Budapesti Közlöny, 1934. április (68. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
IBM április 1. Budapesti Közlöny A vízvizsgálat módja és díja: 4. §• (1) Műjég, természetes jég, valamint jég termelésére (képzésére) szolgáló víz bakteriológiai és vegyi vizsgálata céljából jég-, illetőleg vízminta vételénél a jelen rendelet mellékletében megállapított eljárást kell követni. (2) A 3. §. (3) bekezdése alapján foganatosított vízvizsgálat díja a műjeget termelő vállalat tulajdonosát terheli. Ha természetes jég gyűjtőhelyének kijelölését érdekelt fél az 1. §. (1) bekezdésének b) pontja szerint külön kéri, a kijelöléssel kapcsolatos vizvizsgálat díja őt terheli. Ha a gyűjtőhely kijelölése nem érdekelt fél külön kérése alapján történik, a kijelöléssel kapcsolatos vizvizsgálat díjtalan. (3) Ha vizvizsgálatot meg kell fizetni, bakteriológiai vizsgálat díja címén husz pengőt, vegyi vizsgálat díja címén szintén húsz pengőt kell a közegészségügyi hatóság által megjelölt intézetnél befizetni, illetőleg annak címére elküldeni. (4) Egyébként érdekelt fél bakteriológiai, illetőleg vegyi vizsgálat díját csak akkor köteles megfizetni, ha a jég termelését (gyűjtését), forgalombahozatalát vagy felhasználását jogerős véghatározat eltiltotta (5. §.), vagy korlátozta (6. §.). Azt az iparost, kereskedőt, aki az említett vizsgálat díját megfizetni köteles, a véghatározatban név szerint meg kell állapítani. A vizsgálat díjaként a jelen szakasz (3) bekezdésében megszabottnál magasabb összeget ilyenkor sem lehet kiróni. (5) Ha érdekelt fél terhére foganatosított helyszíni szemlénél vagy vízminta vételénél az eljáró hatósági közeg részére a fennálló egyéb szabályok szerint napidíj, útiköltség jár, az ufiszámlát az említett külön szabályok szerint az érdekelt fél terhére kell érvényesíteni, olyan berendezés mellett végzett hűtésre, amely jégnek vagy jég olvadékának a hűtött tárggyal érintkezését kizárja (például, ha a hűtés épület, jármű elkülönített jégkamrájából vagy elszigetelt fal béléséről áradó hideg levegő útján történik), olyan tárgy, illetőleg anyag hűtésére, amelynek jéggel vagy jég olvadékával érintkezését szilárd anyagból készült, vízhatlanul zárt burkolat (például hordó vagy más tartály) teszi lehetetlenné s amelyet azután a fogyasztó közönségnek más burkolatban vagy burkolat nélkül szolgáltatnak ki, olyan élelmiszer és ital hűtésére, amelyet a hűtés és az elfogyasztás közötti időben még fel kell főzni vagy meg kell sütni. (3) Az (1) bekezdés c) pontja nem nyer alkalmazást abban az esetben, ha a vevő ipari, kereskedelmi vagy más üzem tulajdonosa az eladó részére írásbeli nyilatkozatot ad arról, hogy a jeget csakis a (2) bekezdésben említett módon, illetőleg célra használja. Jégtermelés eltiltása. 5. §. Ha víz vagy jég bakteriológiai vizsgálat eredménye szerint fertőzöttnek bizonyul, a közegészségügyi hatóság köteles a jég termelését ,gyűjtését, forgalombahozatalát, felhasználását eltiltani. Ilyen tilalmat a bakteriológiai vizsgálat foganatosítása előtt is meg lehet állapítani, ha más módon el nem hárítható olyan körülmény nyer kétségtelen megállapítást, amely miatt a jég forgalombahozatala, illetőleg felhasználása egészségügyi tekintetben helyrehozhatatlan kárt okozna. Ha a hatóság a tilalmat nem bakteriológiai vizsgálat alapján állapította meg, az említett vizsgálat foganatosítása iránt 48 órán belül intézkednie s azután a vizsgálat eredményéhez képest a tilalom fenntartása vagy megszüntetése iránt újból intézkednie kell. A hatóság indokolt esetben a tilalomnak felebbezésre tekintet nélkül, haladéktalan végrehajtását rendelheti el. Jég forgalombahozatalának korlátozása. 