Budapesti Közlöny, 1930. augusztus (64. évfolyam, 174-198. szám)

1930-08-02 / 175. szám

HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére az önkormányzati igazgatás terén kiváló buzgalommal teljesített szolgálatuk elismeré­séül Palkovich László, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, Gévay-Wolff Lajos Sopron vármegye és Bődy Zoltán Zala vármegye alispánjának a II. osz­tályú Magyar Érdemkeresztet, Karcsay Miklós Komárom és Esztergom közigazgatásilag egy­előre egyesített vármegyék főjegyzőjének és dr. Szeiberling Rezsőnek, Veszprém vármegye árvaszéki elnökének a III. osztályú Magyar Érdemkeresztet, továbbá dr. Nendtvich Andor Pécs szabad királyi város és dr. Vojnich Fe­renc Baja törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet, végül Balogh János Nőtincs községi körjegyző, Ébneth Dezső Visznek köz­ségi vezető jegyzőnek, Gyarmati József Darvas községi főjegyzőnek, Harmath Nándor Csapod községi jegyzőnek, Hesz Lajos Kölesd községi főjegyzőnek, Kriston Pál Alsóvadász községi jegyzőnek, Madarassy Árpá­d Alsóhangony községi körjegyzőnek Osvárth Ráfael Egyhá­­zasharaszti községi körjegyzőnek és Pallér János Karmacs községi körjegyzőnek a IV. osztály Magyar Érdemkeresztet, Bereknyei István Szilvásszentmárton községi bírónak, Doszpoly János Szinpetri községi birónak, Farkas Ferenc Dombóvár községi birónak, Győri János Adács községi birónak, Holló Kiszi Ignác Domaháza községi birónak, Jaku­­bovits Lipót Tállya községi pénztárnoknak, id. Ottó István Alsónovaj községi birónak, Reischl Imre Keszthely községi birónak, Tóth János Nagycsécsfalu községi birónak és B. Tóth Jó­zsef Kenderes községi főbírónak az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kelt Budapesten, 1930. évi július hó 19. napján. Horthy s. k. Dr. Vass József s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Török Sándort, a siketnémák szegedi intézeté­nek igazgatóját, jelenlegi állomáshelyén való meghagyás mellett igazgatói állásában véglege­sítette. A m. kir. belügyminiszter a 125.104/1930. VIII. B. M. számú rendeletével megengedte, hogy Kolompár Etelka Hona Budapesten 1924. évben született, róm. kath. vallásu, pest­­erzsébeti lakos családi nevét, anyja Kolompár Anna kérelmére „Halász“ névre változtassa át. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére megengedem, hogy Cserey Vilmos nyugállományú tábornoknak, Petróczy Aladár nyugállományú ezredesnek, Gödölley Lajos nyugállományú alezredesnek és Muttyán­­szky Ádám bányafőmérnöknek nemzeti szem­pontból értékes szolgálataikért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1930. évi julius hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. Wekerle Sándor s. k.­ ­ CASINO TULA ?­­X Budapest, 1930. 175. szám. Szombat, augusztus 2. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon : Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 84.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Slogánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélküli Hatóságoknak havi.....................1 F 28 f. Magánosoknak „.....................3 „ 20 „ Hivatalos Értesitő havi .... 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ A Hív. Értesitő ára számonkint — 20 Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak.............................3 P 84 f. Magánosoknak.............................9 , 60 . Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 73.268/1930. X. 5. számú rendelete az automata távbeszélő hálózatokban a kétkarú váltóknak C. B. kapacsoló készülékkel való kicserélése, továbbá az egy és két mellék­­állomásos berendezéseknek soros kapcsolásává való átalakítása tárgyában. Az automata távbeszélő hálózatokban a két­karú váltóknak C. B. kapcsoló készülékkel való kicserélése szükséges ; e munkálatért a „Távbeszélőüzleti Szabályzat“ 14. §-ának 11. pontja szerint a készülék (típus) csere díját kell fizetni. Minthogy az automata központokba átkap­csolandó berendezéseknél ez a csere az üzem­­biztonság fokozása érdekében szükséges, a két­karú váltóknak az automatizálással kapcsolat­­­tosan C. B. kapcsolóval való kicserélésnek