Budapesti Közlöny, 1928. július (62. évfolyam, 148-173. szám)

1928-07-01 / 148. szám

t viselő kérelmére saját, valamint Zoltán Károly Nándor és Károly József nevű kiskorú gyerme­kei családi nevét az 1928. évi 254.262/VII. szám­y fiatarozásával „fi u d r i c z y“ névre vál­toztatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Bönig Adolf Nagyszebenben 1898. évben született, ág. hitv. ev. vallásu, nyug. főhadnagy, szegedi lakos ké­relmére családi nevét az 1928­ évi 254.290/VIII. számú határozatával „Bányi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Schwarczer Jenő Károly Ágoston, aki Vedrőd községben 1876 évben született, róm. kath. vallásu, nős, budapesti lakos, m. kir. honvéd tábornok, ké­relmére saját, valamint Ottó Jenő és Miklós nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 254.292/VIII. számú határozatával „Spisiorjay“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter St­a­j­g­e­r Béla, ak­i Budapesten 1898. évben született, róm­­kath. vallásu, budapesti illetőségű és lakos ügy­védjelölt, kérelmére családi nevét az 1948. évi 254.310/VIII. számú határozatával „Hajnóczy“ névre változtatta át, 4 m. kir. belügyminiszter R­­­­­is­z­k­y Gábor Zentáp 1896 évben született, róm. kath­ vallásu, budapesti lakos kérelmére családi nevét az 1928. évi 254.322/VIII. számú határozatával „Zentarévy“ névre változtatta át­ A m. kir. belügyminiszter Várad­y-B­ren­ner Alajos dr- Mármarossziget városban 1892. évben született, róm kath. vallásu, budapesti lakos, kir. törvényszéki biró családi nevét az 1928. évi 254.560,VIII. számú határozatával „Varany“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter é s a v­a­r a József Léván 1892 évben született, róm. kath. vallásu, kántortanitó, rétsági lakos kérelmére saját, va­lamint Klára Berta Mária nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 254.561/VIII. számú határozatával „Csaba“ névre változtatta át. 4 m­. kir. belügyminiszter K­r­a­k­k­a­i Jó­zsef, aki Telkibánya községben 1892. évben született, ref. vallásu, telkibányai lakos, kérel­mére saját, valamint Endre, Erzsébet és Dezső nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 254-641/VIII. számú határozatával „Kerényi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Bár Ferenc Jó­zsef Újpesten 1898 évben született, róm. kath. vallásu, tisztviselő újpesti lakos kérelmére sa­ját, valamint Ervin nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 254.878/VIII. számú határo­zatával „Barinkay“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter kir. S­c­h­m­i­d Gyula, aki Szolnokon 1911 évben született, róm. kath. vallásu, nőtlen, egri lakos, tanító­jelölt családi nevét az 1928. évi 254.975/VIII. számú határozatával „Sipos“ névre változtatta át. 4 m. kir. belügyminiszter Dr. R­e­i­s­i­n­g­e­r Mihály Domerskirchenben 1882 évben született, róm. kath. vallásu, ügyvéd, soproni lakos, vala­mint Sára Mária Anna nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 255.305/VIII. számú határozatával ..Végszendrődy“ névre változtatta át. A m. kir. ministerium 3026/1928. M. E. számú rendelete a b­ztosító magánvállalatok működéséhez szükséges engedély kiadásának ideiglenes felfüggesztése tár­gyában 5.155/1926. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet módosításáról. A m. kir. minisztérium az 1923 : VIII. t.-c. 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kö­vetkezőket rendeli: BUDAPESTI KÖZLÖNY 1­ §­ A biztosító magánvállalatok működéséhez szükséges engedély kiadásának ideiglenes fel­függesztése tárgyában 5­155/1926. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1926. évi junius hó 27. napján m­egjelent 143. számában kihirdetett) rendelet 1. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy az ott emlí­tett engedély kiadását a m. kir. minisztérium az 192­). év junius hó 30. napjáig függeszti fel. 2­ §­Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1928. évi junius hó 30-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. fig­­ügyminiszternek 1928. évi 1.560. P. H. szta rendelese a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülé­sének illetékmentességéről­­szóló 1925. évi 803. P. M. számú rendelet időbeli hatályának meg­hosszabbításáról. Az 1924/1925. évi állami költségvetésről szóló 1025: IX. t.-c. 15. §. 2. bekezdése a következő­rendelkezést tartalmazza: „2. Felhatalmaztatik..........................a pénz­ügyminiszter, hogy a kereskedelmi társaságok egyesülése alkalmából.......................lerovandó illetékeket szükség esetén rendelettel módosít­hassa, esetleg ezek alól az illetékek alól mentes­séget is biztosíthasson.“ Az itt idézett törvényhely alapján a részvény­­társaságok és szövetkezetek egyesülésének ille­tékmentességéről a Budapesti Közlönynek 1925. évi április hó 25-iki 93. számában és a Pénz­ügyi Közlönynek 1925. évi 9. számában kihir­detett 003. P. M. számú pénzügyminiszteri ren­deletet, amelynek eredeti időbeli hatályát az 1927. évi 6700 P. M. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1927. évi december hó 17-iki 286. szám, Pénzügyi Közlöny 1927. évi 41. szám) az 1928. évi junius hó 30-ig meghosszabbította volt, úgy módosítom, hogy a rendelet 2. §. 1. bekezdés 3. pontjának eredeti szövege (,,3. az egyesülést az abban résztvevő mindegyik társaság köz­gyűlése 1926. évi július 1. előtt határozta el;“) helyébe az alábbi szöveg teendő: „3. az egyesülést az abban résztvevő mind­egyik társaság közgyűlése az 1929. évi január hó 1. előtt határozta el;“ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1928. évi junius hó 28. napján. A pénzügyminister helyett: d­r. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1928. évi 95.000. számú rendelete a váltóval teljesített fizetések általános forgalmi adókötelezettségéről. Az 1921 : XXXIX. t.-c. 31. §-ának (1) bekez­dése szerint az általános forgalmi adó alapja az adóköteles által szállított áruk, valamint az általa végzett munkateljesítmények ellenértéke fejében teljesített fizetések összege. Ugyan­ennek a §-nak (3) bekezdése értelmében pedig fizetés minden ellenszolgáltatás, még ha nincs is pénzösszegben kifejezve. Hogy a fizetés nem készpénzben, hanem más módon (pl. jóváírás­sal, csekkel, vagy váltóval) történik, az adó­kötelezettségen nem változtat. A váltóval teljesített fizetésre vonatkozó, fent említett törvényes rendelkezés végrehajtása tár­gyában — figyelemmel az 1927 : V. t.-c. 36. és 37. §-aiban nyert felhatalmazásra «— az aláb­biakat rendelem. (1) Az adóköteles áruszállítás vagy munka­teljesítmény ellenértékéül átadott váltó fizetés­nek szám­l. Az általános forgalmi adó alapja a váltóban kitett összeg (érték). Az adófizetési kötelezettség a váltó átvételekor áll be. A kéz­­hez vett váltókról minden adózó a váltó lénye­ges kellékein kívü­l az átvétel és az esetleges to­vább­adás (forgatás) idejét" is feltüntető külön feljegyzést (váltók könyvét) tartozik vezetni. A jegyzet rovatban fel kell tüntetni az adó­köteles áruszállításra vagy munkateljesítésre és az adólerovásra vonatkozó könyvelési ada­­toklat a (folyószámla könyvelési tételét, az adó­­lerovás napját stb.) is. (2) Az olyan adózó, aki szabályszerű köny­veket vezet, s üzleti könyveivel, levelezésével bizonyítani tudja, hogy a váltót nem fizetés­ként, hanem az adóköteles jogügyletből szár­mazó követelésének biztosítására kapta (fede­zeti váltó), az