Budapesti Közlöny, 1926. július (60. évfolyam, 146-172. szám)
1926-07-01 / 146. szám
1926 julius 1. Budapesti Közlöny egészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet A) II. részében foglalt felhatalmazás és a m. kir. minisztérium 7.000/1925. M. E. számú rendeletének 138. §-a alapján a községi alkalmazottak létszámviszonyainak és illetményeinek, valamint az ezeket és az ezek özvegyeit és árváit megillető ellátási díjaknak rendezése ügyében a pénzügyminiszter úrral egyetértően a következőket rendelem: 1. fejezet. A községi alkalmazottak illetményei. 1. Ebben az illetményszabályzatban községi alkalmazottak gyűjtő elnevezése alatt azokat a községi tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat kell érteni, akik a község igazgatásával járó irodai vagy szakszerű tennivalók hivatásszerű ellátására rendszeresített állandó állásban élethossziglan, esetleg törvényes minősítés birtokában helyettes minőségben ideiglenesen vannak alkalmazva. 2. (1) A községi alkalmazottakat illetményeik szempontjából szolgálati idejük alapján az állami fizetési rendszernek megfelelő fizetési osztályokba kell sorozni, illetőleg az állami rendszerű kezelők számára megállapított fizetésben kell részesíteni. A fizetéseket a mellékelt 1. és 2. számú kimutatás tünteti fel. (2) A fentebbi rendelkezésekhez képest: a) a községi (kör-) jegyzők, a községi (kör-) orvosok, a községi (kör-) mérnökök, a községi (kör-) állatorvosok a X., IX. és VIII.; b) a segédjegyzők, a középiskolai érettségi vizsgát és államszámviteltani államvizsgát tett községi számtisztek (számvevő) a XI., X. és IX.; c) az ezen körrendelet 90. pontja szerint a középiskolák negyedik osztályának elvégzéséhez kötött, rendszeresített állandó állásokban irodai tennivalókat végző községi írnokok, irodatisztek és írnokvégrehajtók a kellő előszolgálat után (3. pont 2. g) a XI. és X. fizetési osztályba tartoznak. (3) Azok a községi irodai segédszemélyzethez tartozó alkalmazottak, akik nem tartoznak a (2) bekezdés c) alpontja alá, az állami rendszerű kezelőkre nézve megállapított illetményeket kapják. (4) Azt a községi (köz-) jegyzőt, aki jegyzői szolgálatának ideje alatt súlyosabb beszámítás alá eső fegyelmi vétségek vagy visszaesés miatt az 1923:11. t.-c. 16. §. c) és d) pontokban megszabott büntetéssel büntetve egyszer sem volt és hivatali kötelességének egyébként is minden tekintetben kifogástalanul megfelel, az alispán a VIII. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges jegyzői szolgálat után a VII. fizetési osztályba előléptetheti. 3. (1) A községi alkalmazottak az alacsonyabb fizetési osztályból a közvetlenül következő magasabb fizetési osztályba az alább megszabott várakozási idő eltelte után minden külön rendelkezés nélkül lépnek elő. (2) Az egyes fizetési osztályokban a várakozási időt a következőképen kell számítani: a) a községi (köz-) jegyzők a X. fizetési osztályban eltöltött hét évi tényleges jegyzői szolgálat után a IX. fizetési osztályba, a IX. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges jegyzői szolgálat után a VIII. fizetési osztályba lépnek elő; b) a segédjegyzők a XI. fizetési osztályban eltöltött hat évi tényleges segédjegyzői szolgálat után a X. fizetési osztályba, a X. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges segédjegyzői szolgálat után a IX. fizetési osztályba lépnek elő; c) a községi (köz-) orvosok a X. fizetési osztályban eltöltött hét évi tényleges községi (kör-) orvosi szolgálat után a IX. fizetési osztályba, a IX. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges községi (kör-) orvosi szolgálat után a VIII. fizetési osztályba lépnek elő; d) a községi (kör-) mérnökök a X. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges közsági (kör-) mérnöki szolgálat után a IX. fizetési osztályba, a IX. fizetési , osztályban eltöltött kilenc évi tényleges községi (kör-) mérnöki szolgálat után a VIII. fizetési osztályba lépnek elő; e) a községi (kör-) állatorvosok a X. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges községi (kör-) állatorvosi szolgálat után a IX. fizetési osztályba, a IX. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges községi (kör-) állatorvosi szolgálat után a VIII. fizetési osztályba lépnek elő; f) a községi számtisztek a XI. fizetési osztályban eltöltött tizenkét évi tényleges községi számtiszti (számvevői) szolgálat után a X. fizetési osztályba, a X. fizetési osztályban eltöltött tizenkét évi tényleges községi számtiszti (számvevői) szolgálat után a IX. fizetési osztályba lépnek elő; g) a középiskola negyedik osztályának elvégzéséhez kötött állásban levő irodai tisztviselők (írnok, irodatiszt, írnokvégrehajtó), az állami rendszerű kezelői állással egybekötött fizetéssel eltöltött tizenkét évi tényleges községi irodai szolgálat után a XI. fizetési osztályba, a XI. fizetési osztályban eltöltött tizenkét évi tényleges községi irodai szolgálat után a X. fizetési osztályba lépnek elő. (3) A fentebbi rendelkezések alapján magasabb fizetési osztályba nem léphet elő, aki hivatalától fel van függesztve, vagy akit az utolsó három éven belül két ízben fegyelmi utón jogerősen pénzbüntetéssel büntettek, vagy akit fegyelmi utón jogerősen a magasabb fizetési osztályba vagy fizetési fokozatba való előlépésének elvonásával büntettek, utóbbi az alatt az idő alatt, amíg ennek a büntetésnek hatálya tart. Ha a felfüggesztett alkalmazottat utólag jogerősen felmentették, a várakozási időt javára attól az időponttól kell számítani, amelytől kezdve őt az előlépés megillette volna, ha nem függesztették volna fel. 4. (1) A tényleges szolgálat minősítésénél a végleges és helyettesi minőségben eltöltött szolgálat között nincs különbség. (2) A jegyzők fizetési osztályának és fizetési fokozatának megállapításánál segédjegyzői minőségben a X. és IX. fizetési osztályban eltöltött, legfeljebb tizennyolc évi szolgálati időt úgy kell számítani, mintha azt jegyzői állásban töltötték volna el. (3) A jegyzők, segédjegyzők, községi (kör-) orvosok, a községi (kör-) mérnökök, a községi (kör-) állatorvosok, a községi számtisztek (számvevők) szolgálati idejének beszámításánál nem jön figyelembe, hogy a tényleges községi szolgálat idejét ugyanabban a vármegyében vagy más vármegye területén töltötték; a községi irodaszemélyzethez tartozók (írnok, irodatiszt, írnokvégrehajtó és egyéb alkalmazottak) szolgálati idejéből azonban általában véve csak az az idő jön számításba, amelyet ugyanabban a vármegyében töltöttek. 5. (1) A fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba sorozásnál, illetőleg előlépésnél csak azt a tényleges szolgálatot lehet számításba venni, amelyben megszakítás nincs. (2) A jelen rendelet végrehajtásánál a tényleges szolgálat megszakításának nem lehet tekinteni, ha a korábbi és az újabb beszámítható tényleges szolgálat közötti idő 30 napot meg nem halad. (3) A korábbi és újabb beszámítható jegyzői szolgálat között nincs megszakítás, ha a jegyző a közbeeső időben segédjegyző volt. (4) Ha nyugdíjazott vagy rendelkezési állományba helyezett községi alkalmazott újra községi szolgálatba lép, a nyugdíjazott vagy rendelkezési állapotban eltöltött idő nem számít szolgálati időnek, de megszakításnak sem tekinthető. 