Budapesti Közlöny, 1927. november (61. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
1927 november 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY A) Feljogosítom a Ferenc Csatorna Részvénytársaságot arra, hogy az 1890. évi I. t.-c. 93. §-a értelmében az 1937. évi december hó 31 .-éig bezárólag kompvámszedési jogot gyakorolhasson. Ezen vámszedési jog alkalmazására nézve a következő vámdijtételeket állapítom meg : 1. gyalogszemélyek, ha terhet nem visznek, egyenként 4 fillér, 2. gyalogszemélyek, ha terhet visznek, egyenként 6 fillér, 3. szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és ezekhez hasonló nagy állatok után, darabonként 10 fillér, 4. kisebb állatok, t. i. borjú, csikó, sertés, juh, kecske és ezekhez hasonló állatok után darabonként 6 fillér, 5. könnyű járművek (targonca, járgány, taliga, kerékpár) után üresen darabonként 12 fillér, 6. ugyanilyen járművek után teherrel darabonként 20 fillér, 7. rendes járművek (hintó, kocsi, szekér, motoros kerékpár stb.) üresen darabonként 24 fillér, 8. ugyanilyen járművek után teherrel darabonként 32 fillér, 9. személyszállító automobilok és a rendesnél nagyobb önsúllyal bíró üres járművek után darabonként 100 fillér, 10. teherautomobilok és a rendesnél nagyobb önsúllyal biró megterhelt járművek után darabonként 200 fillér, 11. nagy önsúllyal biró és magán járó gépek (cséplőgépek, gőzekék, gőzhengerek, gőzgépek stb.) után darabonként 400 fillér. B) A szóbanforgó vámszedési jog érvényesítésénél a vámmentességet az 1890. I. t.-c. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg. A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. az államfő, a kir. uralkodóház minden tagja és az utóbbiak udvartartásai, valamint mindezeknek állatai, fogatai, járművei; 2. a kir. udvar, valamint az államfőnek és kir. udvarnak közvetlen kísérete és az udvarhoz és az annak, úgyszintén az államfőnek közvetlen kíséretéhez tartozó állatok, fogatok és járművek; 3. az idegen hatalmasságok követei, képviselői és ezeknek állatai, fogatai, járművei; 4. a fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági igazolvánnyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztosság fenntartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyencek, foglyok, toloncok és az azokat kísérő személyzet, nemkülönben a mindezeket szállító állatok, fogatok, járóművek; 6. az állami javakat szállító személyek, állatok, fogatok, járóművek; 7. a m. kir. postát szállító személyek, távirdai küldöncök és mindezeket szállító állatok, fogatok, járóművek; 8. mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak s azokon lévő műtárgyak építésével és jó karbantartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, nemkülönben a mindezeket szállító állatok, fogatok és járóművek, amennyiben hivatalos tevékenységüknél ezen vámtárgy használatára vannak utalva; 9. mindazon állatok, fogatok és járóművek, amelyek az állami vasutak, állami törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi közutak, azokon lévő műtárgyak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagot szállítanak, még ha a szállítás vállalat útján történik is; 10. , 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes személyeket és tárgyakat szállító állatok, fogatok és járóművek mentességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetben való lerovását vagy községi közmunkát teljesítő személyek, állatok, fogatok és járóművek; 12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénnyel ellátott lelkészek, nemkülönben az általuk ily működésben használt állatok, fogatok, járóművek; 13. a temetkezési menetekben és búcsújáratokban résztvevő személyek és az általuk használt állatok, fogatok, járóművek, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénnyel vonul; 14. a templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgálatandó fuvarok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz, stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők és az általuk használt állatok, fogatok és járóművek; 16. a tűzoltók és mentők, valamint az általuk használt állatok, fogatok és járóművek, midőn a vész, illetőleg szerencsétlenség színhelyére sietnek, vagy onnan visszatérnek; 17. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogatok, vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. azon járóművek, lovak és egyéb teherhordó állatok, melyek katonai célra kirendeltetvén az átvételi helyre vagy onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 19. állami adót szállító, újoncállítás, vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárók és azokat szállító állatok, fogatok, járóművek; 20. az állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra szállított tenyészállatok, valamint állategészségügyi szempontból, vagy egyéb közérdekből elrendelt vizsgálatra hatósági intézkedés folytán elővezetett állatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 21. a vámulajdonos által vámmenteseknek önként elfogadott személyek, állatok és fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken, vagy egyességeken alapulnak; 22. az állami közvetítéssel beszerzett vagy kiosztott s kizárólag közcélokra szolgáló vetőmagvak, gépek, tenyész- és haszonállatok, növényi betegségek ellen való védekezés szempontjából nagyobb tételekben szállított ipari termények, réz- és vasgálic, mész stb. szállít- mányok. Mindazon személyeknek, állatoknak, fogatoknak és járóműveknek, melyek a fenti pontok szerint vámmentesek, — amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, — megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bírniük. C) A vámtulajdonosnak, illetőleg vámbérlőnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: ^ 1. A vámtulajdonos, illetőleg vámbérlő az 1890. évi I. t.-c.-ben foglalt határozatok és az ugyanott megállapítottakhoz képest a 63.800. 1926. I. M. rendelet szerinti büntetések terhe alatt semmi olyan dolog után, amelyre a vámdíjak fenntebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes személyektől, illetőleg tárgyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvényes rendelkezések határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, illetőleg bérlőnek, hogy a vámtárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja; e végből kötelessége: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztosság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fenntartására és helyreállítására, vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevételekről és a vámtárgy építése, kezelése és fenntartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadást kell vezetni. A számadást a számadási évet követő január hó végéig az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóságnál (községekben főszolgabírónál, r. t. és tjf. városokban rendőrkapitánynál) átvizsgálás és hitelesítés végett 2 példányban be kell nyújtani. Az átvizsgálás és hitelesítés megtörténte után az egyik példányt a vármegye alispánja utján hozzám fel kell terjeszteni. Az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi, vagy keresetforrásul s amennyiben ilyen körülmény fennforgását észlelnék, kötelességük a vámdíjtételek leszállítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. 5. A forgalmi adatoknak és azok alapján a vámbevételeknek a jövőben leendő pontos megállapíthatása és a szükséges ellenőrzés megfelelő gyakorolhatása céljából kötelességévé teszem a vámtulajdonosnak, illetőleg bérlőnek, hogy a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen, az egyes vámdíjtételeknek megfelelő és két egyenlő rész-szelvényből álló tárcákat tartalmazó, összefűzött és az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában emlitett elsőfokú hatóság hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzeteket szerezzen be s a vámárgyat használóknak a vámdíj lefizetése alkalmával és annak igazolásául a lefizetett vámdíjnak megfelelő, a jegyfüzetből leszakított bárcajegyet szolgáltasson ki. A bárcajegy másik fele a jegyfüzetben maradván, az ellenőrzés és adatgyűjtés céljaira fog szolgálni. D) A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. 85. §-a értelmében több, mint amennyi szükséges. E) A vámtulajdonos közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. E) A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I tc.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel — esetleg amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, — rendbüntetésnek terhe alatt foganatosítani tartozik. Ez a rendbüntetés esetenként 80 pengőnél nagyobb nem lehet. G) A szóbanforgó vámszedési jogra nézve fennebb megállapított vámdíjjegyzéket a vámszedés helyein , a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban, jól látható helyen, olvashatóan irva, állandóan kifüggesztve kell tartani. H) Az 1890. évi I. t.-c.-nek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1927. évi október hó 19-én. Herrmann Miksa 8. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter. 3 A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 130.4211927. N. I. HL számú rendelete az első segélynyújtás módját és eszközeit szemléltető falitábla előállítása, forgalombahozatala és árának megállapítása tárgyában. A 108.421/1927. N. M. M. számú rendelet (kihirdetve a „Budapesti Közlöny“ 1927. évi október hó 20. napján megjelent 238. számában) 3. §-a alapján az első segélynyújtás mód-