Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1927. február (61. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám értesítője
4 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1927 február 1. Csődhirdetmények. Csőd. Cs.726/1. 1927/szám. A pestvidéki kir. törvényszék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Beiber Ferenc és neje szül. Handl Antónia ellen (lakik Budafok) bárhol található ingó vagyonára és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1410/1926. M. E. rendelet 88. §-a alapján a csődöt a mai napon hivatalból megnyitotta. Csődbiztosul dr. Szlezák Lajos törvényszéki jegyzőt rendes szabadságideje vagy egyéb akadályoztatása tartamára dr. Hines Ferenc törvényszéki jegyzőt, tömeggondnokul dr. Neszmirák Ferenc budafoki ügyvédet nevezte ki. " . . . -A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1927. évi február hó 21. napját; a felszámolási, tárgyalásra 1927 február hó 25. napjának délelőtt 9 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1927. évi március hó 1. napjának délelőtt 9 óráját tűzte ki a csődbiztos hivatalos helyiségébe (II., Fő utca 70. szám, II. emelet 237. ajtószám.). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen, mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent emlitett határidő alatt a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. t.-c. 126—129. §-aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és , az általuk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Felhívja mindazokat, akiket elkülönítése vagy külön kielégítési jog illet meg, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválasztmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelező) minőségüket igazoló okirattal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1927. évi január hó 19. napján. A pestvidéki kir. törvényszék, mint csődbíróság. 2395 Csődmegszüntetés. Cs. 1140/66. 1925. szám. A székesfehérvári kir. törvényszék, mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Ocsipa Testvérek székesfehérvári cég és ennek egyedüli tulajdonosa, Ocsipa Árpád székesfehérvári kereskedő ellen az 1926. évi április hó 29. napján Cs. 1140. 1925. szám alatt nyitott csődöt az 1881. évi XVII. t.-c. 165. §-a értelmében vagyon hiányában az 1926. évi december hó 14. napján Cs. 1140/65. 1925. szám alatt hozott végzésével megszüntette. Székesfehérvár, 1926. évi december hó 26-án. A székesfehérvári kir. törvényszék. 2372 §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt a Miskolci Kamara Kerületi Hitelvédőszervnél jelentsék be és a tárgyalásra váltóikat, vagy követeléseikről szóló egyéb eredeti okirataikat hozzák magukkal. Egyben felhívja a hitelezőket, hogy az esetleges magánegyesség ellen észrevételeiket a rendelet 8. §-ában megszabott 15 nap alatt a Miskolci Kamara Kerületi Hitelvédőszervnél nyújtsák be s a bejelentett követeléseik után járó törvénykezési illetéket a tárgyalás határnapjáig nyújtsák be.Ügyvédi képviselet nem kötelező. Az egyesség tárgyalása napjául az 1927. évi április hó 12. napjának délelőtti 9 óráját Kakasy kir. törvényszéki biró hivatalos helyiségében (Igazságügyi palota, II. emelet 06. ajtószám alatt tűzte ki. Az eljárás megindításának joghatálya a mai nappal áll be. Miskolc, 1927. évi január hó 27. napján. A miskolci kir. törvényszék, *417 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 729/1926. szám. A miskolci kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Weisz Ernő miskolci (Széchenyi utca 90. szám) lakos kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Hajnal Dezső miskolci ügyvédet rendeli ki. A kir. törvényszék felhívja a hitelezőket, hogy követeléseiket az 1927. évi február hó 15. napjáig bezárólag az idézett rendelet 52. §-ában meghatározott módon, a 70. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt az Országos Hitelező Védegyletnél jelentsék be és a tárgyalásra váltóikat vagy követeléseikről szóló egyéb eredeti okirataikat hozzák magukkal. Egyben felhívja a hitelezőket, hogy az esetleges magánegyesség ellen észrevételeiket a rendelet 8. §-ában megszabott 15 nap alatt az Országos Hitelező Védegyletnél nyújtsák be és a bejelentett követeléseik után járó törvénykezési illetéket a tárgyalás határnapjáig nyújtsák be. Ügyvédi képviselet nem kötelező. Az egyesség tárgyalása napjául az 1927. évi április hó 12. napjának délelőtti 9 óráját Kakasy kir. törvényszéki biró hivatalos helyiségében (Igazságügyi palota, II. emelet 96. ajtószám alatt tűzte ki. Az eljárás megindításának joghatálya a mai nappal áll be. Miskolc, 1927. évi január hó 27. napján. A miskolci kir. törvényszék. *418 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 12576/10. ,1926. szám. A pestvidéki kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a dr. Brauner Miksla által képviselt özv. Herczfeld Salamonná szül. Hermann Margit kérelmére megindított csődönkivüli kényszeregyességi ügyet a mai napon megszüntette. Budapest, 1927. évi január hó 20. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. *420 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 6941/29. 1926. szám. A pestvidéki kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Vértes Lajos és Vértes Lajosné szigetszentmiklósi kereskedők kérelmére megindított csődönkivüli kényszeregyességi eljárást a mai napon a jelen szám alatt kelt végzésével befejezetté nyilvánította. Budapest, 1927. évi január hó 20. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. *421 Csődönkivüli kényszeregyességek. Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 254/1927. szám. Az egri kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Schwarcz Andor kereskedő tiszafüredi lakosra nézve a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást a mai nappal kezdődő joghatállyal megindította. Vagyonfelügyelőül Turkovics Emil tiszafüredi ügyvédet rendelte ki. A hitelezőknek követeléseiket 1927. évi február hó 21-ig az 1410/1926. M. E. számú rendelet 52. §-ában irt módon a 70. §-ban írt jogkövetkezmények terhével kell írásban bejelenteniük az Országos Hitelvédő Egylet, központjánál (Budapest, V., Alkotmány utca 8. sz.). Ha a követelésük külön kielégítési joggal, illetve zálogjog, kezesség, adóstárs, váltókötelezett által, vagy bármi módon biztosítva van, a bejelentésben ez a körülmény s annak jogalapja megjelölendő annak feltüntetésével, hogy a követelést a biztosíték előreláthatólag mily összeg erejéig fedezi. Az esetleg létrejövő magánegyesség elleni észrevételeket ugyancsak az Országos Hitelvédő Egylet központjánál lehet magánegyesség létesítésére rendelkezésre álló határidő, vagyis 1927. évi március hó 23. napjának elteltétől számított további 15 nap alatt, legkésőbb 1927. évi április hó 7. napjáig benyújtani. Figyelmezteti a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy a magánegyesség létre nem jöttének esetében a bejelentett követelések után járó törvénykezési illetéket az egyezségi tárgyalás határnapjáig rójják le. Az egyességnek, illetve az esetleg létrejövő magánegyesség elleni észrevételeknek tárgyalására határnapul 1927. évi április hó 30. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki Bánhidy Gyula kir. törvényszéki biró hivatalos helyiségébe (I. emelet 56. ajtószám). A hitelezőknek a birtokukban levő okirataikat, különösen váltóikat a tárgyalás napjáig a kir. törvényszéknél kell bemutatniok, vagy a tárgyalásra magukkal kell hozniok. Eger, 1927. évi január hó 17. napján. Az egri kir. törvényszék. *415 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 2347/19. 1926. sz. Goldgruber József nagydorogi bejegyzett fakereskedő és ennek tulajdonosai, Goldgruber József nagydorogi és Goldgruber László budapesti lakosok csődönkívüli kényszeregyességi ügyében a szekszárdi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a tárgyalásra és szavazásra újabb határnapul 1927. évi február hó 10. napjának délelőtt 9 óráját dr. Kantz Jenő kir. törvényszéki biró hivatalos helyiségébe (II. emelet 54. ajtószám) kitűzi, amikorra és ahova az érdekelteket ezúton megidézi. Szekszárd, 1927. évi január hó 13. napján. A szekszárdi királyi törvényszék. *419 Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 723/1927. szám. A miskolci kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Preszler Ármin felsőnyárádi korcsmáros kérelmére a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Szőke Bálint edelényi ügyvédet rendeli ki. A kir. törvényszék felhívja a hitelezőket, hogy követeléseiket az 1927. évi február hó 15. napjáig bezárólag az idézett rendelet 52. §-ában meghatározott módon, a 70. Felhívások. Felhívás: Pk. VI. 7119/2. 1926. szám. A pestvidéki kir. törvényszék dr. Schmetz Elemér budapesti ügyvéd által képviselt Udvarnoki Gáborné szül. Maskara Erzsébet újpesti lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Udvarnoki Gábor volt veresegyházi lakost, hogy feleségével Veresegyházán az 1919. évi május hó 5. napján a veresegyházi állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban történt egyszeri beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó, helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Szalay Zoltán ügyvéd budapesti (Krisztina-körút 155. szám) lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Budapesten, 1927. évi január hó 26. napján. A pestvidéki kir. törvényszék. *422 Felhívás. P. 52/1927. szám. A székesfehérvári kir. törvényszék dr. Kovács Imre budapesti ügyvéd által képviselt Koncz Istvánná szül. Vallyon Anna budapesti, VII. ker., Király utca 55. számú lakos, folyamodó kérelme folytán az 1894:XXXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Koncz István pincér, volt bajai lakost, hogy feleségével Vallyon Annával az 1914. évi augusztus hó 24. napján a jászberényi állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Hübner András ügyvéd, székesfehérvári lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Székesfehérvár, 1927. évi január hó 19. napján. A székesfehérvári kir. törvényszék. 