Budapesti Közlöny, 1930. augusztus (64. évfolyam, 174-198. szám)
1930-08-02 / 175. szám
HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére az önkormányzati igazgatás terén kiváló buzgalommal teljesített szolgálatuk elismeréséül Palkovich László, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, Gévay-Wolff Lajos Sopron vármegye és Bődy Zoltán Zala vármegye alispánjának a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet, Karcsay Miklós Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főjegyzőjének és dr. Szeiberling Rezsőnek, Veszprém vármegye árvaszéki elnökének a III. osztályú Magyar Érdemkeresztet, továbbá dr. Nendtvich Andor Pécs szabad királyi város és dr. Vojnich Ferenc Baja törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet, végül Balogh János Nőtincs községi körjegyző, Ébneth Dezső Visznek községi vezető jegyzőnek, Gyarmati József Darvas községi főjegyzőnek, Harmath Nándor Csapod községi jegyzőnek, Hesz Lajos Kölesd községi főjegyzőnek, Kriston Pál Alsóvadász községi jegyzőnek, Madarassy Árpád Alsóhangony községi körjegyzőnek Osvárth Ráfael Egyházasharaszti községi körjegyzőnek és Pallér János Karmacs községi körjegyzőnek a IV. osztály Magyar Érdemkeresztet, Bereknyei István Szilvásszentmárton községi bírónak, Doszpoly János Szinpetri községi birónak, Farkas Ferenc Dombóvár községi birónak, Győri János Adács községi birónak, Holló Kiszi Ignác Domaháza községi birónak, Jakubovits Lipót Tállya községi pénztárnoknak, id. Ottó István Alsónovaj községi birónak, Reischl Imre Keszthely községi birónak, Tóth János Nagycsécsfalu községi birónak és B. Tóth József Kenderes községi főbírónak az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1930. évi július hó 19. napján. Horthy s. k. Dr. Vass József s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Török Sándort, a siketnémák szegedi intézetének igazgatóját, jelenlegi állomáshelyén való meghagyás mellett igazgatói állásában véglegesítette. A m. kir. belügyminiszter a 125.104/1930. VIII. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Kolompár Etelka Hona Budapesten 1924. évben született, róm. kath. vallásu, pesterzsébeti lakos családi nevét, anyja Kolompár Anna kérelmére „Halász“ névre változtassa át. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére megengedem, hogy Cserey Vilmos nyugállományú tábornoknak, Petróczy Aladár nyugállományú ezredesnek, Gödölley Lajos nyugállományú alezredesnek és Muttyánszky Ádám bányafőmérnöknek nemzeti szempontból értékes szolgálataikért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1930. évi julius hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. Wekerle Sándor s. k. CASINO TULA ?X Budapest, 1930. 175. szám. Szombat, augusztus 2. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon : Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 84.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Slogánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélküli Hatóságoknak havi.....................1 F 28 f. Magánosoknak „.....................3 „ 20 „ Hivatalos Értesitő havi .... 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.kint — 16 „ A Hív. Értesitő ára számonkint — 20 Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak.............................3 P 84 f. Magánosoknak.............................9 , 60 . Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 73.268/1930. X. 5. számú rendelete az automata távbeszélő hálózatokban a kétkarú váltóknak C. B. kapacsoló készülékkel való kicserélése, továbbá az egy és két mellékállomásos berendezéseknek soros kapcsolásává való átalakítása tárgyában. Az automata távbeszélő hálózatokban a kétkarú váltóknak C. B. kapcsoló készülékkel való kicserélése szükséges ; e munkálatért a „Távbeszélőüzleti Szabályzat“ 14. §-ának 11. pontja szerint a készülék (típus) csere díját kell fizetni. Minthogy az automata központokba átkapcsolandó berendezéseknél ez a csere az üzembiztonság fokozása érdekében szükséges, a kétkarú váltóknak az automatizálással kapcsolattosan C. B. kapcsolóval való kicserélésnek