Budapesti Közlöny, 1934. április (68. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

Budapest, 1934. Vasárnap, április I Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60­ 4­ 53. Kiadóhivatal : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60 - 64. Kiadóhivatali kirendeltség: Budapest, V., Szalay-utca 16—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések dija, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 ar.­­, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f.­­ Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a díjak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak. Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint . . . 1 ar.P 281. „ negyedévenkint . 3 „ 84 „ Magánosoknak havonkint ... 3 „ 20 „ „­­ negyedévenkint. 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ Hivatalos Értesítő. Havonkint............................4 ar. P 80 f. Negyedévenkint....................14 „ 40 „ Szá­monkint........................ — 20 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 al. pengő. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi külügyminiszter előterjesz­tésére Petényi János rendkívüli követet és meg­hatalmazott minisztert, a washingtoni magyar királyi követség vezetőjét a Cuba Köztársa­ságban való képviselettel követi minőségben megbízom. Kelt Budapesten, 1934. évi március hó 24. napján. Horthy s. k. Kánya Kálmán s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy a pécsi magyar királyi Erzsébet tudomány­­egyetem az evangélikus hittudományi kar fennállásának tíz éves évfordulója alkalmá­ból Bancsó Antalt, a volt soproni evangélikus th­eologiai akadémia nyugalmazott tanárát és igazgatóját, Csüresz Sándor debreceni magyar királyi Tisza István tudományegyetemi nyil­vános rendes tanárt, Kiss Istvánt, a dunán­­inneni ágostai hitvallású evangélikus egyház­kerület püspökét, Mayer Endrét, a volt eper­jesi evangélikus th­eologiai akadémia nyugal­mazott tanárát és dékánját, Pröhle Henrik pozsonyi lelkészt, a volt pozsonyi evangélikus th­eologiai akadémia tanárát és D. dr. Stange Károly göttingai egyetemi tanárt a protestáns egyházi közélet és tudományosság terén szer­zett kiváló érdemeik elismeréséül th­eologiai tiszteletbeli doktorrá avassa és részükre a tisz­teletbeli doktori oklevelet kiszolgáltassa. Kelt Budapesten, 1934. évi március h­ó 27. napján. Horthy s. k. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. A­­m­. kir. kereskedelemügyi miniszter az 1934—1936. évekre újjáalakított Mérnöki Ta­nács elnökévé — a Tanács jelölése alapján — Schilling Zoltánt, a 111. kir. szabadalmi bíró­ság elnökét, gépészmérnököt, a Mérnöki Ta­nács tagját, a Tanács alelnökeivé pedig Biró Zoltán ny. miniszteri tanácsost, erdőmérnököt, a Mérnöki Tanács tagját és Sch­ulek János mű­építészt, országos középítési tanácsost, építész­mérnököt, a Mérnöki Tanács tagját az 1923: XVII. t.-c. 27. §-a alapján a Tanács működése tartamára kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 99.128. 1933. II. 3. számú rendeletével az Országos Magyar Kertészeti Egyesület mellett megszer­vezte a Magyar Kertészeti Növényfajtaujdon­­ságokat Elbíráló Országos Bizottságot, mely­nek feladata lesz a kertészeti növényfajtauj­­donságok értékének megállapítása és azoknak abból a szempontból való elbírálása, hogy minden tekintetben alkalmasak-e a közforga­lomba való bevezetésére. A bizottság elnökévé Mohácsy Mátyás m. kir. gazdasági tanácsost, a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet igazgatóját, alelnökévé pedig Varga Márton székesfővárosi kertész­képző iskolai igazgatót nevezte ki. A m­. kir. belügyminiszter 177.043­/1934. B. M. VIII. számú körrendelete az elemi károk (tű­z, jég) esetén külcstinos segélynyújtást vállaló alakulatok és egyesüle­tek működése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Számos községben a lakosok egy-egy cso­portja megállapodást, szerződést kötött ab­ból a célból, hogy az egyes szerződőknél tűz- vagy jégkár esetén az előállott kár a szerződő felek között közvetlenül, kölcsönösen feloszlassák és így a károsult vesztesége legalább részben megtérüljön­ .... Ezekkel az alakulatokkal szemben az érde­kelt szakminiszterekkel egyetértően arra az álláspontra kellett helyezkednem, hogy az ily alakulatok, amelyeknek alapszabályaik sin­csenek, amennyiben tagjaik szerződésileg csu­pán arra kötelezik magukat, hogy kár (tűz­, jég) esetén altruista alapon, biztosítási díj sze­dés­e nélkül, természetbeni szolgáltatásokkal kölcsönösen segélyezzék egymást, nem tekint­hetők sem szövetkezeteknek, sem egyesületek­nek, sem pedig az 1923 : VIII. t.