általános forgalmi adót nem a váltó átvételekor, hanem adósa által az áru­szállításra vagy munkateljesítésre kötött jog­ügylet feltételeinek megfelelően teljesített fize­tések kézhezvételekor tartozik leróni, ha az át­vett váltót nem adja tovább. Ha azonban a váltót forgatmánnyal ellátva tovább adja (le­­számítoltatja), a váltót ebben az esetben is fize­tésnek kell tekinteni. Az adófizetési kötelezett­ség a továbbadás (leszámítolás) napján áll be. (3) A váltó biztosítéki jellege nem szűnik meg abban az esetben, ha az áruszállításra vagy munkateljesítésre kötött jogügyletről ki­állított körlevél az áru megszerzőjét kifejezetten fedezeti váltóadásra kötelezi, s egyidejűleg fel­hatalmazza az ám szállítóját, vagy a munka­vállalóját (a váltó birtokost), hogy a fedezeti váltót forgatmánnyal tovább adhatja ugyan, de csak a saját beváltási kötelezettsége mellett. Az adóköteles az ily feltétel mellett történt váltóleszámítolásból kapott összegeket külön számlán tartozik elkönyvelni, adósának fo­lyószámláján csak az áruszállításra vagy mun­kateljesítésre kötött jogügylet feltételeinek meg­felelően teljesített mindenkori fizetéseket is­merheti el (írhatja jóvá). (4) Ha az adófizetésre kötelezett adófizetési kötelezettségének az előző bekezdések értelmé­ben a váltó átvételekor, illetve továbbadásakor eleget tett, s bizonyítani tudja, hogy az adósa ellen vezetett csődeljárás, vagy csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás (ideértve a bíróilag jóváhagyott magánegyezséget is) miatt követe­lése egyáltalán nem, vagy csak részben nyert kiegyenlítést, illetékes pénzügyigazgatóságától a korábban befizetett vagy lerótt általános for­galmi adó arányos részének visszautalását kér­­heti. (5) A visszautalási kérelmet a csődeljárás vagy csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás jogerős befejezésétől számított hat hónap alatt lehet írásban előterjeszteni. A­ kérvényben a váltó után esedékes adó befizetésének megtörténtét igazoló adatokat is fel kell sorolni. (6) Csődeljárás esetében, ha a csődeljárást vagyonhiány miatt szüntette be a biróság, vagy ugyanebből az okból már a csődnyitási kére­lemnek sem adott helyet (1881 : XVII. t.-c. 87. és 165. §-ai), az erről szóló jogerős birói vég­zés hivatalos másolatát és az eredeti váltót, va­lamint a követelés azonosságának igazolására szolgáló bizonyítékokat (körlevelet, könyvkivo­natot, levelezést stb.), ha pedig a csődeljárás a csődvagyon felosztása által nyert befejezést, a teljesített részfizetés elismerését is feltüntető (csődtörvény 192. §.) eredeti váltót kell a ké­relemhez mellékelni. A csődeljárásnak kény­szeregyezség által történt befejezése, vagy cső­dönkívüli kényszeregyezség (ideértve a bíróilag jóváhagyott magánegyezséget is) eseté­ben a jogerős bírósági határozat és az egyezségi jegyzőkönyv hivatalos másolatát, valamint az eredeti váltót kell csatolni a kérvényhez. (7) Az adó visszautalási kérelem benyújtá­sával egyidejűleg (esetleg magában a kérvény­ben) az adófizetésre kötelezett váltóbirtokos tartozik olyan nyilatkozatot adni, hogy a pénz-­ ügyigazgatóság az adóvisszautalási kérelem tel­­­jesítése esetén a váltót vagy azonnal, vagy a­ folyamodó által megjelölt határidő leteltével — amely azonban a csődeljárás, vagy kényszer­egyezségi eljárás jogerős befejezésétől számított öt évnél hosszabb nem lehet — megsemmisít­heti. (8) A pénzügyigazgatóság abban az esetben, ha a váltó után teljesített adólerovást megálla­pította és beigazoltnak találta, hogy az adófize­tésre kötelezett a csődeljárás vagy a kényszer­egyezségi eljárás következtében követelését egyáltalán nem, vagy csak részben kapta meg, 1928 július 1.

Next