Budapesti Közlöny, 1928. november (62. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-03 / 250. szám

4 Itt. a) Minthogy a tulajdonomban levő címletek ■csehszlovák a____román____állam fennhatósága alá ke­szerb­ horvát-szlovén volt ___­..................................­....................—— . . . , kezeltetnek vármegyei (városi) gyám­pénztárban mond­ták * állampolgár­magyar állampolgárságomat az idezárt községi illető­­sági­­78. bizonyítvánnyal segi______3_________________________________■ . ■ . azt, hogy 1921. évi julius hó 26. napja óta állandóan Magyarország területén lakom, az idemellékelt lakás­---------------7~ igazolom. bizonyítvánnyal b) Minthogy a tulajdonomban levő címletek Győr, Esztergom, Nógrád, Zemplén, Szabolcs, Csanád, Vas, Zala, Baranya vármegye gyám­­pénztárában-^^^^- és a gyámpénztári fő­könyvben utoljára bejegyzett lakóhelyem, ___ község város Magyarországtól elcsatolt területre esik, állampolgár­magyar állampolgárságomat az időzárt fed­ő­ségi bizonyítvánnyal azt, hogy: nf 1921. július hó 26.. papja, óta állandóan Magyarország területén lakom, az idemellékelt lakás­­t:— '‘ /­ ‘ ■igazolom, bizonyitvánnyal . . ...................................... t) Azt, hogy a tulajdonomban levő címleteket (név) ...........................egyenesági rokonomtól örököltem, az idemellékelt­..­__drb okirattal bizonyítom. . d) Kérésem támogatásául bemutatom még a következő okmányokat: " A 4961—1927. B. M. evn. körrendelet szerint kiállított erkölcsi bizonyitványt, továbbá _...... 1928_ évi ..............................hó........napján. a kérelmező aláírása. 1. számú melléklet 1. oldala. Igazolások. város polgármestere község elöljárósága kér. elöljáró az 1928 : XXXIII. t.-c. 14. §. (7.) bekezdésében foglalt felelősség mellett a kérvény I. részében bejelentett adatoknak helyességét igazolja azzal, hogy 1­­ , 192 . . . évi........... hó . . . napján. (P. H.) aláírás. ........................vármegye (város) árvaszéke, számvevősége a gyámpénztári nyilvántartások (árvaszéki iratok) alapján a kérvény II. részé­ben foglalt adatoknak helyességét igazolja. A címletek...........évi.............................. hó .­napjától­ a mai napig _____évi...........................hó...... napjáig kezeltettek a­ gyámpénztárban. A kérvényező lakóhelyéül a gyámpénztári fő­könyvben . . ................. község van feltüntetve, város 192 ... évi . hó . .. napján. (p. H.y aláírás. m. kir. adóhivatal)....................................................... város (község) pénztára, mint gyámpénztár igazolja, hogy folyamodó a kérvény II. részében részletezett háborús államadóssági címleteket letétbe he­lyezte és hogy azok a ..265.000/928. B. M. sze­ rendelet 12. §. alapján nyitott külön letét­naplót ............tétele alatt bevételeztettek. ...............192 ... évi............hó ... nap. (P. H.) .............................................4 aláírás. (Felzet). Érkezett............................. vármegye (város) árvaszékéhez.....................év.....................hó ... .. napján. (Iktatási bélyegző.) Kányméltósága M. kir. Belügyminiszter Ur! Budapest. Kérvénye fiük nek lakik melyben az 1928 : XXXIII. t.-c. 11. §-ának (9.) bekezdése alap­ján támogatást kér. 2. sz. melléklet a 265.000 1928. B. M. sz. rendelethez (Elismervéniy-minta. 12. §.) A kérvény iktatási száma : A letéti hely bélyegzőjének lenyomata : ................................................ úrnak (úrnőnek) Alulírott.............................................. m. kir. adóhivatal, mint gyámpénztár tjf. r. , t. város, község pénztára, mint g vámpénztár a 265.000/1928. B. M. sz. rendelet 12. §. alapján elismeri, hogy . . . ...................................úrtó (úrnőtől) a........................ vármegye (város árvaszékéhez benyújtott és ott................szám alatt iktatott kérvényében részletesen megjelöl háborús magyar államadóssági címleteket, ösz­szesen............. . kor. névértékben, az azokhoz tartozó és szelvényekkel és szelvényutalvánnya együtt átvette és azokat a . 265.000 928. B. Sí. sz rendelet 12. §. alapján nyitott külön letétnap IV .........................tétele alatt bevételezte. Ezeket a címleteket csak a m. kir. belü­gy­miniszter úr utasítására és csak ezen elismer­vény beszolgáltatása ellenében adjuk ki. Megjegyezzük, hogy a jelen elismervény be­mutatóját a címletek átvételére jogosított sze­mélynek fogjuk­ tekinteni és a címleteket az elismervényt bemutató személy azonosságának vizsgálata nélkül kiszolgáltathatjuk, jogunkban áll azonban a bemutató személyazonosságát vizsgálni. 