Budapesti Közlöny, 1929. szeptember (63. évfolyam, 198-222. szám)
1929-09-01 / 198. szám
n nyert felhatalmazás alapján Fekete Ferenc oki. tanitót a kisbaráthegyi ág. h. ev. elemi iskolához elemi iskolai rendes tanítóvá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának bj pontjában nyert felhatalmazás alapján Izsák Sándor oki. tanitót az izsáki-matyótelepi közs. elemi iskolához elemi iskolai rendes tanítóvá kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának bj pontjában nyert felhatalmazás alapján Jeges Etelka oki. tanítónőt a tiszabábolnai róm. kath. elemi iskolához elemi iskolai rendes tanítónővé kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának bj pontjában nyert felhatalmazás alapján Nagy István oki. tanítót a hodoscsépányi róm. kath. elemi iskolához elemi iskolai rendes tanítóvá kinevezte. .A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának bj pontjában nyert felhatalmazás alapján Pozsgay Mária oki. tanítót a mályinkai ref. elemi iskolához elemi iskolai rendes tanítónővé kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Haltmayer Mátyás Hódságon 1883. évben született, róm. kath. vallásu, újpesti lakos, m. kir. honvéd tiszthelyettes kérelmére saját, valamint Olivér nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1929. évi 251.677/VIII. számú határozatával „Halassi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Lasitz János 1884. évben Kőszegen született, kőszegi lakos, róm. kath. vallásu, nős, ács kérelmére saját, valamint Antal, Anna, János, Lajos, József, Ilona, Margit, Ferenc és Károly nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 252.590. VIII. számú határozatával „Lantos“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Mihentz Rezső Salgótarjánban (Inászó) 1886. évben született, róm. kath. vallásu, homokterenyei lakos, nős, mészáros és hentes kérelmére családi nevét az 1929. évi 253.045/VIII. számú határozatával „Székvölgyi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Schröder János Imre Gábor Gyulán 1885. évben született, róm. kath. vallásu, nős, hajmáskéri lakos, m. kir. tüzéralezredes kérelmére saját, valamint József Kornél Imre, Walter Gábor Róbert, Gert- I rúd Jutta Maria Ilona és János Alajos Rudolf nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 253.047/VIII. számú határozatával „Görgényi“ névre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Urech Rezső Sopronban 1889. évben született, ág. h. ev. vallásu, számtanácsos, soproni lakos kérelmére saját, valamint Edit Jolán és Rezső Tibor nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1929. évi 253.107/VIII. számú határozatával „Udvardy“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Keller József Szabadbattyán községben 1885. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, postaaltiszt családi nevét az 1929. évi 253.116/VIII. számú határozatával „Kürti“ névre, változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Róna László Fülöp budapesti lakos kérelmére a Budapesten, 1924. évben született Rosenberg Lívia Klára nevű kiskorú gyermeke családi nevét az 1929. évi 254.519/VIII. számú határozatával „Róna“ névre változtatta át. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1929 szeptember 1. A m. kir. vallás-os közoktatásügyi miniszternek a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőig kiadott 1929. évi 464/90. számú rendelete az orvosjelöltek egyévi kötelező kórházi gyakorlatának kitöltése körül követendő eljárás és az erre feljogosított kórházak és gyógyintézetek kimutatásának közzététele tárgyában. Valamennyi törvényhatóságnak. Az egyetemi orvostudományi karoknál tartandó doktori szigorlatokra vonatkozó, s Magyarország Kormányzója . Főméltóságának 1922. évi szeptember hó 5. napján kelt magas elhatározásával jóváhagyott és az 1922. évi 122.329. számú rendelettel kibocsátott szabályzat 1. §-a értelmében hazánkban az orvosdoktori oklevélnek és az egyetemes orvosi gyakorlat jogának elnyerése meghatározott tanulmányoknak tíz egyetemi féléven át való végzéséhez, továbbá 12 havi klinikai, vagy 7 kórházi gyakorlathoz, és az előírt szigorlatoknak valamely hazai egyetemen való sikeres letételéhez van kötve. Az egy évi kötelező kórházi gyakorlat kitöltése körüli formai eljárást szabályozó 1924. évi 61.992. szám alatt kibocsátott rendelet 1. §-a értelmében a megkívánt egy évi kötelező kórházi gyakorlat, az egyetemi klinikáktól eltekintve, csak azokban a köz-, vagy nyilvánossági jelleggel felruházott polgári kórházakban, valamint egyes e célra alkalmas magánkórházakban tölthető ki, amely kórházak a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrral egyetértőleg arra fel fognak jogosíttatni. Minthogy a szóbanforgó kórházi gyakorlat eltöltésére feljogosított kórházak és gyógyintézetekről szóló s fenti szám alatt kibocsátott kimutatás, valamint az 1926. évi október hó 22. napján 74.802. szám alatt kiadott pótkimutatás megjelenése óta egyfelől több kórház kérte a gyakornoktartási joggal leendő felruházást, másfelől a már felruházott kórházak és kórházi osztályok ágyszámaiban időközben beállott változás a feljogosított kórházak névjegyzékének újbóli kiadását tette indokolttá. Egységes eljárás biztosítása érdekében a következőkre hívom fel a kötelező kórházi