6. §. 11) Ha víz vagy jég bakteriológiai, illetőleg vegyi vizsgálat eredménye szerint nem bizonyul fertőződnek, de meg nem engedhető mértékű (mennyiségű) idegen anyag tartalma, illetőleg színe, szaga vagy íze miatt a jégnek emberi szervezettel közvetlen (belső) érintkezése az egészségre mégis ártalmat jelentene, a közegészségügyi hatóság köteles a jég forgalombahozatalát, illetőleg felhasználását korlátozni. Korlátolt forgalomra, illetőleg felhasználásra rendelt (alábbiakban röviden : korlátolt forgalmú) jeget tilos : a) közvetlenül a fogyasztó közönség részére (háztartási célra) eladni ; b) rendeltetésszerű használat során az emberi szervezettel közvetlen (belső) érintkezésbe jutó tárgy, illetőleg anyag (például étel, ital stb.) hűtéséhez, valamint a gyógyítás körében alkalmazott hűtéshez használni ; c) olyan ipari, kereskedelmi vagy más üzem részére eladni, amely a b) pontban említett tárgyat, illetőleg anyagot közvetlenül a fogyasztó közönségnek árusít. (2) Az (1) bekezdés b) pontja nem vonatkozik . Kivételek a jégforgalom korlátozása alól. 7 §• (1) Ha a törvényhatóság első tisztviselője véghatározattal megállapítja, hogy valamely község (város) területén kifogástalan minőségű műjeget vagy természetes jeget kellő mennyiségben vagy kellő árban nem hoznak forgalomba, az illető község (város) egész területén vagy annak a véghatározatban megállapított részén jelen rendeletnek a korlátolt forgalmú jégre nézve megállapított rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Véghatározat hozatala előtt az illetékes kereskedelmi és iparkamarát meg kell hallgatni. A véghatározatot közhírré kell tenni. (2) Ha az (1) bekezdés rendelkezése alá eső községben (városban) termelt (gyűjtött) jeget az említett rendelkezés alá nem eső községbe (városba) szállítják, azt az utóbbi helyen korlátolt forgalmú jégnek kell tekinteni. A jégre vonatkozó ipar ülésének joga. 8. §. (1) Műjég Üzletszerű termelése és árusítása, természetes jég üzletszerű gyűjtése és árusítása iparigazolvány alapján gyakorolható szabad ipar. (2) Műjég gyártására berendezett ipartelep, továbbá műjég és természetes jég eltartására rendelt raktár (verem) felállításához iparhatósági telepengedély nem szükséges. (3) Műjég gyártásával és árusításával, továbbá természetes jég gyűjtésével és árusításával foglalkozó vállalatok az iparhatóság és a közegészségügyi hatóság ellenőrzése alatt állanak. Közegészségügyi szabályok a jég termelésénél és kezelésénél. 9. §. (1) Műjég termelésére és raktárontartására, természetes jég raktárontartására szolgáló helyiséget (vermet) használatbavétele, illetőleg a jég berakása előtt gondosan ki kell tisztítani és állandóan tisztán kell tartani. A műjég termeléséhez használt vízadó berendezést (vízvezetéknél annak az üzem területére eső részét) az egészségügyi követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani. (2) A helyiség padlóját és falát olyan anyagból kell készíteni (olyan anyaggal kell burkolni, illetőleg bemázolni), hogy azoknak a jéggel érintkező részeit könnyen lehessen tisztítani és megfelelően lehessen fertőtleníteni. (3) Korlátolt forgalmú jég raktáron tartására szolgáló helyiségen (vermen) felirattal kell jelezni, hogy ott ilyen jeget tartanak. A felirat nehezen eltávolítható, megtévesztést kizáró alakú és szövegű, jól olvasható legyen. Ilyen helyiségre az előző bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (4) Jég kezelését nem szabad olyan egyénnel végeztetni, aki