Budapesti Közlöny, 1933. július (67. évfolyam, 146-171. szám)
1933-07-01 / 146. szám
1933 július 1. hetileg 1938. évi december hó 31-ig közegészségügyi célokra is felhasználtassék. Ehhez képest a 100.000/1932. F. M. számú rendelet 119. §-ának módosítása és kiegészítése tárgyában — a belügyminiszter úrral egyetértésben — az alábbiakat rendelem : I. Vármegyékre vonatkozóan. (1) Azt, hogy a törvényhatóság az átmeneti időben az ebadóalap jövedelemnek hányad részét kívánja közegészségügyi célokra felhasználni, a hivatkozott végrehajtási rendelet 119. §-ának (3) bekezdése alapján alkotandó ebtartási szabályrendeletben kell megállapítani. Az e célra felhasználható rész az 1928 : XIX. t.-c. 37. §-a szerint az ebadó jövedelem fele részét nem haladja meg. (2) Az ebadóalap költségvetésében úgy a szükségleti, mint a fedezeti részen a közegészségügyi célt szolgáló tételeket külön kell feltüntetni, vagyis a költségvetést két külön fejezetre kell osztani. A fejezetenkénti elkülönítést a könyvelésnél is meg kell tartani és az ebadóból befolyó jövedelmet mindig a szabályrendeletben megállapított megosztási kulcs szerint kell a két fejezet között elkönyvelni. Az év végén mutatkozó és közegészségügyi célt szolgáló maradványt pedig a következő költségvetésben fedezetként kell előirányozni. A fejezetek között hitelátruházásnak helye nincs. (3) Az ebadóalap költségvetését évenként október 15-éig, a zárszámadást pedig május 15-éig kell a vonatkozó törvényhatósági bizottsági véghatározatokkal együtt 3—3 példányban a földmivelésügyi miniszterhez felterjeszteni. Az ebadóalap költségvetését és zárszámadását a közegészségügyi célra felhasználható jövedelemrészt illetően a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértően vizsgálja felül és hagyja jóvá. (4) Azokat a határozatokat, amelyek az ebadóalapnak a költségvetésbe fel nem vett vagy ott közelebbről meg nem jelölt célra való igénybevételére vonatkoznak, csak kormányhatósági jóváhagyás után lehet végrehajtani. A jóváhagyás kérdésében az állategészségügyi célokat szolgáló jövedelemrészt illetően a földmivelésügyi miniszter, a közegészségügyi jövedelem igénybevételére nézve pedig a belügyminiszter határoz. (5) A 100.000/1932. F. M. számú rendelet 119. §-ának (10) bekezdése azzal egészül ki, hogy az ebadóalapnak közegészségügyi célra szolgáló jövedelemrésze terhére engedélyezett kölcsön folyósításához megkívánt előzetes engedély megadása kérdésében a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben dönt. (6) A 100.000/1932. F. M. számú rendelet 119. §-ának (12) bekezdésében megkívánt és az ebadó összegéről és annak felhasználásáról szóló jelentésben (zárszámadásban) a közegészségügyi célt szolgáló tételekre vonatkozó részt a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel együtt vizsgálja felül. (7) Abban az esetben, ha a megyei város az állategészségügyi és közegészségügyi kiadások fedezéséről a saját háztartási költségvetésében gondoskodik, a vármegyei törvényhatóság az illető megyei város területén befolyó ebadó jövedelmet az említett kiadások fedezésére a megyei város részére átengedheti. II. Törvényhatósági jogú városokra vonatkozóan. (8) E rendelet 1. pontjának rendelkezéseit a törvényhatósági jogú városokra is alkalmazni kell. Egyébként a törvényhatósági jogú városok az eladó jövedelmet és az e jövedelem terhére teljesítendő kiadásokat a háztartási költségvetés keretében irányozzák elő. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe és az 1938. évi december hó 31-éig marad hatályban. Budapest, 1933. évi junius hó 27-én. A miniszter helyett : Dr. Mayer Károly s. k. államtitilár. A m. kir. pénzügyminiszter 85.004. számú rendelete az 1933. évi 85.000. és 85.001. számú pénzügyminiszteri rendeletek hatálya alá tartozó áruk készletváltság kulcsainak megállapítása tárgyában. (1) Az 1933. évi 85.000. számú pénzügyminiszteri rendelettelmegjelent a Budapesti Közlöny 1933. évi 134. számának mellékleteként) adóváltság alá vont áruk után fizetendő készletváltság kulcsait az alábbiakban állapitom meg : 1. A vámtarifa 192., 222., 226., 246., 348., 353. a) és 406. számai alá tartozó adóváltság alá vont vámmentes áruk készletváltságának kulcsát az 1933. évi 85.000. számú pénzügyminiszteri rendelet mellékletében az említett áruk behozatali forgalmára megállapított kulcsokkal egyező százalékban állapítom meg. 2. A vámtarifa 407., 679., 681., 940. és 942. jegyzetszámai alá tartozó műanyagáruk, továbbá a vámtarifa 948. száma alá tartozó áruk közül a műanyagból készült rudak, lemezek és csövek, valamint a vámtarifa 950. számának jegyzete alá tartozó áruk készletváltságának kulcsa 12%. 3. Az 1933. évi 85.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. §-ában felsorolt egyéb olyan áruk után, amelyeknek belföldi forgalmára a rendelet mellékletében megállapított adóváltság kulcsa 15%, a készletváltságfizetésre köteles kereskedők 8%-os, a készletváltságfizetésre köteles iparosok pedig 5%-os készletváltságot tartoznak fizetni az említett áruk igazolt beszerzési ára után. Ha a készletváltságot nem a beszerzési, hanem a valószínű eladási ár alapján kell megállapítani, a készletváltság kulcsa kereskedőknél 7%, iparosoknál 4%. 