Budapesti Közlöny, 1934. július (68. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
4 A m. kir. belügyminiszter 280.616/1934. B. M. számú rendelete a betegségi, valamint, az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás célját szolgáló bejelentésekre vonatkozó rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről. • A betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. t.-c. (T.) 134. §-ában és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928 : XL. t.-c. (Tc.) 122. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az 1927 : XXL t.-c. XIV. fejezetének, valamint az 1928 : XL. t.-c. X. fejezetének módosításául és kiegészítéséül — a következőket rendelem : A T. 129. §-a negyedik bekezdésének második és harmadik mondata közé a következő mondatot kell beiktatni : ,,Az előbb meghatározott következményeken felül a munkaviszony megállapítása, illetőleg az elkésetten teljesített bejelentés napja előtt már lezárult járulékfizetési időszakra járó jáulékösszeget — a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításának mellőzésével — a bejelentést elmulasztó munkaadó 10%-kal, a bejelentést elkésetten teljesítő munkaadó pedig5%-kal magasabb öszegben köteles megfizetni ; a járuléktöbblet — levonás joga nélkül — egészen a munkaadót terheli.“ 2. §. A T. 129. §-ának ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „Ha a munkaadó a biztosításra kötelezettnek javadalmazását a valóságosnál kisebb öszszegben jelenti be vagy ha a javadalmazás összegében beállott emelkedés bejelentését elmulasztja, a bejelentett és a tényleges javadalmazásnak megfelelő járulékok különbözetét 10% -kal, ha pedig a beállott emelkedés bejelentését elkésetten teljesíti, a járulékkülönbözetet 5%kal magasabb összegben, de a megfelelő késedelmi pótlék felszámításának mellőzésével megfizetni köteles. A munkaadó az eljárási költséget, valamint a segélyezési költségek különbözetét az intézetnek ugyancsak megtéríteni köteles. A munkaadó a járulékkülönbözetet, valamint a járuléktöbbletet levonás joga nélkül egészen maga viseli.“ 3. §. (1) A T. 131. §-a ötödik bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép : „Az előbbi bekezdés eseteiben a munkaadó az illető biztosításra kötelezettnek biztosítása fejében az egész bejelentési időszakra eső járulékot a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításának mellőzésével 10% kal magasabb összegben — a felére vonatkozó levonás joga nélkül — az intézetnek megfizetni köteles akkor is, ha a munkaviszony nem az egész bejelentési időszakon át állt fenn.“ (2) A T. 131. §-ának ötödik bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : „A 129. §. negyedik bekezdésének utolsó két mondatában (a 185.180/1933. B. M. számú rendelet 1. §-ával kiegészített szöveg) foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.“ I- 4. §. 11 A Tc. 117. §-ának (1) bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : „A munkaviszony bejelentésének elmulasztása vagy a bejelentés késedelmes teljesítése esetében az 1927 : XXI. t.-c. 129. §-a negyedik bekezdésének a járuléktöbbletre vonatkozó rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.“ A Tö. 118. §-át folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki: Budapesti Közlöny „Javadalmazásnak a valóságosnál alacsonyabb összegben bejelentése, a javadalmazás összegében beállott változás bejelentésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetében az 1927 : XXI. t.-c. 129. §-a ötödik bekezdésének a járuléktöbbletre vonatkozó rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.1 6 §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe és annak rendelkezéseit a hatályba lépés után történő kirovások esetében kell alkalmazni. Budapest, 1934. évi junius hó 28-án. