Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1927. február (61. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám értesítője

4 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1927 február 1. Csődhirdetmények. Csőd. Cs­.­­726/1. 1927/szám. A pestvidéki kir. törvény­szék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Beiber Ferenc és neje szül. Handl Antónia ellen (lakik Budafok) bár­hol található ingó vagyonára és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1410/1926. M. E. rendelet 88. §-a alapján a csődöt a mai napon hivatalból megnyitotta. Csődbiztosul dr. Szlezák Lajos törvényszéki jegyzőt rendes szabadságideje vagy­ egyéb akadályoztatása tar­tamára dr. Hines Ferenc törvényszéki jegyzőt, tömeg­gondnokul dr. Neszmirák Ferenc budafoki ügyvédet ne­vezte ki. " . . . -A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1927. évi február hó 21. napját; a felszámolási, tárg­yalásra 1927 február hó 25. napjának délelőtt 9 óráját, a csőd­­választmány megválasztására pedig 1927. évi március h­ó 1. napjának délelőtt 9 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (II., Fő­ utca 70. szám, II. emelet 237. ajtószám.). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen, mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályo­zás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent emlitett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.-c. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamat­ban. Felhívja a zálog és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és , az általuk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Felhívja mindazokat, akiket elkülönítése vagy külön kielégítési jog illet meg, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztá­sát gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválaszt­mánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelező) minőségüket igazoló okirattal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1927. évi január hó 19. napján. A pestvidéki kir. törvényszék, mint csődbíróság. 2395 Csődmegszüntetés. Cs. 1140/66. 1925. szám. A székes­­fehérvári kir. törvényszék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Ocsipa Testvérek székesfehérvári cég és ennek egyedüli tulajdonosa, Ocsipa Árpád székesfehérvári ke­reskedő ellen az 1926. évi április hó 29. napján Cs. 1140. 1925. szám alatt nyitott csődöt az 1881. évi XVII. t.-c. 165. §-a értelmében vagyon hiányában az 1926. évi de­cember hó 14. napján Cs. 1140/65. 1925. szám alatt hozott végzésével megszüntette. Székesfehérvár, 1926. évi decem­ber hó 26-án. A székesfehérvári kir. törvényszék. 2372 §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt a Miskolci Kamara Kerületi Hitelvédőszervnél jelentsék be és a tárgyalásra váltóikat, vagy követeléseikről szóló egyéb eredeti okirataikat hozzák magukkal. Egyben felhívja a hitelezőket, hogy az esetleges ma­gánegyesség ellen észrevételeiket a rendelet 8. §-ában megszabott 15 nap alatt a Miskolci Kamara Kerületi Hitelvédőszervnél nyújtsák be s a bejelentett követeléseik után járó törvénykezési illetéket a tárgyalás határnap­jáig nyújtsák be.­­Ügyvédi képviselet nem kötelező. Az egyesség tárgyalása napjául az 1927. évi április hó 12. napjának délelőtti 9 óráját Kakasy kir. törvényszéki biró hivatalos helyiségében (Igazságügyi palota, II. eme­let 06. ajtószám alatt tűzte ki. Az eljárás megindításának joghatálya a mai nappal áll be. Miskolc, 1927. évi január hó 27. napján. A mis­kolci kir. törvényszék, *417 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 729/1926. szám. A miskolci kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Weisz Ernő miskolci (Széchenyi­ utca 90. szám) lakos kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Hajnal Dezső miskolci ügyvédet rendeli ki. A kir. törvényszék felhívja a hitelezőket, hogy követe­léseiket az 1927. évi február hó 15. napjáig bezárólag az idézett rendelet 52. §-ában meghatározott módon, a 70. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt az Országos Hitelező Védegyletnél jelentsék be és a tár­gyalásra váltóikat vagy követeléseikről szóló egyéb ere­deti okirataikat hozzák magukkal. Egyben felhívja a hitelezőket, hogy az esetleges ma­gánegyesség ellen észrevételeiket a rendelet 8. §-ában megszabott 15 nap alatt az Országos Hitelező Védegylet­nél nyújtsák be és a bejelentett követeléseik után járó törvénykezési illetéket a tárgyalás határnapjáig nyújt­sák be. Ügyvédi képviselet nem kötelező. Az egyesség tárgyalása napjául az 1927. évi április hó 12. napjának délelőtti 9 óráját Kakasy kir. törvényszéki biró hivatalos helyiségében (Igazságügyi palota, II. eme­let 96. ajtószám alatt tűzte ki. Az eljárás megindításának joghatálya a mai nappal áll be. Miskolc, 1927. évi január hó 27. napján. A mis­kolci kir. törvényszék. *418 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 12576/10. ,1926. szám. A pestvidéki kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a dr. Brauner Miksla által képviselt özv. Herczfeld Sala­monná szül. Hermann Margit kérelmére megindított csődönkivüli kényszeregyességi ügyet a mai napon meg­szüntette. Budapest, 1927. évi január hó 20. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. *420 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 6941/29. 1926. szám. A pestvidéki kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Vértes Lajos és Vértes Lajosné szigetszentmiklósi keres­kedők kérelmére megindított csődönkivüli kényszeregyes­ségi eljárást a mai napon a jelen szám alatt kelt végzé­sével befejezetté nyilvánította. Budapest, 1927. évi ja­nuár hó 20. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. *421 Csődönkivüli kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 254/1927. szám. Az egri kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Schwarcz Andor kereskedő tiszafüredi lakosra nézve a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást a mai nappal kezdődő jogha­tállyal megindította. Vagyonfelügyelőül Turkovics Emil tiszafüredi ügyvédet rendelte ki. A hitelezőknek követeléseiket 1927. évi február hó 21-ig az 1410/1926. M. E. számú rendelet 52. §-ában irt módon a 70. §-ban írt jogkövetkezmények terhével kell írásban bejelenteniük az Országos Hitelvédő Egylet, központjánál (Budapest, V., Alkotmány­ utca 8. sz.). Ha a követelésük külön kielégítési joggal, illetve zálogjog, kezesség, adós­társ, váltókötelezett által, vagy bármi módon biztosítva van, a bejelentésben ez a körülmény s annak jogalapja megjelölendő annak feltüntetésével, hogy a követelést a biztosíték előreláthatólag mily összeg erejéig fedezi. Az esetleg létrejövő magánegyesség elleni észrevétele­ket ugyancsak az Országos Hitelvédő Egylet központjá­nál lehet magánegyesség létesítésére rendelkezésre álló határidő, vagyis 1927. évi március hó 23. napjának eltel­tétől számított további 15 nap alatt, legkésőbb 1927. évi április hó 7. napjáig benyújtani. Figyelmezteti a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy a magánegyesség létre nem jöttének esetében a bejelentett követelések után járó törvénykezési illetéket az egyezségi tárgyalás határnapjáig rójják le. Az egyességnek, illetve az esetleg létrejövő magán­egyesség elleni észrevételeknek tárgyalására határnapul 1927. évi április hó 30. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki Bánhidy Gyula kir. törvényszéki biró hivatalos helyi­ségébe (I. emelet 56. ajtószám). A hitelezőknek a birto­kukban levő okirataikat, különösen váltóikat a tárgyalás napjáig a kir. törvényszéknél kell bemutatniok, vagy a tárgyalásra magukkal kell hozniok. Eger, 1927. évi ja­nuár hó 17. napján. Az egri kir. törvényszék. *415 Csődönkivüli kényszeregy­esség. Ke. 2347/19. 1926. sz. Goldgruber József nagydorogi bejegyzett fakereskedő és ennek tulajdonosai, Goldgruber József nagydorogi és Goldgruber László budapesti lakosok csődönkívüli kény­szeregyességi ügyében a szekszárdi kir. törvényszék köz­hírré teszi, hogy a tárgyalásra és szavazásra újabb határ­napul 1927. évi február hó 10. napjának délelőtt 9 órá­ját dr. Kantz Jenő kir. törvényszéki biró hivatalos he­lyiségébe (II. emelet 54. ajtószám) kitűzi, amikorra és ahova az érdekelteket ezúton megidézi. Szekszárd, 1927. évi január hó 13. napján. A szekszárdi királyi törvény­szék. *419 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 723/1927. szám. A miskolci kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Preszler Ármin felsőnyárádi korcsmáros kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonf­elügy­előül dr. Szőke Bálint edelényi ügyvédet rendeli ki. A kir. törvényszék felhívja a hitelezőket, hogy követe­léseiket az 1927. évi február hó 15. napjáig bezárólag az idézett rendelet 52. §-ában meghatározott módon, a 70. Felhívások. Felhívás: Pk. VI. 7119/2. 1926. szám. A pestvidéki kir. törvényszék dr. Schmetz Elemér budapesti ügyvéd által képviselt Udvarnoki Gáborné szül. Maskara Erzsébet új­pesti lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az is­meretlen helyen tartózkodó Udvarnoki Gábor volt veres­­egyházi lakost, hogy feleségével Veresegyházán az 1919. évi május hó 5. napján a veresegyházi állami anyakönyv­­vezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete kö­vetkeztében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó, helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontó­perben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Szalay Zol­tán ügyvéd budapesti (Krisztina-körút 155. szám) lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Buda­pesten, 1927. évi január hó 26. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. *422 Felhívás. P. 52/1927. szám. A székesfehérvári kir. tör­vényszék dr. Kovács Imre budapesti ügyvéd által képvi­selt Koncz Istvánná szül. Vallyon Anna budapesti, VII. ker., Király­ utca 55. számú lakos, folyamodó kérelme folytán az 1894:XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alap­ján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Koncz István pincér, volt bajai lakost, hogy feleségével Vallyon Anná­val az 1914. évi augusztus hó 24. napján a jászberényi állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlap­ban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontó­perben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Hübner András ügyvéd, székesfehérvári lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Székesfehérvár, 1927. évi január hó 19. napján. A székesfehérvári kir. törvényszék. 