4. Glatt-, fésű-, gomb- és fogkefe-, valamint ékszerutánzat-, díszműáru-, baba- és játékszerkészítő, készletváltságfizetésre köteles ipari üzemek kész árukészletük valószínű eladási ára után 7 % -os készletváltságot tartoznak fizetni. 5. A vámtarifa 910. száma alá tartozó zongora, pianinó és harmonium készítésével foglalkozó iparosok a raktárukon levő kész zongora, pianinó és harmonium valószínű eladási ára után 2%-os készletváltságot, az említett áruknak raktárukon levő vas-, fém-, gyöngyház-, vagy egyéb adóváltság alá vont természetes és műanyag alkotórészei után pedig az igazolt beszerzési ár alapján 5%-os, a valószínű eladási ár alapján 4%-os készletváltságot tartoznak fizetni. Kereskedők az üzletükben tároló kész zongora, pianinó és harmónium, továbbá személyszállító automobil, motorkerékpár és oldalkocsi után készletváltságot fizetni nem tartoznak. 6. A vámtarifa 962., 963. és 964. száma alá tartozó, az üveg-, bőr-, textil- és kaucsukáruk forgalmi adóváltságáról szóló rendeletekkel már korábban adóváltság alá vont áruk kivételével az 1933. évi 85.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. §-ban felsorolt — az előző 1—5. pontok rendelkezése alá nem eső — áruknak készletváltságkulcsa az igazolt beszerzési ár után 4%, illetve a valószínű eladási ár után 3%. (2) A vámtarifa 684. b) száma alá tartozó világítási üvegáruk után, amelyeknek adóváltságkulcsát legutóbb az 1933. évi 85.001. számú pénzügyminiszteri rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1933. évi 134. számában) állapította meg, az igazolt beszerzési ár alapján 9%, a valószínű eladási ár alapján pedig 10% készletváltságot kell fizetni. (3) A bizományosnak átadott áruk után a készletváltságot a megbízó köteles megfizetni. A bizományosnak az 1933. évi 85.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 31. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján tett írásbeli bejelentését a forgalmi adóhivatal a megbízó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes forgalmi adóhivatalhoz köteles megküldeni. Ha a megbízó az 1933. évi 85.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 4. §. (1) és (2) bekezdésének rendelkezése szerint adóváltságfizetésre köteles iparűző, vagy az említett rendelet 8. §-ának rendelkezése alá eső kereskedő, készletváltságot a bizományosnak átadott áruk után sem tartozik fizetni, hanem a bizományosa által elért eladási ár után köteles annak idején a megfelelő összegű adóváltságot megfizetni. (4) Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1933. évi junius hó 28-án. A miniszter helyett : Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 85.912/1933. szám remlelete az újabb árulajstrom-módositás, valamint a vámtarifához kiadott magyarázatokban eszközlendő módosítások közzététele tárgyában. a) Árulajstrom-módositás. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg az 1924. évi XXI. t.-c. mellékletét képező vámtarifához készített árulajstromon a következő módosítást rendelte el : 602. sz. A 348. t. sz.-hoz fűződő árulajstrom-szövegből törlendők „falappagyanta, pedofilgyanta“ szavak. Ehhez képest a 348. t. sz.-hoz fűzött Megjegyzések 1. pontjának (5) bekezdésében a „jalappagyanta , pedofilgyanta szavak törlendők. Egyúttal a 456. t. sz.-hoz fűzött Megjegyzések 1. pontjának új (4) bekezdése gyanánt felveendő a következő szöveg : „(4) E tarifaszám szerint kell kezelni a falappa-, pedofil-, guajacgyantát és más, növényrészekből alkohollal, aetherrel és efélékkel való kivonás és az oldószer elpárologtatása vagy az oldott anyag kicsapása által előállított hasonló gyantaszerű készítményeket.“ b) Módosítások a magyarázatokban. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg az 1924. évi XXI. t.-c. mellékletét képező vámtarifához kiadott magyarázatokban az alábbi módosítások keresztülvezetését rendelte el : A. ) A 207. t. sz.-hoz tartozó Megjegyzések 3. pontja (3) bekezdésének végére a következő szöveget kell felvenni : „Ezek a rendelkezések megfelelően alkalmazhatók fonódák javára is, melyek a fent körülírt árut közvetlenül feldolgozzák.“ B. ) A 227. 1. sz.-hoz fűzött Megjegyzések 2. pontjának végére felveendő a következő szöveg : „Belföldi folyóiratok és napilapok külföldön eladatlan, visszahozatalra kerülő példányai, illetőleg fejrészei (remittendák) nem tekintendők makulatúrapapirosnak, miért is azokat a 227. b) t. sz. szerint vámmentesen kell kezelni.“ C. ) A 310. t. sz.-hoz fűzött Megjegyzések 1. pontja (2) bekezdésében a „Nyers krezolként“ szavakkal kezdődő szöveg a bekezdés végéig törlendő, helyette a következő szöveg veendő fel : „Az egységes összetételt mutató krezolokat tisztítottakként kell kezelni.“ D. ) A 350. t. sz.-hoz tartozó Megjegyzés (2) bekezdésében a zárójeles szöveg után beiktatandó „valamint a gyökérterpentinolajat is.“ E. ) A 361. t. sz.-hoz fűzött Megjegyzések (3) bekezdésének végére „(Kittfett) stb.“ szavak közé felveendő az „ásványolaj nélkül készült gépzsír“ szövegrész. Egyúttal a 374. 1. sz.-hoz tartozó Megjegyzések 1. pontja (3) bekezdésében a („szirkenőcs“) szó után felveendő „gépzsír“ szó. BUDAPESTI KÖZLÖNY 3