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. A m. kir. belügyminiszter 283.775/1934. B. M. számú rendelete a társadalombiztosítási tartozások után fizetendő késedelmi pótlék mértékének módosítása tárgyában. A betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. t.,c. 20. §-ának nyolcadik bekezdésében (a Magyarorsz. Rend. Tára) 1931. évf. 1657. és köv. 6. közzétett 9.090/1931. M. E. számú rendelet 7. §-ával és a Magyarorsz. Rend. Tára 1933. évf. 1398. és köv. 6. közzétett 6.000/1933. M. E. számú rendelet 2. §-ával kiegészített, illetőleg módosított szöveg) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• A társadalombiztosítási tartozások késedelmes fizetése esetében az 1927 : XXL.-c. 20. §-ának nyolcadik bekezdése szerint fizetendő késedelmi pótlék mértéke további rendelkezésig havi 0,5%. 2 §Ez a rendelet az 1934. évi julius hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1934. évi junius hó 30-án. A miniszter helyett : Dr. Scholtz Kornél s. k. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 13.125/1934. számú rendelete a tüzifakészletek helyes bejelentése és a tűzifa szállítási igazolványok felhasználása tárgyában. A tűzifa fuvarozásához szükséges szállítási igazolványok igénylése, elosztása és kiadása, továbbá a tüzifakészletek bejelentése tárgyában 11.100/1934. F. M. (megjelent a Budapesti Közlöny 1934. évi 41. számában), továbbá a 12.284/1934. F. M. (megjelent a Budapesti Közlöny 1934. évi 89. számában) szám alatt kiadott rendeleteimmel kapcsolatban a következőket rendelem : 1. §• Az űrméterekbe rakott tűzifa vagyontételekre való átszámításánál az alábbi táblázatban feltüntetett átszámítási tényezőket kell a tüzifakészletek bejelentésénél alapul venni : Bükkös gyertyán 500 kg 450 kg 480 kg Cser 550 „ 500 „ 520 „ Tölgyes kőris 520 „ 460 „ 500 ., Akác 550 ., 500 „ 520 „ Egyéb kemény fa 520 „ 460 „ 500 „ Lágylombfa 380 „" 380 „ Fenyő 350 „ 350 „ Fanem Hasáb Hasított Dorong dorong 1934 július 1. Az átszámítási tényező : 1 X 1 X 1 méter, méretű, azaz normál űrméterre vonatkozik. Az 1933/34. évi termésből származó tűzifakészletek bejelentését a fenti táblázatban foglalt átszámítási tényezők figyelembevételével a bejelentésre kötelezetteknek ki kell igazítani és a kiigazított adatokat legkésőbb 1934. évi július hó 15-éig A M. Kir. Földmivelésügyi Miniszter Tüzifa-Szállitási Igazolvány Kirendeltsége (Budapest, V., Alkotmány utca 6.)] címre be kell jelenteni. Aki a kiigazítást a megjelölt határidőig önhibájából elmulasztja, olyan elbírálásban részesül, mint aki tudatosan nagyobb tűzifakészletet jelentett be. 3. § Amennyiben a hajón vagy közforgalmú vasúton való szállításra bejelentett tüzifakészletből egyéb szállító eszközön (pl. szekéren, autón stb.) szállíttatnék el tűzifa vagy abból helyi szükséglet céljaira történnék eladás, a készlettulajdonos a változást, mint készletapadást havonként nyilvántartani és azt a M. Kir. Földmivelésügyi Miniszter Tüzifa-Szállítási Igazolvány Kirendeltségnek (Budapest, V. Alkotmány utca 6. szám) az illető hónap utolsó napján bejelenteni köteles. 4. §■ Ha a bejelentésre kötelezett a 3. §-ban előírt kötelezettségének az előírt határidőben önhibájából nem tesz eleget, a Tűzifa-Szállítási Igazolványok Elosztását Intéző Bizottság a szállítási igazolványok kiadását 3 havi időtartamra megtagadja. A szállítási igazolványok megtagadásának határideje attól az időponttól veszi kezdetét, ameddig a már kiadott szállítási igazolványokra a helyes bejelentés alapján a bejelentőnek joga lett volna. 5. §. A tűzifának hajón (dereglye, uszály stb. vagy közforgalmú vasúton való fuvarozását csak olyan szállítási igazolvány alapján szabad vállalni, amelynek adatai a fuvarlevél adataival megegyeznek. 6. §: A tűzifa szállítási igazolványon változtatni vagy javítani csak a tűzifa szállítási igazolvány, kirendeltségnek szabad. A kirendeltség a változtatást az igazolvány hátlapján pecsétjével és aláírással igazolni köteles. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1934. évi julius hó 1-én. Dr. Koillay Miklós s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 114.851/1934. IX/4. számú rendelete az istalványtávirat kiállítási dijának megszüntetése tárgyában. Folyó évi julius hó 1-étől a belföldre szóló távirati postautalványoknál az utalványtávirat kiállításáért szedett 40 fillér dijat megszüntetem. Budapest, 1934. évi junius hó 20-án. Dr. Fabinyi Tihamér s. k. / m. kir. kereskedelemügyi miniszter