díja alól az automata hálózatok előfizetőit felmentem s elrendelem, hogy az említett kicserélést díjmentesen kell eszközölni. A kicserélés akkor is díjmentes, ha az előfizetőnél saját tulajdonú L. B. rendszerű kapcsolószekrény van felszerelve. Ilyen esetekben a kikerülő régi kapcsolószekrény az előfizetőnek átadandó. Ha a kicserélés alkalmával az előfizető kapcsoló készülék helyett az egy-, vagy két mellékállomásos berendezésének soros kapcsolású berendezéssé való átalakítását kéri, a berendezés díj- (költség-) mentesen egy fővezetékes, (2, illetve 3 készülékes) soroskapcsolású berendezéssé alakítható át. Ha az átalakításnál a készülékek nem az eddigi készülékekhelyére kerülnek, hanem azoknak más helyre való áthelyezését kívánják, ezért a szabályszerű áthelyezési díj esedékes. Soroskapcsolású berendezésekhez, mint telkenkívüli mellékállomást egyelőre csak 1 fő és 2 mellékállomású vagy 2 fő és 6 mellékállomású készüléket lehet bekapcsolni, ha a fél a többeru kábel miatt felmerülő nagyobb költséget viseli. Később azonban korlátlanul bekapcsolhatók ilyenek, mihelyt a berendezéshez szükséges és már megrendelt oly készüléktípus fog rendelkezésre állani, melynek szerelése kisebb költséggel jár. Az átalakitásnál a meglévő készülékállományon felül kért soroskapcsolású készülékekért a dijszabásszerű belépési dij esedékes. Budapest, 1930. évi julius hó 22-én. A miniszter rendeletéből: Kol Ferenc s. k. h. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1930. évi 1790 P. ül. számú rendetete a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésének illetékmentességéről szóló 1925. évi 903. P. M. számú rendelet időbeli hatályának újabb meghosszabbításáról. (1) Az 1924/1925. évi állami költségvetésről szóló 1925 : IX. t.-c. 15. §. (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza : „2. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a kereskedelmi társaságok egyesülése alkalmából lerovandó illetékeket szükség esetén rendelettel módosíthassa, esetleg ezek alól az illetékek alól mentességet is biztosíthasson.“ (2) Az itt idézett törvény alapján a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésének illetékmentességéről szóló 1925. évi 903/P. M. sz. rendeletet (Budapesti Közlöny 93., Pénzügyi Közlöny 126. sz.), amelynek eredeti időbeli hatályát az 1929. évi 7.820/P. M. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 4/1930., Pénzügyi Közlöny 23/1930. sz.) az 1930. évi június hó 30-ig meghosszabbította volt, úgy módosítom, hogy a rendelet 2. §. (1) bekezdés 3. pontjának eredeti szövege („3. az egyesülést az abban résztvevő mindegyik társaság közgyűlése 1926. évi július hó 1. előtt határozta el“) helyébe az alábbi szöveg teendő : „3. az egyesülést az abban résztvevő mindegyik társaság közgyűlése az 1931. évi január hó 1. előtt határozta el.“ (3) Ez a rendelet a Budapesti Közlönyben kihirdetése napján, 1930. évi julius hó 1-én kezdődő hatállyal lép életbe. Budapest, 1930. évi julius hó 31-én. Dr. Wekerle Sándor s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1930. évi 335 — 1543—1930. III. számú rendelete az 1930/31. évre kiadott szinigazgatói engedélyekről. Körrendelet valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak és rendőri hatóságnak. Tudomás, miheztartás és további megfelelő eljárás végett értesitem Cimet, hogy az 1930/31. évreérvényes 1930. évi szeptember hó 1-től 1931. évi augusztus hó 31-ig) a következő szinigazgatói engedélyeket adtam ki : 1. Alapi Nándor és 2. Szentiványi Béla drámai staggione társulatok. Előadásokat tartahatnak az ország egész területén, egy-egy városban, azonban csak 18—18 napon át, az illető városba (községbe) beosztott színigazgatók sziniidénye előtt legalább egy hónappal, sziniidénye után viszont azonnal. Előadásaikhoz az illető városba (községbe) beosztott színigazgató külön hozzájárulása nem szükséges. 3. Fodor Oszkár : Pécs, Baja, Nagykanizsa, Szombathely. 4. Gulyás Menyhért: Sátoraljaújhely, Kaposvár, Cegléd, Nyíregyháza, Békéscsaba. 5. Kardoss Géza : Debrecen, Eger, Szolnok, Ózd. Egyes számára 16 Illlés".