Budapesti Közlöny, 1929. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
1929 január 1. Az elnök elnököl a teljes üléseken és az elnöki tanácsban, azonfelül tetszése szerint a bíróság bármelyik tanácsának ülésén is. 13. §. Az elnök az igazgatási tennivalókon felül az egész bíróság működését állandóan ellenőrzi és a rendes ügymenet biztosítása végett minden célravezető olyan ügyviteli intézkedést is megtesz,, amelyről ez a rendelet nem rendelkezik. Ügyel a rendre, pontosságra és egyöntetűségre, a törvények és jogszabályok megtartására és minden visszásság mellőzésére, általában oda hat, hogy a hivatali tevékenységet a tennivalók igazságos és célszerű felosztása és a bíróság tagjainak egybevágó munkássága is előmozdítsa. Az elnök látja el a bíróság személyi ügyeit is és közvetíti az érintkezést egyfelől az OFB, másfelől a közigazgatási hatóságok vagy más bíróságok és szervek között azokban az ügyekben, amelyek nem a bíróság elintézése alá tartoznak. Az elnök ügyel fel a hivatalos fegyelem és a személyzet tagjai között az egyetértés fenntartására, valamint arra, hogy hivatalos kötelességét az OFB-nál mindenki buzgalommal és lelkiismeretesen teljesítse. Az elnök gondoskodik, hogy az OFB. évi költségvetése a kellő időben összeállítva, a m. kir. igazságügyminiszter rendelkezésére álljon. Az illetmények és végellátások utalványozását és egyéb utalványozásokat is az elnök teljesíti. Az elnök ügyel fel az irodafőigazgató vagy helyette az elnök által megbízott más értékkezelő segédhivatali tisztviselő működésére is. Fvégből a nevezett által kezelt pénztárt, ennek számadásait havonként, az anyagszereket és nyomtatványokat, valamint az ezekről vezetett számadásokat évnegyedenként legalább egyszer megvizsgálhatja. A kezelés és a számadások helyességéért annyiban felelős, amennyiben a kötelességszerű felügyelet és ellenőrzés gyakorlásában mulasztás terheli. Az elnök gondoskodik az OFB részére szükséges tudományos és statisztikai anyag valamint könyvtár egybeállításáról, beszerzéséről és kezeléséről is. Az elnök intézkedik a határidőhöz kötött és ismétlendő elnöki tennivalók nyilvántartási naplóba foglalásáról és arról, hogy a szükséges hirdetmények a bíróság helyiségében kifüggesztve legyenek és hogy a hivatalos órákat, a beadványok elfogadásának és az értesítések adásának óráit a kezelő hivatalok ajtaján szembetűnőleg megjelöljék. 14. §. A bíróság elnökét illető felügyeleti jogköregyéb tennivalókon felül különösen abban áll, hogy : 1. elfogadja a bíróság tagjai és személyzete ellen irányuló panaszokat ; 2. a bíróság fogalmazó, továbbá segédhivatali szemészetének tagjait a hivatalos kötelesség teljesítésében észlelt csekélyebb rendetlenség vagy a hivatalos állással össze nem férő viselet vagy életmód miatt szóbelileg meginti ; 3. az írásbeli hivatalos megintést az 1891 : XVII. t.-c. 60. §. 3. pontja értelmében gyakorolja ; 4. a segédhivatali személyzet tagjai ellen — a dijnokok, az altisztek, a kisegítő szolgák ellen is— 100 pengőig terjedő rendbírságot szabhat ki ; 5. a bíróságnál állandóan alkalmazott személyzet nyugdíjazására irányuló eljárás folyamatbatétele iránt a törvényes esetekben intézkedik ; 6. a fegyelmi eljárás megindítása, a hivataltól való felfüggesztés, valamint a hivatali bűntett vagy vétség miatt a büntető eljárás folyamatbatétele iránt a fennálló törvények értelmében intézkedik. A bíróság tagja és személyzete ellen irányuló panasz az elnöknél szóval vagy írásban terjeszthető elő. A szóval előterjesztett panaszt az elnök jegyzőkönyvbe foglaltatja, vagy arra utasítja a panaszkodót, hogy panaszát írásban terjessze elő, kivéve azt az esetet, amelyben a panasz szóbeli rendelkezéssel azonnal elintézhető és elintézése a panaszlottra nézve a szóbeli megintésnél súlyosabb következményekkel nem jár. Ha a rendbírság 20 pengőt meghalad, az elnök a marasztalt kérelmére részletekben való lerovást engedhet, úgy az írásbeli megintés, mint a rendbírság alkalmazása előtt a panaszlottat írásbeli nyilatkozatra kell felszólítani. 