2420 Gondnokság. Gondnokság. P. 1261/6. 1926. szám. A szekszárdi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Braun (Brun) Katalin mucsfai lakost a szekszárdi kir. törvényszék az 1926. évi október hó 22. napján jogerőre emelkedett P. 1261/4. 1926. számú ítélettel az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Szekszárd, 1926. évi november hó 29. napján. A szekszárdi kir. törvény­szék. 1371 Holtnaknyílvánitások. Holtnaknyitvánitás. Pk. 2743/23. 1922. szám. A mar­cali kir. járásbíróság özv. Magyar Istvánné nagy­gombai lakos részéről a 28000/1919., 30000/1922. és 44200/1925. I. M. számú rendeletek alapján előterjesz­tett kérelme folytán a harctéren állitólag eltűnt Gál István holttányilvánitása iránt az eljárást megindí­totta és az eltűnt részére Ügygondnokul dr. Kósa Géza marcali ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Gál István, születési helye Nagy­­gomba, születési ideje 1879. évi október hó 16., vallása róm. kath., szüleinek neve Gál Mihály és Móricz Teréz, házastársának neve néhai Magyar Katalin, az eltűnt foglalkozása földmives, vagyonos, utolsó lakhelye Nagy­­gomba, bevonulásának időpontja 1914. évi julius hó 28., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt m. kir. 19. honvédgyalog­ezred, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett 1915 április 11-én orosz hadifogságba esett, a honvédelmi minisztérium 7731/36. 1923. számú értesítése szerint Tomsk-Praskatskaban volt eltemetve, eltűnésére vonat­kozó egyéb adatok szerint 1919. évi decemberében négy ismeretlen társával hazafelé tartott, Luksincskin köz­ségben találkozott vele Fáró József kéthelyi lakos, utolsó tábori posta száma ismeretlen. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holttányilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem ér­keznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holttányilvánítás kérdésében határozni. Marcali, 1926. évi december hó 14. napján. A marcali kir. járásbíróság. 2349 Holtnaknyitvánitás. Pk. 2892/1926. szám. Háborúban eltűnt Boldog Antal holtnaknyilvánitási ügyében a mező­túri kir. járásbíróság Mátyus János részéről az 28000. 1919. és 30000/1922. I. M. számú rendelet alapján előter­jesztett kérelem folytán az állitólag eltűnt Boldog Antal volt mezőtúri lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindítja és az eltűnt részéről ügygondnokul dr. Weeber Ernő ügyvédet, mezőtúri lakos rendeli ki. Az, eltűnt neve Boldog Antal, születési helye és ideje Mezőtúr, 1852 október 4., az eltűnt szüleinek neve: anyjáé Boldog­ Sára, neje neve: Szalai Sára, gyermekei neve: néhai Boldog Sára Mátyás Balázsné, az eltűnt foglalko­zása városi tűzoltó, utolsó lakhelye Mezőtúr a. r. 94. sz., vagyona egy fél házrész. Az eltűnésre vonatkozó körül­mények: 1919. évi julius havában a románok elhurcolták. A kir. járásbíróság felhív tehát mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási he­lyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyivánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy nevezett a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a járásbíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentsék be, mert ha a most jelzett időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyitvánitás körülményeiről határozni. Mezőtúr, 1926. évi szeptember hó 28. napján. A mezőtúri kir. já­rásbíróság. 2428 Idézések. Idézés. P. 464/1927. szám. A szegedi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Neu Ernő felperesnek özv. Zsebők Ferencné alperes ellen 2800 pengő iránt indított perében a per felvételére határnapot tűzött ki és felhívja a fele­ket, hogy 1927. évi február hó 23. napján délelőtt 9 óra­kor hivatalos helyiségében (Széchenyi-tér 4. szám, II. emelet 112. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig néhai Zsebők Ferenc ismeretlen örökösei alperesek részére ügygondnokul dr. Grüner Fülöp ügyvédet (lakik Szegeden) nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent megje­lölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Szeged, 1927. évi január hó 19. napján. A szegedi kir. törvényszék. 2430 Idézés. P. 13612/4. 1925. szám. A pestvidéki kir. tör­vényszék közhírré teszi, hogy Fancsek Istvánné született Schlégel Teréz és társai felpereseknek Schlégel Anna fér­­jezett Bunth Gáspárné és társai alperesek ellen tulajdon­­közösség megszüntetése és járulékai iránt indított peré­ben a per felvételére ujóbbi határnapot tűzött ki és fel­hivja a feleket, hogy 1927. évi március hó 4. napján délelőtt 10 órakor hivatalos helyiségében (Budapest, II., Fő­ utca 70. szám, III. emelet 341. ajtószám alatt) jelen­jenek meg, egyszersmind pedig Geszler Lénárdné szül. Schlégel Mária alperes részére — aki ismeretlen helyen tartózkodik ------ ügygondnokul dr. árvátfalvi Nagy Ist­ván ügyvédet (lakik Budapest, II., Fő­ utca) nevezte ki. A bíróság felhivja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által je­lenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Perfelvételi időköz 45 nap. Budapest, 1926. évi február hó 24. napján. A pestvidéki kir. tör­vényszék, 2390

Next