undort keltő betegségben, kiütésekben, gennyedő sebekben, fertőző betegségben szenved vagy fertőző betegség csíráját hordja magában (bacillushordozó). (5) Fertőzött vagy szennyeződött jeget más jég közé helyezni, vevőnek kiszolgáltatni vagy a 6. §. (1) bekezdésének b) pontjában említett hűtéshez használni tilos. (6) Jeget csak tisztán tartott eszközzel szabad kezelni és csak tiszta tartályba szabad a vevőnek kiszolgáltatni. Általában jéggel kapcsolatban minden munkát úgy kell végezni, hogy a jeget szennyeződés ne érhesse és a jég egészségre ártalmas más behatásoktól is meg legyen védve. Közegészségügyi szabályok a jég szállításánál. 10. §. (1) Jeget csak tisztán tartott járműn szabad szállítani. Járműnek jég elhelyezésére szolgáló részén senkinek sem szabad állama vagy másként helyet foglalnia és ott semmit sem szabad oly módon elhelyezni és tartani, hogy amiatt a jeget szennyeződés vagy az egészségre ártalmas más behatás érhesse. (2) Törvényhatósági jogú, valamint megyei város területén jeget annak árusítója a vásárló felekhez csak fedett és belül hézagmentes járműn, illetőleg csak fedett és belül hézagmentes tartályban (ládában stb.) szállíthatja. Fémlemez-bélés használata esetén annak rozsdamentesnek kell lennie. A hézagmentes járművet, illetőleg tartályt a jég olvadékának elvezetésére szolgáló kifolyóval kell ellátni. Jelen bekezdés rendelkezése nem vonatkozik arra az esetre, ha járműn elhelyezett jég más árunak szállítás alatt hűtését szolgálja. (3) Jég szállítására használt járműn könnyen el nem távolítható táblát kell szembetűnő módon alkalmazni, amelyen a jég minőségéért felelős iparos, kereskedő nevét (cégét) és üzletének helyét jól olvashatóan fel kell tüntetni. Ha járműn korlátolt forgalmú jeget szállítanak, hasonló módon ..korlátolt forgalmú jég feliratot kell használni. (4) Azon a járműn, amelyen korlátolt forgalmú jeget szállítottak, más jeget csak a jármű belső részének forró vízzel való alapos lemosása után vagy hézagmentesen elzárható külön tartályban (ládában) szabad szállítani. (e) Jeget szállítás vagy kiszolgáltatás közben a földre (utcára, járdára, ajtóküszöbre stb.) helyezni nem szabad. (fi) Olyan jeget, amelynek forgalombahozatalát, illetőleg felhasználását az 5. §. alapján eltiltották, tárolási helyéről csak hatósági közeg kíséretében és a hatóság rendelkezése szerint szabad elvinni. Büntető rendelkezések: 11. §. (1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : 1. aki természetes jeget nem az 1. §. (1) bekezdése alapján kijelölt helyen gyűjt; 2. aki a 2. §-ban megállapított bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; 3. aki ma jeget a 3. §. (1) bekezdésének meg nem felelő vízből termel ; 4. aki jeget az 5. §. alapján megállapított tilalom ellenére termel (gyűjt), forgalomba hoz vagy használ; 5. aki korlátolt forgalmú jeget a 6. §. rendelkezése ellenére hoz forgalomba vagy használ ; 11. aki a 6. vagy 7. §-ban a jég termelésére, raktározására, kezelésére, szállítására nézve megállapított rendelkezéseket megszegi. (2) Ha a kihágást alkalmazott vagy megbízott követte el és az üzlet tulajdonosát (üzletvezetőjét), illetőleg a megbízót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, az ily üzlettulajdonost (üzletvezetőt), illetőleg a megbízót a jelen szakasz értelmében kell büntetni. A jelen szakasz alapján nem büntethető az, aki a cselekmény elkövetését rendes gondossággal sem előzhette meg. (3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 . X törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. törvény. 3