Budapesti Közlöny, 1926. július (60. évfolyam, 146-172. szám)

1926-07-01 / 146. szám

1926 julius 1. Budapesti Közlöny­­ egészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet A) II. részében foglalt felhatalma­zás és a m. kir. minisztérium 7.000/1925. M. E. számú rendeletének 138. §-a alapján a községi alkalmazottak létszámviszonyainak és illetményeinek, valamint az ezeket és az ezek özvegyeit és árváit megillető ellá­tási díjaknak rendezése ügyében a pénzügy­­miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem: 1. fejezet. A községi alkalmazottak illet­­­­ményei. 1. Ebben az illetményszabályzatban köz­ségi alkalmazottak gyűjtő elnevezése alatt azokat a községi tisztviselőket és egyéb al­kalmazottakat kell érteni, akik a község igazgatásával járó irodai vagy szakszerű tennivalók hivatásszerű ellátására rendsze­resített állandó állásban élethossziglan, eset­leg törvényes minősítés birtokában helyettes minőségben ideiglenesen vannak alkalmazva. 2. (1) A községi alkalmazottakat illetmé­nyeik szempontjából szolgálati idejük alap­ján az állami fizetési rendszernek megfelelő fizetési osztályokba kell sorozni, illetőleg az állami rendszerű kezelők számára meg­állapított fizetésben kell részesíteni. A fize­téseket a mellékelt 1. és 2. számú kimutatás tünteti fel. (2) A fentebbi rendelkezésekhez képest: a) a községi (kör-) jegyzők, a községi (kör-) orvosok, a községi (kör-) mérnökök, a községi (kör-) állatorvosok a X., IX. és VIII.; b) a segédjegyzők, a középiskolai érett­ségi vizsgát és államszámviteltani állam­vizsgát tett községi számtisztek (számvevő) a XI., X. és IX.; c) az ezen körrendelet 90. pontja szerint a középiskolák negyedik osztályának elvég­zéséhez kötött, rendszeresített állandó állá­sokban irodai tennivalókat végző községi írnokok, irodatisztek és írnokvégrehajtók a kellő előszolgálat után (3. pont 2. g) a XI. és X. fizetési osztályba tartoznak. (3) Azok a községi irodai segédszemély­zethez tartozó alkalmazottak, akik nem tar­toznak a (2) bekezdés c) alpontja alá, az állami rendszerű kezelőkre nézve megállapí­tott illetményeket kapják. (4) Azt a községi (köz-) jegyzőt, aki jegyzői szolgálatának ideje alatt súlyosabb beszámítás alá eső fegyelmi vétségek vagy visszaesés miatt az 1923:11. t.-c. 16. §. c) és d) pontokban megszabott büntetéssel büntetve egyszer sem volt és hivatali kötelességének egyébként is minden tekintetben kifogásta­lanul megfelel, az alispán a VIII. fizetési osz­tályban eltöltött kilenc évi tényleges jegyzői szolgálat után a VII. fizetési osztályba elő­léptetheti. 3. (1) A községi alkalmazottak az alacso­nyabb fizetési osztályból a közvetlenül következő magasabb fizetési osztályba az alább megszabott várakozási idő eltelte után minden külön rendelkezés nélkül lépnek elő. (2) Az egyes fizetési osztályokban a vára­kozási időt a következőképen kell számítani: a) a községi (köz-) jegyzők a X. fizetési osz­tályban eltöltött hét évi tényleges jegyzői szolgálat után a IX. fizetési osztályba, a IX. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges jegyzői szolgálat után a VIII. fize­tési osztályba lépnek elő; b) a segéd­jegyzők a XI. fizetési osztályban eltöltött­ hat évi tényleges segédjegyzői szol­gálat után a X. fizetési osztályba, a X. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi­­ tényleges segédjegyzői szolgálat után a IX. fizetési osztályba lépnek elő; c) a községi (köz-) orvosok a X. fizetési osztályban eltöltött hét évi tényleges községi (kör-) orvosi szolgálat­­ u­tán a IX. fizetési osztályba,­­ a IX. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges községi (kör-) orvosi szolgálat után a VIII. fizetési osztályba lépnek elő; d) a községi (kör-) mérnökök a X. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges köz­sági (kör-) mérnöki szolgálat után a IX. fize­tési osztályba, a IX. fizetési , osztályban eltöltött kilenc évi tényleges községi (kör-) mérnöki szolgá­lat után a VIII. fizetési osztályba lépnek elő; e) a községi (kör-) állatorvosok a X. fize­tési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges községi (kör-) állatorvosi szolgálat után a IX. fizetési osztályba, a IX. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi tényleges községi (kör-) állatorvosi szol­gálat után a VIII. fizetési osztályba lépnek elő; f) a községi számtisztek a XI. fizetési osz­tályban eltöltött tizenkét évi tényleges köz­ségi számtiszti (számvevői) szolgálat után a X. fizetési osztályba, a X. fizetési osztályban eltöltött tizenkét évi tényleges községi számtiszti (számvevői) szolgálat után a IX. fizetési osztályba lép­nek elő; g) a középiskola negyedik osztályának el­végzéséhez kötött állásban levő irodai tiszt­viselők (írnok, irodatiszt, írnokvégrehajtó), az állami rendszerű kezelői állással egybekö­tött fizetéssel eltöltött tizenkét évi tényleges községi irodai szolgálat után a XI. fizetési osztályba,­­ a XI. fizetési osztályban eltöltött tizenkét évi tényleges községi irodai szolgálat után a X. fizetési osztályba lépnek elő. (3) A fentebbi rendelkezések alapján ma­gasabb fizetési osztályba nem léphet elő, aki hivatalától fel van függesztve, vagy akit az utolsó három éven belül két ízben fegyelmi utón jogerősen pénzbüntetéssel büntettek, vagy akit fegyelmi utón jogerősen a maga­sabb fizetési osztályba vagy fizetési fokozat­ba való előlépésének elvonásával büntettek, utóbbi az alatt az idő alatt, amíg ennek a büntetésnek hatálya tart. Ha a felfüggesz­tett alkalmazottat utólag jogerősen felmen­tették, a várakozási időt javára attól az idő­ponttól kell számítani, amelytől kezdve őt az előlépés megillette volna, ha nem függesz­tették volna fel. 4. (1) A tényleges szolgálat minősítésénél a végleges és helyettesi minőségben eltöltött szolgálat között nincs különbség. (2) A jegyzők fizetési osztályának és fize­tési fokozatának megállapításánál segéd­­jegyzői minőségben a X. és IX. fizetési osz­tályban eltöltött, legfeljebb tizennyolc évi szolgálati időt úgy kell számítani, mintha azt jegyzői állásban töltötték volna el. (3) A jegyzők, segédjegyzők, községi (kör-) orvosok, a községi (kör-) mérnökök, a köz­ségi (kör-) állatorvosok, a községi számtisz­tek (számvevők) szolgálati idejének beszámí­tásánál nem jön figyelembe, hogy a tényle­ges községi szolgálat idejét ugyanabban a vármegyében vagy más vármegye területén töltötték; a községi irodaszemélyzethez tar­tozók (írnok, irodatiszt, írnokvégrehajtó és egyéb alkalmazottak) szolgálati idejéből azonban általában véve csak az az idő jön számításba, amelyet ugyanabban a várme­gyében töltöttek. 5. (1) A fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba sorozásnál, illetőleg előlépésnél csak azt a tényleges szolgálatot lehet számí­tásba venni, amelyben megszakítás nincs. (2) A jelen rendelet végrehajtásánál a tényleges szolgálat megszakításának nem lehet tekinteni, ha a korábbi és az újabb be­számítható tényleges szolgálat közötti idő 30 napot meg nem halad. (3) A korábbi és újabb beszámítható jegy­zői szolgálat között nincs megszakítás, ha a jegyző a közbeeső időben segédjegyző volt. (4) Ha nyugdíjazott vagy rendelkezési ál­lományba helyezett községi alkalmazott újra községi szolgálatba lép, a nyugdíjazott vagy rendelkezési állapotban eltöltött idő nem számít szolgálati időnek, de megszakí­tásnak sem tekinthető. 