gyakorlat kitöltésére feljogosított kórházak és kórházi osztályok vezetőit. Az előírt kórházi gyakorlatot érvényesen csak azok tölthetik ki, akik részére az egyes orvostudománykori dékáni hivatalok fényképpel ellátott „kórházi szolgálati könyvecskét“ adnak ki. A gyakorlati év kitöltése körüli formai eljárást a kórházi könyvecskéhez mellékelt „Szabályrendelet“ tartalmazza, melynek szigorú és pontos betartását az érdekeltek különös feladatává teszem. Ami a gyakorlati idő eredményes felhasználását illeti, különösképen arra kell elsősorban gondot fordítani, hogy a jelöltnek módja és alkalma legyen mindazokat az ismereteket megszereznie, melyek az életbe kikerülő gyakorló orvosnál elengedhetetlenek. E cél elérhetése érdekében a gyakorlati idő alatt a jelöltnek kötelességszerűen végeznie kell a kórházi teendők reábízott részét, s lehetőségig az egész napon át a kórházban kell tartózkodnia. Ezen teendők részletes és kimerítő felsorolása nem lehet jelen rendeletemnek a célja, mert meg vagyok róla győződve, hogy mindenki, aki az orvosi képesítés szolgálatában áll, a legjobb tudással, gyakorlati érzékkel és tapasztalattal fog közreműködni abban, hogy az életbe kilépő orvosi generáció oly készültséggel hagyja el az egyetemet, amellyel hazánk közegészségügyének értékes munkája lehet. Tekintettel arra, hogy a kórházi gyakorlatnak ilyetén kibővítése és kimélyítése által, — az egyetemi klinikák vezetőin kívül, — egyes vidéki kórházak vezetői és főorvosai is belekapcsolódnak a gyakorlati orvosképzésbe, ezúttal is azon reményemnek adok kifejezést, hogy — felfogva a cél jelentőségét és fontosságát — a legnagyobb igyekezettel és tudással fognak a cél szolgálatába állni és a maguk hatáskörében mindent el fognak követni arra, hogy a kívánt cél elérése biztosíttassák. Az orvosjelöltek egy évi kötelező kórházi gyakorlatának kitöltése körül netán előforduló szabálytalan eljárások meggátlása céljából a következőket rendelem : Mindazoknak az orvosjelölteknek, akik valamely kórháznál előjegyeztették magukat, de a szolgálatbalépést elmulasztják, azoknak az a hónap, melyet más kórházban, vagy gyógyintézetben töltenek el,az egyévi gyakorlati idejükből töröltessék. Hogy ezen intézkedésem foganatosítható legyen, a gyakorlat kitöltésére felvett, de a megszabott időben meg nem jelent orvosjelöltek az illetékes tudományegyetem orvostudományi kara dékáni hivatalának bejelentendők. A kórházaknak, gyógyintézeteknek a szabályzatban előírt bejelentés elmulasztásával való önkényes elhagyásának a jövőben leendő meggátlása céljából pedig elrendelem, hogy a kórház (gyógyintézet) igazgatója az orvosjelöltek szolgálati könyvecskéjét a gyakorlat megkezdésekor vegye át s azokat a szolgálat végén csak a távozást szabályszerűen bejelentő orvosjelölteknek szolgáltassa vissza. Ezekről Címet tudomásvétel és a törvényhatóság területén levő érdekelt kórházakkal és gyógyintézetekkel miheztartás végett leendő közlés végett azzal a hozzáadással értesítem, hogy a kórházi gyakorlatot teljesítő orvosjelöltek nyilvántartása céljából Törzskönyvet kötelesek vezetni, melyben az illetők személyi adatai és az egyes osztályokon eltöltött szolgálati idő vezetendő be. Hivatali elődömnek az 1905. évi 79.196. számú rendeletét, mely szerint a gyakorlatot teljesítő orvosjelöltek törzskönyvi kivonata havonta a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz és a vezetésem alatt álló minisztériumhoz felterjesztendő, — a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrral egyetértőleg, — ezennel hatályon kívül helyezem. Egyben mellékelem az egy évi kötelező kórházi gyakorlat eltöltésére a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter úrral egyetértőleg feljogosított kórházakról szóló kimutatást. Budapest, 1929. évi július hó 17-én. A miniszter rendeletéből : Dr. Magyary Zoltán s. k. miniszteri tanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi III. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezményeket a „Vatea“ rádiótechnikai és villamossági részvénytársaság budapesti cégnek (L. Csaba u. 7/b.) elektroncsöveket, ikerlámpákat és rádióadó lámpákat előállító, továbbá nagyobb adólámpák regenerálását végző ipartelepe részére az üzembehelyezés napjától, vagyis 1926. évi november hó 1-től számítandó öt évre engedélyezte. (120.310/1929. K. M. XVI. szám.) 917/1929. szám. A szentgotthárdi állami reálgimnáziumnál egy kisegítő szolgai állásra ezennel pályázatot hirdetek. Felhívom mindazokat, akik a betöltendő állásra pályázni óhajtanak, hogy magyar állampolgárságukat, életkorukat, nyelvismereteiket, iskolai képzettségüket, családi és egészségi állapotukat, esetleges előző szolgálataikat, hadikötelezettségüket és egyéb viszonyaikat feltüntető, hiteles okmányokkal felszerelt folyamodványaikat (az állami szolgálatban állók felettes hatóságuk útján, más kérvényezők közvetlenül) a győri tanker, kir. főigazgatósághoz a közzétételtől számított négyheti határidőben nyújtsák be. Az alkalmazandó kisegítő szolga köteles a gondjaira bízott helyiségeket, folyosókat, járdát, ablakokat, ajtókat, udvart rendszeresen takarítani és mindennemű küldönc-, esetleg egyéb, más természetű szolgálatot teljesíteni. " Győr, 1929. évi augusztus hó 30.-án. Dsida Ottó s. k. tanker. kir. főigazgató.