Budapesti Közlöny, 1935. november (69. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-03 / 250. szám

s­ kedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg.“ 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, Budapest, 1935. évi október hó 31-én. vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 9.500/1935. M. E. szám­i rendelete a Magyarország és Olaszország között a magyar búza árának felértékelésére, a két ország közti kereskedelmi forgalomból eredő fizetések sza­bályozására és a Magyarországgal szemben fennálló olasz hátralékos kereskedelmi köve­telések felszámolására vonatkozólag 1935. évi június hó 18. napján Rómában kelt magyar— olasz megállapodások végleges hatályú életbe­léptetése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1934. évi XXV. törvénycikkel nyert felhatalmazás alapján köz­hírré teszi a következőket : A Magyarország és Olaszország között : 1. a magyar búza árának­­ felértékelése tár­gyában ; 2. a Magyarország és Olaszország közti keres­kedelmi forgalomból eredő fizetések szabályo­zása tárgyában és 3. a Magyarországgal szemben fennálló olasz hátralékos kereskedelmi követelések felszámo­lása tárgyában 1935. évi június hó 18. napján Rómában kelt magyar—olasz megállapodások — amelyeknek ideiglenes hatállyal való életbeléptetése iránt a 6850/1935. M. E. számú rendelet intézkedett (l. Budapesti Közlöny 1935. évi julius hó 6-iki 151. számában) —• miután megerősítő okirataik Rómában 1935. évi október hó 16. napján ki­cseréltettek, a most említett napon végleges hatállyal életbe léptek. Budapest, 1935. évi október hó 31. napján, vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök alapján — az 1929. évi november hó 9-én 117.560. szám alatt kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet újabb kiegészítéseképpen — ezennel közzéteszem, hogy a nemzetközi vasut­­ügyre vonatkozó, 1923. évi december hó 9-én aláírt Egyezményt és Szabályzatot, valamint a hozzá tartozó Aláírási jegyzőkönyvet újabban — 1935. évi augusztus hó 28-án Franciaország is megerősítette — azzal a fenntartással, hogy az Egyezmény rendelkezései annak 9. cikké­ben említett fenntartás értelmében nem kötele­zik a Francia Köztársaság szuverenitása vagy fennhatósága alá helyezett protektorátusok, gyarmatok, birtokok és tengerentúli területek összességét. Budapest, 1935. évi október hó 24-én. Dr. Winchkler István s. k. m­. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A m. kir. iparügyi miniszter 10.000/1935. Ip. Min. számú rendelete a régi közhasználatú és sajáthasználatu villa­mosművekre vonatkozóan a 40.000/1934. K. M. számú rendeletben meghatározott egyes határ­idők újabb meghosszabbításáról. A villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931 : XVI. t.-c. 74. §-ában nyert felhatalmazás alapján e törvény 65. és 68. §-aihoz fűzött végrehajtási utasítás (1) bekezdéseiben megjelölt s a 24.500/1935. K. M. számú rendelettel (Budapesti Közlöny 86. szám) meghosszabbított határidők tekin­tetében a következőket rendelem : A törvény 65. §-ához fűzött végrehajtási utasítás (1) bekezdésében megjelölt határidőt 1936. évi június hó 30-ig, a 68. §-ához fűzött végrehajtási utasítás (1) bekezdésében meg­jelölt határidőt pedig 1936. évi október hó 1-ig meghosszabbítom. Budapest, 1935. évi október hó 31-én. Bornemisza Géza s. k. an. kir. iparügyi miniszter. 256/5—1935. K. V. M. Hirdetmény. A m. kir. külügyminiszter közzéteszi, hogy a magyar kir. kormány és a francia kormány között 1935. évi július hó 18. napján a Magyar­­ország és Franciaország közötti áruforgalomból származó követelések rendezése tárgyában a magyar fordításban alább közölt szövegű egyez­mény jött létre. Budapest, 1935. évi október hó 26-án. M. kir. külügyminiszter. Melléklet a 256/5—1935. K. V. M. sz. Hirdetményhez. Egyezmény a Magyarország és Franciaország közötti áruforgalomból származó követelések rendezése tárgyában. A magyar kormány és a francia kormány orvosolni óhajtván azokat a nehézségeket, amelyek a két ország közötti kereskedelmi fize­tések rendezésének az 1934. évi március hó 30-ik napján kelt egyezményben meghatározott és jelenleg alkalmazott rendszerében a gyakor­lat folyamán felmerültek, a következő rendel­kezésekben állapodtak meg, amelyek a fent­­említett egyezmény helyébe lépnek. A. Hátralékos követelések. 1. cikk. Az olyan követelések rendezése, amelyek magyarországi rendeltetéssel francia áruk el­adásából származnak, vagyis az úgynevezett hátralékos követelések rendezése, kompenzáció útján fog történni az alább meghatározott fel­tételek mellett olyan összegek által, melyek a kontingentált magyar áruknak Franciaországba való beviteléből származnak. Hátralékos francia követelések alatt értendők az alábbi két csoportba tartozó követelések : a) Azon követelések, amelyek az 1934. április 9-ike előtt kötött kereskedelmi ügyletekből szár­maznak és amelyeknek pengő ellenértéke a Magyar Nemzeti Bank vagy az általa e célból felhatalmazott más bankok áruforgalmi szám­lájára fizettettek be. b) Azon követelések, amelyek az 1934. már­cius 30-iki szerződés 3-ik cikkében meghatá­rozott rendszer alapján átutalási vízummal voltak ellátva és amelyek a jelen szerződés 7. cikkében meghatározott rendszer mellett nem nyerhettek volna kiegyenlítést. 