6. (1) A Magyarországtól elszakított terü­leteiken rendszeresített állásban alkalmazott, de később Magyarország területére átjött községi alkalmazottaknak az elszakított te­rületeken a Trianoni Békeszerződés hatály­balépésének napjáig, vagyis 1921. évi július hó 26-áig töltött idejét községi szolgálatba­ lépés esetén a fizetési osztályba és fizetési fokozatba besorozás és előlépés szempontjá­ból számításba kell venni. Azt az időtarta­mot, amelyet a községi alkalmazott az el­szakított területeken az 1921. évi július hó 26-tól kezdve eltöltött, fizetéshez vagy nyug­díjhoz való igény szempontjából nem lehet beszámítani. (2) Aki a Magyarországtól elszakított te­rületeken végleges minőségben jegyzői ál­lást töltött be, de­ később Magyarország te­rületére átjött és itt még 1922. évi július hó 1-je előtt segédjegyzővé választották meg, annak ezt a segédjegyzői szolgálatát fizetés vagy nyugdíj szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az folytatólagos jegyzői szolgálat volna. 7. (1) Ha a községi alkalmazott állami, vármegyei, vagy városi közigazgatási szol­gálatból lépett át községi szolgálatba, ál­lami, vármegyei vagy városi közigazgatási szolgálatban eltöltött összes szolgálati ide­jét, vagy annak számszerűleg meghatározott részét a fizetési osztályba és fizetési foko­zatba sorozásnál be lehet számítani, ha az előbbi állása olyan, vagy magasabb fizetési osztályokba volt sorozva, mint amilyen fize­tési osztályokba a községi állás tartozik. A­ beszámítás kérdésében a törvényhatóság jóváhagyása mellett a képviselőtestület ha­tároz. A törvényhatóság határozata ellen­ nincs helye fellebbezésnek. (2) A községi irodai személyzethez tarto­zóknak (írnok, irodatiszt, írnokvégrehajtó és egyéb alkalmazottak) más vármegye te­rületén legalább hasonló minőségben eltöl­tött szolgálatát, vagy annak számszerűleg meghatározott részét a képviselőtestület, törvényhatósági jóváhagyás mellett szintén beszámíthatja. 8. (1) A jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában már tényleges szolgálatban álló községi alkalmazottakat eddig eltöltött beszámítható szolgálati idejük alapján a reájuk nézve megállapított fizetési osztá­lyokba és fizetési fokozatokba (2. és 3. pont)­ azonnal be kell sorozni. (2) Ezt az első besorozást a képen kell végrehajtani, mintha az eddig eltöltött szol­gálati idő ennek a rendeletnek hatálya alatt és az ebben a rendeletben foglaltaknak meg­felelő intézkedések mellett telt volna el. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő­­leg az első besorozásnál: a) a tényleges szolgálatban álló községi (kör-) jegyzőnek korábbi netaláni segédjegy­­­zői minőségben eltöltött szolgálati idejéből csak a 6 évet meghaladó időt, de ebből a legfeljebb 18 évet lehet beszámítani. b) a községi (kör-) orvos községi szolgá­latából legfeljebb 16 évet lehet beszámítani, c) a községi (kör-) mérnök, a községi (kör-) állatorvos községi szolgálatából leg­feljebb 18 évet lehet beszámítani, d) a községi számtisztnél (számvevő)? Ko­rábbi szolgálati idejét nem lehet beszórni-u­tani, e) a négy középiskolai előképzettséghez kötött iráki, irodatiszti és irákvégrehajtói állásban levő alkalmazottnak korábbi szol­gálati idejéből csak a kezelői fizetés élvezeté­ben eltöltött 12 évet meghaladó időt lehet beszámítani és az első besorozás csak a XL fizetés osztály 3. fizetési fokozatába tör­ténhetik. 9. (1) Ha a 8. pont szerint végrehajtott első besorozás alapján valamelyik községi al­kalmazottnak kevesebb fizetésre lenne igénye, mint amennyit a jelen rendelet ki­bocsátásának időpontjában járó fizetése és a 113.600. 1925. B. M. számú rendeletnek meg­­felelőleg megállapított előlege együttesen ki­tesz, az alkalmazottat átmenetileg az a fize­tés illeti meg, amely a jelenlegi fizetésének megfelelő fizetési osztályra és fizetési foko­zatra nézve ,az 1. számú kimutatás szerint a B. csoportbeli alkalmazottaknak jár. (2) Az ekkér megállapított B. csoportbeli fizetés mindaddig változatlanul marad, amíg az alkalmazott fokozatos előléptetéssel olyan fizetési osztályba és fizetési fokozatba nem jut, amellyel egybekötött A. csoportbeli fize­tés az (1) bekezdés szerint átmenetileg meg­állapított f­izetés összegét eléri.

Next