díja alól az automata hálózatok előfizetőit felmen­tem s elrendelem, hogy az említett kicserélést díjmentesen kell eszközölni. A kicserélés akkor is díjmentes, ha az elő­fizetőnél saját tulajdonú L. B. rendszerű kap­csolószekrény van felszerelve. Ilyen esetekben a kikerülő régi kapcsolószekrény az előfizető­nek átadandó. Ha a kicserélés alkalmával az előfizető kap­csoló készülék helyett az egy-, vagy két mellék­­állomásos berendezésének soros kapcsolású be­rendezéssé való átalakítását kéri, a berendezés díj- (költség-) mentesen egy fővezetékes, (2, illetve 3 készülékes) soroskapcsolású berende­zéssé alakítható át. Ha az átalakításnál a ké­szülékek nem az eddigi készülékek­­helyére ke­rülnek, hanem azoknak más helyre való át­helyezését kívánják, ezért a szabályszerű át­helyezési díj esedékes. Soroskapcsolású berendezésekhez, mint tel­­kenkívüli mellékállomást egyelőre csak 1 fő és 2 mellékállomású vagy 2 fő és 6 mellékállo­­mású készüléket lehet bekapcsolni, ha a fél a többeru kábel miatt felmerülő nagyobb költsé­get viseli. Később azonban korlátlanul bekap­csolhatók ilyenek, mihelyt a berendezéshez szükséges és már megrendelt oly készülék­­típus fog rendelkezésre állani, melynek szere­lése kisebb költséggel jár. Az átalakitásnál a meglévő készülékállomá­nyon felül kért soroskapcsolású készülékekért a dijszabásszerű belépési dij esedékes. Budapest, 1930. évi julius hó 22-én. A miniszter rendeletéből: Kol Ferenc s. k. h. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1930. évi 1790 P. ül. számú rendetete a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesü­lésének illetékmentességéről szóló 1925. évi 903. P. M. számú rendelet időbeli hatályának újabb meghosszabbításáról. (1) Az 1924/1925. évi állami költségvetésről szóló 1925 : IX. t.-c. 15. §. (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza : „2. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a kereskedelmi társaságok egyesülése alkalmából lerovandó illetékeket szükség esetén rendelettel módosíthassa, esetleg ezek alól az illetékek alól mentességet is biztosíthasson.“ (2) Az itt idézett törvény alapján a részvény­­társaságok és szövetkezetek egyesülésének illetékmentességéről szóló 1925. évi 903/P. M. sz. rendeletet (Budapesti Közlöny 93., Pénzügyi Közlöny 126. sz.), amelynek eredeti időbeli hatályát az 1929. évi 7.820/P. M. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 4/1930., Pénzügyi Közlöny 23/1930. sz.) az 1930. évi június hó 30-ig meg­hosszabbította volt, úgy módosítom, hogy a rendelet 2. §. (1) bekezdés 3. pontjának eredeti szövege („3. az egyesülést az abban résztvevő mindegyik társaság közgyűlése 1926. évi július hó 1. előtt határozta el“) helyébe az alábbi szöveg teendő : „3. az egyesülést az abban résztvevő mind­egyik társaság közgyűlése az 1931. évi január hó 1. előtt határozta el.“ (3) Ez a rendelet a Budapesti Közlönyben kihirdetése napján, 1930. évi julius hó 1-én kezdődő hatállyal lép életbe. Budapest, 1930. évi julius hó 31-én. Dr. Wekerle Sándor s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1930. évi 335 — 15­43—1930. III. számú rendelete az 1930/31. évre kiadott szinigazgatói enge­délyekről. Körrendelet valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak és rendőri hatóságnak. Tudomás, miheztartás és további megfelelő eljárás végett értesitem Cimet, hogy az 1930/31. évre­­érvényes 1930. évi szeptember hó 1-től 1931. évi augusztus hó 31-ig) a követ­kező szinigazgatói engedélyeket adtam ki : 1. Alapi Nándor és 2. Szentiványi Béla drámai staggione társu­latok. Előadásokat tartahatnak az ország egész területén, egy-egy városban, azonban csak 18—18 napon át, az illető városba (községbe) beosztott színigazgatók sziniidénye előtt leg­alább egy hónappal, sziniidénye után viszont azonnal. Előadásaikhoz az illető városba (köz­ségbe) beosztott színigazgató külön hozzájáru­lása nem szükséges. 3. Fodor Oszkár : Pécs, Baja, Nagykanizsa, Szombathely. 4. Gulyás Menyhért: Sátoraljaújhely, Kapos­vár, Cegléd, Nyíregyháza, Békéscsaba. 5. Kardoss Géza : Debrecen, Eger, Szolnok, Ózd. Egyes szám­ára 16 Illlés".

Next