192... évf . (P- H.) hó­­an. aláírás. 3. sz. melléklet a 265.000/1928. B. M. számú rendelethez. (Jegyzék­ minta. 13. §.) Vármegye árvaszéke. Jegyzék: A gyámpénztárilag kezelt háborús magyar államadóssági cimlettulajdonosnak támogatására (1928: XXXIII. t.-c. 14. §. (9.) bekezdés) irányuló kérvényekről. 4. számú melléklet a 265.000/1928. 8. M. sz. rendelethez, (Kifizetési záradék mintája. 15. §.) A túloldali elismervényben megjelölt “■— ----------------—,—-—-------— háborús ma. Ezen gyár államadóssági címlet(ek) tulajdonosának az 1928. XXXIII. t.-c. 14. §-ának (9.) bekezdése alapján a m. kir. belügyminiszter ur................ -•-.L- számú rendeletével ..........................pengő támogatás fizettetett ki. ................... 192.... évi ...............hó.......n (gyámpénztár.) 3. A benyújtás kelte A kérvényező vezeték- és utóneve lakó­helye A letétbe h­­elyezett címletek összege drb korona névértékben án,­­én, hó­napján. vármegye - árvaszéke : aláirás. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1928 november 3. A m. kir földmivelésü­gyi miniszter 1928. évi 33.333 Ft.—1. számú rend­elete az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál bizto­sítottak baleseti következményes betegsége esetén a segélyezési jogigény megállapítása tárgyában. Az 1900: XVI. t.-c. 8. (illetőleg 23.), továbbá az 1902: XIV. t.-c. 26., az 1912: VIII. t.-c. 5., az 1913: XX. t.-c. 2. §-aiban és az 1912: VIII. t.-c. 13. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadott földmivelésügyi miniszteri rendeletekben felso­rolt (gazdasági) munkavállalói csoportok bal­eset, illetőleg üzemi baleset esetére az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál biztosítási kötele­zettség alá esnek. Az idézett törvényhelyek végrehajtása során ismételten felmerültek olyan­ esetek, amelyek­nél a károsult segélyezési jogigényének alapja egy, előrement balesetből kifolyólag utólag fel­lépett betegség volt (baleseti következményes betegség : pl. szegődményes gépkovácsnál vas­szilánknak szemébe való repülése és azonnali kezelés igénybevételének elmulasztása folytán fellépő szemgyulladás s ennek következtében a szem elpusztulása ; kéz lobosodásából származó geny vér­­ség, sbc.-s egyénnél a sérült helyen fel­lépő csonttuberkulózis stb.). Ilyen esetekben a törvényhozó valódi akaratának az a magyará­zat felel meg, hogy az ilykép megbetegedettek, — amennyiben a segélyezés összes feltételei egyébként fennállanak — az Országos Gazda­sági Munkáspénztár részéről ugyanolyan se­gélyben részesítendők, mint a baleseti sérültek. Mindenesetre szükséges azonban, hogy az üzemi baleset és a következményes betegség közt az összefüggés (kapcsolat) orvosi szakvélemény alapulvételével megállapítható ,esetleg valószí­­nűsíthető legyen. Mindezekre való tekintettel elrendelem, hogy a pénztári orvosok által (1900: XVI. t.-c. 33. §., illetőleg 6531/1902. évi. számú itteni rendelet 42. §.) a baleseti sérülések és annak folyamá­­ttyakép jelentkező baleseti következményes be­tegségek megvizsgálásánál a következő irány­elvek tartassanak szem előtt : . 1. a baleseti következményes betegség meg­állapításánál nem az időbeli, hanem az okozati összefüggés, illetőleg annak valószínűsége a lé­nyeges követelmény,­­mert időbeli összefüggés baleset és betegség között még nem bizonyítja az okozati összefüggést; 2. az okozati összefüggés szakszerű vizsgála­tánál azonban nem elegendő a lehetőség meg­állapítása, hanem legalább is a bizonyosság határáig el­menő valószínűség mutatandó ki. Különösen olyan esetekben kell az orvosi vizsgálatot a legnagyobb körültekintéssel vé­gezni, amti­kor a betegség fellépése és az előre­ment baleset közt hosszabb idő telt el; 3. ha valamilyen betegség már a baleset előtt is fennállott, vizsgálni kell, hogy a régi beteg­ség rosszabbodott-e, s ha igen, az a baleset kö­vetkeztében, avagy attól függetlenül követke­zett-e be ? (Különösen hirtelen haláleseteknél [szívbajnál stb.]). Amennyiben tehát a fentiek alapján a keze­lőorvos a baleseti következményes betegség fel­léptét a vizsgálat, vagy a gyógykezelés folya­mán vélelmezné, erről a nevezett pénztárt an­nak központi igazgatósága részéről előírt mó­don szerkesztendő szakvélemény beküldésével azonnal értesíteni köteles.

Next