15. §. Az OFB. elnöke minden év végén rendszerint a következő egész évre kiterjedő hatállyal intézkedik a következők felől : 1. megállapítja, hogy az OFB bírái mely tanácsokba nyernek beosztást, egyúttal meghatározza azt is, hogy a tanácsok rendszerint mely napokon tartsanak üléseket ; 2. meghatározza, hogy az ügyeket általában milyen alapelvek szerint kell a tanácsok között felosztani ; 3. elrendeli, hogy a fogalmazó személyzet tagjai mely tanácsokban teljesítsenek szolgálatot ; 4. az igazságügyminiszter rendelkezése alapján közli a tanácsokkal a kiküldetésekre rendelkezésre álló bírák névsorát ; 5. intézkedik az iránt, hogy a szóbeli kérelmeket vagy nyilatkozatokat, mely napon ki foglalja jegyzőkönyvbe; 6. megállapítja, hogy a bíróság irodáiban mikor lehet értesítést kapni; 7. meghatározza, hogy az írásba foglalt határozatok jegyzékét a hétnek melyik napján kell kifüggeszteni. Az 1—3. alattiakra a másodelnököt és a tanácselnököket előzetesen meg kell hallgatni. A megállapított beosztáson évközben csak elkerülhetetlen szükség esetében lehet változtatni esetenként. Egyes esetekben az egyik tanácsba beosztott tag kisegítőképen akár mint előadó, akár mint szavazó — szükséghez képest — másik tanácsban is alkalmazható. A felsorolt intézkedésekről és az ezekben évközben beálló változásokról szóló hirdetményt az OFB hirdetőtábláján ki kell függeszteni, az igazságügyminiszterhez fel kell terjeszteni és az Igazságügyi Közlöny szerkesztőségének közlés végett meg kell küldeni. 16. §. Az elnöki tanács tagjait esetről-esetre s a szükséghez képest bármely napon, de legalább nyolc nappal a megtartandó tanácsülés előtt az OFB elnöke vagy másodelnöke hívja össze. Folytatólagos eljárás esetében a tanácsot lehetőség szerint ugyanazokból a tagokból kell megalakítani, akik az ügy korábbi intézésében részt vettek. 17. §: Az elnököt szabadságidejének tartama alatt, az állás megüresedése, távollét vagy akadályoztatás esetén úgy a vezetésben, mint a felügyeletben a másodelnök helyettesíti. Az elnök az elnöki tennivalók egy részének végzését a másodelnökre átruházhatja akkor is, ha az elnöki feladatok végzésében gátolva nincsen. A másodelnököt az általa végzett elnöki tennivalókra nézve teljes elnöki hatáskör illeti. A másodelnök állandóan tanácsot is vezet és bármelyik tanács ülésében is — ha nem az elnök kíván elnökölni — bármikor elnökölhet. 18. §• A másodelnököt az állás megükzesedése, távollét, vagy bármely más akadályoztatás esetén az a tanácselnök helyettesíti, akit az elnökakadályoztatás esetén a másodelnök; ha pedig mint a ketten akadályozva vannak, az elnöki értekezlet kijelöl. Az elnök vagy másodelnök saját kezeihez címzett leveleket s más küldeményeket helyettese külön felhatalmazás nélkül csak akkor bonthatja fel, ha az elnöki állás üresedésben van, vagy ha az elnök tiszte gyakorlásában tartósan van gátolva. 