2. cikk. Az 1935. július 20-a után Franciaországba bevitt kontingentált magyar áruk vételárai a Párisban székelő francia—magyar Clearing hivatal útján kerülnek elszámolásra, fenntartva az alább következő 7-ik cikk rendelkezéseit. A francia—magyar hivatal az így bevételezett összegeket az általa a Magyar Nemzeti Bank nevére nyitott kamatmentes számlán fogja jóvá­írni. 3. cikk. , Az úgynevezett „hátralékos francia követelé­sek“ az alább felsorolt rendelkezéseknek meg­felelően fognak rendeztetni : A Magyar Nemzeti Bank a francia—magyar hivatal által naponként megküldendő fizetési értesítések beérkezésének mértéke szerint a magyar adósoktól be fogja hívni a francia— magyar hivatalnál számlájára javára eszközölt befizetéseknek megfelelő pengő összegeket. Mi­helyt a pengő összegekre vonatkozó behívások így megtörténtek, a Magyar Nemzeti Bank a további rendezés végett arról értesíti a francia— magyar hivatalt. A fizetési meghagyások tartalmazni fogják azokat az adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az érdekelt hitelezők részére a megfelelő fizetések megtörténhessenek. Az átszámítás az alább megjelölt törvényes árfolyamon történik : 100 pengő — 446.408 frank 100 frank 1­22.401 pengő Amennyiben ez a pénzparitás változást szen­vedne, a jelen szerződés hatálya teljes joggal fel lesz függesztve, hogy a két kormánynak módjában legyen új megállapodást létesíteni. Az erre irányuló tárgyalások haladéktalanul kezdetüket veszik, hogy legfeljebb 8 napon belül be is fejeződhessenek. 4. cikk. A Magyar Nemzeti Banknál és az általa az 1. cikkben meghatározott u. n. hátralékos köve­telések rendezésére felhatalmazott bankoknál francia exportálók javára befizetett összegek, a befizetések időrendbeli sorrendje szerint lesz­nek elszámolva. 5. cikk. A Franciaországba bevitt kontingentált ma­gyar árukért a francia—magyar hivatalnál az importálók által befizetett összegeknek egy a két kormány között kötött közös egyetértéssel megállapítandó százaléka, a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére fog állani. 6. cikk. Az 5. cikkben kikötött levonás után fenn­maradó összegek teljesen a hátralékos követe­lések kiegyenlítésére fognak fordíttatni. A szóbanforgó összeg 40%-a fenntartatik az 1934. március 30-iki szerződés 3. cikke értel­mében vízummal ellátott azon követelések ren­dezésére, amelyek az alábbi 7. cikk átmeneti rendszere mellett nem kerülhetnek rendezésre. Ezen követelések kiegyenlítése után, a külön ezekre fenntartott 40%-nak megfelelő összegek is a hátralékos követelések tömegéhez csatol­­tatnak vissza. B. Átmeneti intézkedések. 7. cikk. Átmenetileg mindazon követelések, amelyek egyrészt az 1934. március 30-iki szerződés 3-ik cikkében megállapított rendszer mellett vízum­mal lettek ellátva, másrészt amelyek az 1934. március 30-án kötött szerződés 7. cikkének meg­felelően 1935. július 9-ig engedélyeztettek pengő követelések átruházásának kiegyenlítésére és amelyek jelenleg is lebonyolítás alatt állanak, az 1934. március 30-iki megállapodás 6. cikké­ben meghatározott­­ levonása után, a követ­kező forrásokból nyernek biztosítást. 1. Az 1935. július 20-a előtt Franciaországba importált magyar áruk ellenértéke fejében járó, de még ki nem fizetett összegek ; 2. a Franciaországba még be nem vitt, de 1935. július 9-e előtti ügyletek tárgyát képező kontingentált magyar árukért járó összegek. Az olyan kereskedelmi ügyletek, amelyek 1935. július 9. és 20-a között kerültek meg­kötésre, a két kormány között külön vizsgálat tárgyát képezhetik. Az ezen követelések kiegyenlítése után fenn­maradó egyenleg a hátralékok közös tömegéhez csatoltatik. A jelen cikk hatálya alá eső összes keres­kedelmi ügyletek jegyzéke 1935. július 31-én lesz véglegesen lezárva. A m. kir. kereskedelemi és közlekedésügyi miniszter 60.552/1935. K. K. M. számu rendelete a közlekedés és átmenőforgalom­ tárgyában 1923. évben Genfben tartott általános értekez­leten megállapított okmányokat megerősítő és az azokhoz csatlakozó államok közlése iránt kiadott 1929. évi 117.560. számú kereskedelem­ügyi miniszteri rendelet kiegészítése tárgyában. A közlekedés és az átmenőforgalom tárgyá­ban 1923. évben Genfben tartott általános érte­kezleten megállapított okmányok becikkelye­zéséről szóló 1929. évi XXII. törvénycikk 3. §-a Budapesti Közlöny 1935 november 3.

Next