u. 2. sz. (Kőszegről a szombathelyi ügyvédi kamara területéről költözött át), dr. Kernes Mór­icsa székhellyel. Az ügyvédek névjegyzékéből töröltettek: dr. Dénes Nándor budapesti ügyvéd elhalálozás, dr. Szirmai Vidor budapesti ügyvéd Bajára a pécsi ügyvédi kamara területére történt elköltözés következtében, végül dr. Fényes Salamon buda­pesti ügyvéd a kamara fegyelmi bíróságának az Ü. R 2. és 7. §-ai alapján hozott VT. P. 2. 911/1924. számú kizárást rendelő jogerős ítélete alapján. A néhai dr. Dénes Nándor ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Márton I. Imre budapesti ügyvéd rendeltetett ki. A többi török­ ügyvédek irodája részére gond­nok kirendelésére szükség nincs. A néhai Grecsák Károly ügyvédi irodája részére gondnokul kirendelt dr. Lengyel Izidor ügyvéd ezen tiszte alól felmentetett s helyette id. és ifj. dr. Dajkovich István budapesti ügy­védek rendeltettek ki. Dr. Halász Aladár ügyvéd (V., Vadász­ u. 42.) neve elé az »ifj« megkülönböztető jelző feltün­tettetek. Dr. Graf Ödön budapesti ügyvéd irodáját a kamara területén belül Pestszentlőrincre Herrich Károly­ u. 10. sz. alá, ifj. dr. Györffy Gyula budapesti ügyvéd irodáját a kamara területén belül Kispestre,­­Jókai­ utca 18. szám alá, dr. Pototzky Gerő ügyvéd irodáját a kamara terü­letén belül Mátyásföldről Budapestre, VII., Erzsébet­ körút 2. sz. alá, dr. Tausz Mihály Egyes szám­ára 2000 korona.

Next