Budapesti Közlöny, 1929. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

1929 január 1. Az elnök elnököl a teljes üléseken és az elnöki tanácsban, azonfelül tetszése szerint a bíróság bármelyik tanácsának ülésén is. 13. §. Az elnök az igazgatási tennivalókon felül az egész bíróság működését állandóan ellenőrzi és a rendes ügymenet biztosítása végett minden célravezető olyan ügyviteli intézkedést is meg­tesz,, amelyről ez a rendelet nem rendelkezik. Ügyel a rendre, pontosságra és egyöntetűségre, a törvények és jogszabályok megtartására és minden visszásság mellőzésére, általában oda hat, hogy a hivatali tevékenységet a tennivalók igazságos és célszerű felosztása és a bíróság tagjainak egybevágó munkássága is előmoz­dítsa. Az elnök látja el a bíróság személyi ügyeit is és közvetíti az érintkezést egyfelől az OFB­, másfelől a közigazgatási hatóságok vagy más bíróságok és szervek között azokban az ügyek­ben, amelyek nem a bíróság elintézése alá tar­toznak. Az elnök ügyel fel a hivatalos fegyelem és a személyzet tagjai között az egyetértés fenntar­tására, valamint arra, hogy hivatalos köteles­ségét az OFB-nál mindenki buzgalommal és lelkiismeretesen teljesítse. Az elnök gondoskodik, hogy az OFB. évi költségvetése a kellő időben összeállítva, a m. kir. igazságügyminiszter rendelkezésére áll­jon. Az illetmények és végellátások utalványo­zását és egyéb utalványozásokat is az elnök tel­jesíti. Az elnök ügyel fel az irodafőigazgató vagy helyette az elnök által megbízott más érték­kezelő segédhivatali tisztviselő működésére is. Fvégből a nevezett által kezelt pénztárt, ennek számadásait havonként, az anyagszereket és nyomtatványokat, valamint az ezekről vezetett számadásokat évnegyedenként legalább egyszer megvizsgál­hatja. A kezelés és a számadások helyességéért annyiban felelős, amennyiben a kötelességszerű felügyelet és ellenőrzés gyakor­lásában mulasztás terheli. Az elnök gondoskodik az OFB­ részére szük­séges tudományos és statisztikai anyag valamint könyvtár egybeállításáról, beszerzéséről és keze­léséről is. Az elnök intézkedik a határidőhöz kötött és ismétlendő elnöki tennivalók nyilvántartási naplóba foglalásáról és arról, hogy a szükséges hirdetmények a bíróság helyiségében kifüg­gesztve legyenek és hogy a hivatalos órákat, a beadványok elfogadásának és az értesítések adá­sának óráit a kezelő hivatalok ajtaján szem­be­­tű­nőleg megjelöljék. 14. §. A bíróság elnökét illető felügyeleti jogkör­­egyéb tennivalókon felül különösen abban áll, h­ogy : 1. elfogadja a bíróság tagjai és személyzete ellen irányuló panaszokat ; 2. a bíróság fogalmazó, továbbá segédhivatali szemészetének tagjait a hivatalos kötelesség teljesítésében észlelt csekélyebb rendetlenség vagy a hivatalos állással össze nem férő viselet vagy életmód miatt szóbelileg meginti ; 3. az írásbeli hivatalos megintést az 1891 : XVII. t.-c. 60. §. 3. pontja értelmében gyako­rolja ; 4. a segédhivatali személyzet tagjai ellen — a dijnokok, az altisztek, a kisegítő szolgák ellen is­­— 100 pengőig terjedő rendbírságot szab­hat ki ; 5. a bíróságnál állandóan alkalmazott sze­mélyzet nyugdíjazására irányuló eljárás folya­­matbatétele iránt a törvényes esetekben intéz­kedik ; 6. a fegyelmi eljárás megindítása, a hivataltól való felfüggesztés, valamint a hivatali bűntett vagy vétség miatt a büntető eljárás folyamatba­­tétele iránt a fennálló törvények értelmében intézkedik. A bíróság tagja és személyzete ellen irányuló panasz az elnöknél szóval vagy írásban terjeszt­hető elő. A szóval előterjesztett panaszt az elnök jegyzőkönyvbe foglaltatja, vagy arra utasítja a panaszkodót, hogy panaszát írásban terjessze elő, kivéve azt az esetet, amelyben a panasz szóbeli rendelkezéssel azonnal elintézhető és elintézése a panaszlottra nézve a szóbeli meg­­intésnél súlyosabb következményekkel nem jár. Ha a rendbírság 20 pengőt meghalad, az elnök a marasztalt kérelmére részletekben való lerovást engedhet, úgy az írásbeli megintés, mint a rendbírság alkalmazása előtt a panaszlottat írásbeli nyilat­kozatra kell felszólítani. 