2420 Gondnokság. Gondnokság. P. 1261/6. 1926. szám. A szekszárdi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Braun (Brun) Katalin mucsfai lakost a szekszárdi kir. törvényszék az 1926. évi október hó 22. napján jogerőre emelkedett P. 1261/4. 1926. számú ítélettel az 1877. évi XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezte. Szekszárd, 1926. évi november hó 29. napján. A szekszárdi kir. törvényszék. 1371 Holtnaknyílvánitások. Holtnaknyitvánitás. Pk. 2743/23. 1922. szám. A marcali kir. járásbíróság özv. Magyar Istvánné nagygombai lakos részéről a 28000/1919., 30000/1922. és 44200/1925. I. M. számú rendeletek alapján előterjesztett kérelme folytán a harctéren állitólag eltűnt Gál István holttányilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére Ügygondnokul dr. Kósa Géza marcali ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Gál István, születési helye Nagygomba, születési ideje 1879. évi október hó 16., vallása róm. kath., szüleinek neve Gál Mihály és Móricz Teréz, házastársának neve néhai Magyar Katalin, az eltűnt foglalkozása földmives, vagyonos, utolsó lakhelye Nagygomba, bevonulásának időpontja 1914. évi julius hó 28., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt m. kir. 19. honvédgyalogezred, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett 1915 április 11-én orosz hadifogságba esett, a honvédelmi minisztérium 7731/36. 1923. számú értesítése szerint Tomsk-Praskatskaban volt eltemetve, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok szerint 1919. évi decemberében négy ismeretlen társával hazafelé tartott, Luksincskin községben találkozott vele Fáró József kéthelyi lakos, utolsó tábori posta száma ismeretlen. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holttányilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holttányilvánítás kérdésében határozni. Marcali, 1926. évi december hó 14. napján. A marcali kir. járásbíróság. 2349 Holtnaknyitvánitás. Pk. 2892/1926. szám. Háborúban eltűnt Boldog Antal holtnaknyilvánitási ügyében a mezőtúri kir. járásbíróság Mátyus János részéről az 28000. 1919. és 30000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állitólag eltűnt Boldog Antal volt mezőtúri lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindítja és az eltűnt részéről ügygondnokul dr. Weeber Ernő ügyvédet, mezőtúri lakos rendeli ki. Az, eltűnt neve Boldog Antal, születési helye és ideje Mezőtúr, 1852 október 4., az eltűnt szüleinek neve: anyjáé Boldog Sára, neje neve: Szalai Sára, gyermekei neve: néhai Boldog Sára Mátyás Balázsné, az eltűnt foglalkozása városi tűzoltó, utolsó lakhelye Mezőtúr a. r. 94. sz., vagyona egy fél házrész. Az eltűnésre vonatkozó körülmények: 1919. évi julius havában a románok elhurcolták. A kir. járásbíróság felhív tehát mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyivánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy nevezett a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentsék be, mert ha a most jelzett időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyitvánitás körülményeiről határozni. Mezőtúr, 1926. évi szeptember hó 28. napján. A mezőtúri kir. járásbíróság. 2428 Idézések. Idézés. P. 464/1927. szám. A szegedi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Neu Ernő felperesnek özv. Zsebők Ferencné alperes ellen 2800 pengő iránt indított perében a per felvételére határnapot tűzött ki és felhívja a feleket, hogy 1927. évi február hó 23. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Széchenyi-tér 4. szám, II. emelet 112. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig néhai Zsebők Ferenc ismeretlen örökösei alperesek részére ügygondnokul dr. Grüner Fülöp ügyvédet (lakik Szegeden) nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Szeged, 1927. évi január hó 19. napján. A szegedi kir. törvényszék. 2430 Idézés. P. 13612/4. 1925. szám. A pestvidéki kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Fancsek Istvánné született Schlégel Teréz és társai felpereseknek Schlégel Anna férjezett Bunth Gáspárné és társai alperesek ellen tulajdonközösség megszüntetése és járulékai iránt indított perében a per felvételére ujóbbi határnapot tűzött ki és felhivja a feleket, hogy 1927. évi március hó 4. napján délelőtt 10 órakor hivatalos helyiségében (Budapest, II., Fő utca 70. szám, III. emelet 341. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Geszler Lénárdné szül. Schlégel Mária alperes részére — aki ismeretlen helyen tartózkodik ------ ügygondnokul dr. árvátfalvi Nagy István ügyvédet (lakik Budapest, II., Fő utca) nevezte ki. A bíróság felhivja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Perfelvételi időköz 45 nap. Budapest, 1926. évi február hó 24. napján. A pestvidéki kir. törvényszék, 2390