6. (1) A Magyarországtól elszakított területeiken rendszeresített állásban alkalmazott, de később Magyarország területére átjött községi alkalmazottaknak az elszakított területeken a Trianoni Békeszerződés hatálybalépésének napjáig, vagyis 1921. évi július hó 26-áig töltött idejét községi szolgálatba lépés esetén a fizetési osztályba és fizetési fokozatba besorozás és előlépés szempontjából számításba kell venni. Azt az időtartamot, amelyet a községi alkalmazott az elszakított területeken az 1921. évi július hó 26-tól kezdve eltöltött, fizetéshez vagy nyugdíjhoz való igény szempontjából nem lehet beszámítani. (2) Aki a Magyarországtól elszakított területeken végleges minőségben jegyzői állást töltött be, de később Magyarország területére átjött és itt még 1922. évi július hó 1-je előtt segédjegyzővé választották meg, annak ezt a segédjegyzői szolgálatát fizetés vagy nyugdíj szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az folytatólagos jegyzői szolgálat volna. 7. (1) Ha a községi alkalmazott állami, vármegyei, vagy városi közigazgatási szolgálatból lépett át községi szolgálatba, állami, vármegyei vagy városi közigazgatási szolgálatban eltöltött összes szolgálati idejét, vagy annak számszerűleg meghatározott részét a fizetési osztályba és fizetési fokozatba sorozásnál be lehet számítani, ha az előbbi állása olyan, vagy magasabb fizetési osztályokba volt sorozva, mint amilyen fizetési osztályokba a községi állás tartozik. A beszámítás kérdésében a törvényhatóság jóváhagyása mellett a képviselőtestület határoz. A törvényhatóság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. (2) A községi irodai személyzethez tartozóknak (írnok, irodatiszt, írnokvégrehajtó és egyéb alkalmazottak) más vármegye területén legalább hasonló minőségben eltöltött szolgálatát, vagy annak számszerűleg meghatározott részét a képviselőtestület, törvényhatósági jóváhagyás mellett szintén beszámíthatja. 8. (1) A jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában már tényleges szolgálatban álló községi alkalmazottakat eddig eltöltött beszámítható szolgálati idejük alapján a reájuk nézve megállapított fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba (2. és 3. pont) azonnal be kell sorozni. (2) Ezt az első besorozást a képen kell végrehajtani, mintha az eddig eltöltött szolgálati idő ennek a rendeletnek hatálya alatt és az ebben a rendeletben foglaltaknak megfelelő intézkedések mellett telt volna el. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérőleg az első besorozásnál: a) a tényleges szolgálatban álló községi (kör-) jegyzőnek korábbi netaláni segédjegyzői minőségben eltöltött szolgálati idejéből csak a 6 évet meghaladó időt, de ebből a legfeljebb 18 évet lehet beszámítani. b) a községi (kör-) orvos községi szolgálatából legfeljebb 16 évet lehet beszámítani, c) a községi (kör-) mérnök, a községi (kör-) állatorvos községi szolgálatából legfeljebb 18 évet lehet beszámítani, d) a községi számtisztnél (számvevő)? Korábbi szolgálati idejét nem lehet beszórni-utani, e) a négy középiskolai előképzettséghez kötött iráki, irodatiszti és irákvégrehajtói állásban levő alkalmazottnak korábbi szolgálati idejéből csak a kezelői fizetés élvezetében eltöltött 12 évet meghaladó időt lehet beszámítani és az első besorozás csak a XL fizetés osztály 3. fizetési fokozatába történhetik. 9. (1) Ha a 8. pont szerint végrehajtott első besorozás alapján valamelyik községi alkalmazottnak kevesebb fizetésre lenne igénye, mint amennyit a jelen rendelet kibocsátásának időpontjában járó fizetése és a 113.600. 1925. B. M. számú rendeletnek megfelelőleg megállapított előlege együttesen kitesz, az alkalmazottat átmenetileg az a fizetés illeti meg, amely a jelenlegi fizetésének megfelelő fizetési osztályra és fizetési fokozatra nézve ,az 1. számú kimutatás szerint a B. csoportbeli alkalmazottaknak jár. (2) Az ekkér megállapított B. csoportbeli fizetés mindaddig változatlanul marad, amíg az alkalmazott fokozatos előléptetéssel olyan fizetési osztályba és fizetési fokozatba nem jut, amellyel egybekötött A. csoportbeli fizetés az (1) bekezdés szerint átmenetileg megállapított fizetés összegét eléri.