15. §. Az OFB. elnöke minden év végén rendszerint a következő egész évre kiterjedő hatállyal intéz­kedik a következők felől : 1. megállapítja, hogy az OFB­ bírái mely tanácsokba nyernek beosztást, egyúttal meg­­határozza azt is, hogy a tanácsok rendszerint mely napokon tartsanak üléseket ; 2. meghatározza, hogy az ügyeket általában milyen alapelvek szerint kell a tanácsok között felosztani ; 3. elrendeli, hogy a fogalmazó személyzet tagjai mely tanácsokban teljesítsenek szolgá­latot ; 4. az igazságügyminiszter rendelkezése alap­ján közli a tanácsokkal a kiküldetésekre rendel­kezésre álló bírák névsorát ; 5. intézkedik az iránt, hogy a szóbeli kérel­meket vagy nyilatkozatokat, mely napon ki fog­lalja jegyzőkönyvbe; 6. megállapítja, hogy a bíróság irodáiban mikor lehet értesítést kapni; 7. meghatározza, hogy az írásba foglalt ha­tározatok jegyzékét a hétnek melyik napján kell kifüggeszteni. Az 1—3. alattiakra a másodelnököt és a ta­nácselnököket előzetesen meg kell hallgatni. A megállapított beosztáson évközben csak elkerülhetetlen szükség esetében lehet változ­tatni esetenként. Egyes esetekben az egyik ta­nácsba beosztott tag kisegítőképen akár mint előadó, akár mint szavazó — szükséghez képest — másik tanácsban is alkalmazható. A felsorolt intézkedésekről és az ezekben év­közben beálló változásokról szóló hirdetményt az OFB­ hirdetőtábláján ki kell függeszteni, az igazságügyminiszterhez fel kell terjeszteni és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének közlés végett meg kell küldeni. 16. §. Az elnöki tanács tagjait esetről-esetre s a szük­séghez képest bármely napon, de legalább nyolc nappal a megtartandó tanácsülés előtt az OFB­ elnöke vagy másodelnöke hívja össze. Folytató­lagos eljárás esetében a tanácsot lehetőség sze­rint ugyanazokból a tagokból kell megalakítani, akik az ügy korábbi intézésében részt vettek. 17. §: Az elnököt szabadságidejének tartama alatt, az állás megü­resedése, távollét vagy akadályoz­tatás esetén úgy a vezetésben, mint a felügyelet­ben a másodelnök helyettesíti. Az elnök az el­nöki tennivalók egy részének végzését a másod­elnökre átruházhatja akkor is, ha az elnöki fel­adatok végzésében gátolva nincsen. A másodelnököt az általa végzett elnöki ten­nivalókra nézve teljes elnöki hatáskör illeti. A másodelnök állandóan tanácsot is vezet és bármelyik tanács ülésében is — ha nem az el­nök kíván elnökölni — bármikor elnökölhet. 18. §• A másodelnököt az állás megükzesedése, távol­lét, vagy bármely más akadályoztatás esetén az a tanácselnök helyettesíti, akit az elnök­­aka­dályoztatás esetén a másodelnök; ha pedig mint a ketten akadályozva vannak, az elnöki értekezlet­ kijelöl. Az elnök vagy másodelnök saját kezeihez címzett leveleket s más küldeményeket helyet­tese külön felhatalmazás nélkül csak akkor bonthatja fel, ha az elnöki állás üresedésben van, vagy ha az elnök tiszte gyakorlásában tar­tósan van gátolva. 