19. §. A tanácselnökök a részükre kijelölt tanácsokban az elnöki tennivalókat végzik. Különösen ügyelnek a vezetésükre bízott tanács ügykörébe tartozó ügyekben a gyakorlat egyöntetűségére és a határozatok megfelelő szövegezésére. A hozzájuk beosztott fogalmazó személyzet közreműködésével kiosztási körükben előkészítik az ügyek elintézését. Gondoskodnak az egyes bírák kiküldetéséről. Kötelesek működésük körében szerzett tapasztalataikat a bíróság elnökével közölni s az elnököt s a másodelnököt tevékenységükben egyébként is támogatni. Ellenőrzik a tanács működésével kapcsolatos kezelői tennivalókat is. Amennyiben egy tanácsnak egyidejűen több ülést kell tartania, a tanácselnök osztja be az egyes üléseken résztvevő bírákat, kijelöli közülük az elnöklő bírót és meghatározza az ülésben elintézendő ügyeket. 20. §. Az elnök a bíróságnak kúriai bírói vagy közigazgatási bírói állásra képesített tagját az elnöki értekezlet javaslatára állandó tanácsvezetés jogával is felruházhatja Ez a megbízatása idejére az előadói tennivalók végzésétől lehetőleg felmentendő. A tanácsvezetés jogával felruházott tag azokban az ügyekben, amelyekben elnököl, a tanácselnök munkakörét tölti be. 21. §: A tanácselnököket s szükséghez képest a tanács vezetésével állandóan megbízott tanácsvezető tagokat az elnök vagy helyettese elnöki értekezletre hívhatja össze. Az értekezletre bármely miniszter képviselője vagy egyes szakértők véleménynyilvánítás végett a szükséghez képest meghívhatók. Amennyiben általános pénzügyi vagy hitelműveleti kérdésekről van szó, az értekezletre a bíróságnak a pénzügyminiszter kijelölése alapján kinevezett tagját is meg kell hívni. Az elnöki értekezlet feladata az elnököt és másodelnököt működésükben véleményadással támogatni, nekik a bíróság munkatervének s az ügyek elintézési sorrendjének, valamint a nyomtatvány és iratminták megállapításában segédkezni. Feladata még a felsőbíróságoknál az elnöki tanácsok hatáskörébe utalt tennivalóknak az OFB ügykörében ellátása is. 22. §. Teljes ülés a törvényszabta eseteken felül akkor hívható egybe, ha az elnök az egész bíróságot érdeklő körülmények végett szükségesnek találja. Ilyen esetben az elnök intézkedhetik afelől, hogy a fogalmazó személyzet is jelen lehessen a teljes ülésen. A teljes ülés csupán olyan ügyekkel foglalkozhatik, amelyeket jogszabály eléje utal. A teljes ülésről egyebekben 100. és következő §-ok szólnak. 23. §. Az elnöki tanácsos az elnöknek és a másodelnöknek az igazgatási ügyek ellátásánál segédkezik, fogalmazási teendőit ellátja és általában a hozzá beosztott fogalmazási személyzettel az elnök és másodelnök által reábízott hivatalos teendőket az ő utasításaik szerint végzi. Működési körébe tartozik az évi költségvetési előirányzat egybeállítása, az elnöki iroda és a segédhivatalok felett a felügyelet gyakorlása is. 24. §. A segédhivatali személyzet (nevezetesen a segédhivatali tisztviselők, irodafőigazgató, irodaigazgató, telekkönyvvezető, irodafőtiszt, irodatiszt, irodasegédtiszt, továbbá a dijnokok, altisztek és kisegítő szolgák) kötelesek az ügykezelés körébe tartozó bármi tennivalót végezni. A másolást rendszerint a dijnokok végzik, de szükségképen más segédhivatali alkalmazottak is megbízhatók a másolással. A segédhivatalokat az irodafőigazgatóa segédhivatali személyzetnek az irodafőigazgatói tennivalókkal megbízott tagja az elnök utasítása szerint ellenőrzi s ezenfelül egyéb kezelési tennivalóval is megbízható. A bíróság gazdasági és pénzkezelési ügyeit az irodafőigazgató (vagy helyette az elnök által megbízott más segédhivatali tisztviselő) a fennálló szabályoknak és az elnöktől kapott utasításoknak szem előtt tartásával saját felelősségére látja el. BUDAPESTI KÖZLÖNY 3