-c. alapján a Biztosító Magánvállalatok m­. kir. Állami Fel­ügyelő Hatósága ellenőrzése alá tartozó ma­gánvállalatoknak. Ennek megfelelően az ily keretekben mű­ködő alakulatok sem egyesületi, sem biztosí­tási szempontból nem esnek hatósági ellen­őrzés alá, működésükhöz semmiféle engedély nem szükséges. * A tű­z vagy egyéb kár esetén segély nyújtásá­val foglalkozó jótékonysági egyesületekre nézve hivatali elődömnek az ezekre vonatkozó 196.644/1929. és 118.343/1930. B. M. szám­i körrendeletét egyidejűleg való hatályon kívü­l­­helyezése mellett, a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértően a következőket közlöm tá­jékoztatás végett. Oly jótékonysági egyesületeknél, amelyek-,­nél a tagok elemi kár esetén kölcsönösen segí­teni akarják egymást, az alapszabályokban határozottan ki kell mondani, hogy ennek a segélyezésnek nincsen biztosítási jellege és a tagok teljes káruk megtérítésére nem számít­hatnak ; továbbá, hogy csakis oly mértékben igényelhetnek segélyezést, amely mértékben az egyesület teljesítőképessége ezt megengedi. Nem számíthatnak ellenben a tagok segélye­zésre különösen abban az esetben, ha az il­lető községet, amelyben a tagok laknak, a lakosság tömegét sújtó tűzkár, vagy­­ egyéb ily arányú elemi kár éri, amelynek enyhítése egyébként az egyesület feladata volna. Minthogy a tagoknak juttatandó segélyezés nem biztosítás, az alapszabályokban nem lehet oly kifejezéseket használni (pld. biztosítási díj, összeg, stb.), amelyekből azt a téves következ­tetést lehetne levonni, hogy a tagok elemi kár ellen biztosítva vannak. Azt, hogy a tagok az egyesület teljesítőképes­ségéhez mérten segélyezésre és nem biztosí­tásra számíthatnak, a tagok által aláírandó belépési nyilatkozatokban külön is fel kell tüntetni. Az ily egyesületekre nézve egyébként a többi társadalmi egyesületekre érvényes jog­szabályok kötelezők. Budapest, 1934. évi március hó 27-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. • in. kir. belügyminiszter. E­gyes szám­ai»a 10 fillér*. A m. kir. pénzügyminiszter 400/1934. P. M. számú rendelete az 1918 : XXII. törvénycikk rendelkezéseinek az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalm­azottak Biztosító Intézete alkal­mazottaira és nyugdíjasaira alkalmazása tár­gyában. A közszolgálati alkalmazottak és nyugdíja­sok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteiknek kielégí­téséről szóló 1918: XXII. t.-c. 2- 11. és 12. §-aiban kapott felhatalmazás alapján az igaz­ságügyminiszter úrral egyetértve a következő­ket rendelem : 1­ §• Az 1927 : XXI. t.-c. 115. §-ának negyedik bekezdése, illetőleg 181. §-ának harmadik be­kezdése értelmében, figyelemmel az 1928 : XL. t.-c. 101. §-ára, az 1918: XXII. törvény­cikk rendelkezései kiterjednek : 1. az Országos Társadalombiztosító Intézet­nek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intéze­tének azokra a tényleges szolgálatban álló és állami rendszerű fizetési osztályba tartozó tisztviselőire, továbbá kezelőire (kezelőnőire) és altisztjeire, akik a költségvetésben rendsze­resített állást (alkalmazást) töltenek be, 2. az Országos Társadalombiztosító Intézet­nek és a Magánalkalmazottak Biztosító Intéze­tének mindazokra a nyugdíjasaira, akik az 1. pontban felsorolt minőségben voltak alkal­mazva, 3. az Országos Munkásbiztosító Pénztár al­kalmazottai megszűnt nyugdíjintézetének az 1. pontban felsoroltakkal egy tekintet alá eső azokra a nyugdíjasaira, akik ezidőszerint az Országos Társadalombiztosító Intézet vagy a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete terhére részesülnek nyugellátásban. A jelen rendelet 1. §-ának 1—3. pontja alá eső alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali já­randóságaiból — az 1918 : XXII. t.-c. 8. §-ában külön megjelölt követeléseken felül — általá­ban csak az 1927 : XXI. törvénycikk hatályba­lépése (1928. január 1.) előtt keletkezett olyan

Next