19. §. A tanácselnökök a részükre kijelölt tanácsok­ban az elnöki tennivalókat végzik. Különösen ügyelnek a vezetésükre bízott tanács ügykörébe tartozó ügyekben a gyakorlat egyöntetűségére és a­ határozatok megfelelő szövegezésére. A hozzájuk beosztott fogalmazó személyzet köz­reműködésével kiosztási körükben előkészítik az ügyek elintézését. Gondoskodnak az egyes bírák kiküldetéséről. Kötelesek működésük kö­rében szerzett tapasztalataikat a bíróság elnö­kével közölni s az elnököt s a másodelnököt te­vékenységükben egyébként is támogatni. Ellen­őrzik a tanács működésével kapcsolatos kezelői tennivalókat is. Amennyiben egy tanácsnak egyidejűen több ülést kell tartania, a tanácselnök osztja be az egyes üléseken résztvevő bírákat, kijelöli kö­zülük az elnöklő bírót és meghatározza az ülésben elintézendő ügyeket. 20. §. Az elnök a bíróságnak kúriai bírói vagy köz­­igazgatási bírói állásra képesített tagját az el­nöki értekezlet javaslatára állandó tanácsveze­tés jogával is felruházhatja Ez a megbízatása idejére az előadói tennivalók végzésétől lehető­leg felmentendő. A tanácsvezetés jogával felruházott tag azok­ban az ügyekben, amelyekben elnököl, a tanács­elnök munkakörét tölti be. 21. §: A tanácselnököket s szükséghez képest a tanács vezetésével állandóan megbízott tanács­­vezető tagokat az elnök vagy helyettese elnöki értekezletre hívhatja össze. Az értekezletre bármely miniszter képviselője vagy egyes szak­értők véleménynyilvánítás végett a szükséghez képest meghívhatók. Amennyiben általános pénzügyi vagy hitel­műveleti kérdésekről van szó, az értekezletre a bíróságnak a pénzügyminiszter kijelölése alapján kinevezett tagját is meg kell hívni. Az elnöki értekezlet feladata az elnököt és másodelnököt működésükben véleményadás­sal támogatni, nekik a bíróság munkatervé­nek s az ügyek elintézési sorrendjének, vala­mint a nyomtatvány és iratminták megálla­pításában segédkezni. Feladata még a felső­­bíróságoknál az elnöki tanácsok hatáskörébe utalt tennivalóknak az OFB ügykörében ellá­tása is. 22. §. Teljes ülés a törvényszabta eseteken felül akkor hívható egybe, ha az elnök az egész bí­róságot érdeklő körülmények végett szüksé­gesnek találja. Ilyen esetben az elnök intézked­hetik afelől, hogy a fogalmazó személyzet is jelen lehessen a teljes ülésen. A teljes ülés csupán olyan ügyekkel foglal­­kozhatik, amelyeket jogszabály eléje utal. A teljes ülésről egyebekben 100. és követ­kező §-ok szólnak. 23. §. Az elnöki tanácsos az elnöknek és a másod­elnöknek az igazgatási ügyek ellátásánál segéd­kezik, fogalmazási teendőit ellátja és általá­ban a hozzá beosztott fogalmazási személyzet­tel az elnök és másodelnök által reábízott hi­vatalos teendőket az ő utasításaik szerint végzi. Működési körébe tartozik az évi költségvetési előirányzat egybeállítása, az elnöki iroda és a segédhivatalok felett a felügyelet gyakorlása is. 24. §. A segédhivatali személyzet (nevezetesen a segédhivatali tisztviselők, irodafőigazgató, irodaigazgató, telekkönyvvezető, irodafőtiszt, irodatiszt, irodasegédtiszt, továbbá a dijnokok, altisztek és kisegítő szolgák) kötelesek az ügy­kezelés körébe tartozó bármi tennivalót vé­gezni. A másolást rendszerint a dijnokok vég­zik, de szükségképen más segédhivatali alkal­mazottak is megbízhatók a másolással. A segédhivatalokat az irodafőigazgató­­a se­gédhivatali személyzetnek az irodafőigazgatói tennivalókkal megbízott tagja­ az elnök utasí­tása szerint ellenőrzi s ezenfelül egyéb keze­lési tennivalóval is megbízható. A bíróság gazdasági és pénzkezelési ügyeit az irodafőigazgató (vagy helyette az elnök ál­tal megbízott más segédhivatali tisztviselő) a fennálló szabályoknak és az elnöktől kapott utasításoknak szem előtt tartásával saját fele­lősségére látja el. BUDAPESTI KÖZLÖNY 3

Next