Budapesti Közlöny, 1936. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

1936-11-03 / 252. szám

2­ 1. §• (1) Áruház az a kereskedelmi vállalat, amelyben több kereskedelmi szakmának üzlet­körébe tartozó s rendszerint külön üzletekben árusított árucikkek kerülnek közvetlen fo­gyasztók részére eladásra és amely vállalat a helyisége nagyságánál, az alkalmazottak szá­mánál és a befektetett tőke nagyságánál fogva a fogyasztóközönséget kiszolgáló helybeli üz­letek átlagos mértékét lényegesen meghaladja. (2) A vállalatnak áruház jellegét nem érinti az a körülmény, hogy üzlethelyisége nem egy, hanem egymással szomszédos több házban van, valamint az sem, hogy az áruházhoz tar­tozóként mutatkozó egyes üzletágaknak (osz­tályoknak) más-más tulajdonosa vagy bérlője van. (3) Ha az vitássá válik, hogy valamely ke­reskedelmi vállalatot a jelen rendelet alkalma­zása szempontjából áruháznak kell-e tekinteni, ebben a kérdésben az illetékes kereskedelmi és iparkamara, továbbá más érdekképviselet meg­hallgatásával a kereskedelem- és közlekedés­­ügyi miniszter dönkt. 2­ §■ (1) Az 1936 : VII. t.-c. 17. §-a értelmében új áruházat felállítani és meglévő áruházat ki­bővíteni (pl. új üzletág bevezetése, fióküzlet nyitása, alapterület megnagyobbítása, stb.) csak a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter engedélyével szabad. Az engedélyben meg kell jelölni azt a helyet, ahol az áruházat felállítani, továbbá azokat a kereskedelmi szak­mákat, amelyeknek üzletkörébe tartozó árukat az áruházban árusítani és azokat az iparokat, amelyeket az áruházban folytatni szabad. (2) Az (1) bekezdésben említett engedély az iparjogosítványt nem pótolja. 3. §. Áruházban nem szabad semmiféle nyers húst, vadat, élő és vágott baromfit, élő és nyers halat, zsírt, h­álat, zsírszalonnát, vajat (ki­mérve), szárított tésztaneműt (kimérve), tejet, tojást, friss főzeléket, burgonyát, hüvelyeseket, gyümölcsízt (kimérve), cukrászsüteményt ..(ki­véve a száraz süteményt), fagylaltot, palac­kozott szikvizet, ásványvizet és gyógyvizet áru­sítani. 4. §• (1) Az 1936 : VII. t.-c. hatálybalépése előtt létesített az az áruház, amely a 3. §-ban emlí­tett cikkek árusítását az 1936 : VII. t.-c. ha­tálybalépése előtt kezdette meg és azt azóta is folytatja, ezt a tevékenységet a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap alatt megszüntetni köteles. (2) Ha vitás, hogy valamely áruház az előző bekezdés alá esik-e, a vitás kérdésben az ille­tékes kereskedelmi és iparkamara meghallga­tásával a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter dönt. 5. §. Az áruház csak olyan helyiségből árusíthat, amelybe a vevőnek az áru kiválasztása és át­vétele céljából be kell lépnie. Ennek meg nem felelő árusítást a jelen rendelet hatálybalépése után egy hónapon belül meg kell szüntetni. 6. §• A záróra, valamint a vasárnapi és a Szent István-napi munkaszünet tekintetében az áru­ház egész üzemére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek az áruházban for­galomba hozott különféle árucikkek árusítása tekintetében szigorúbbak. 7­ §• (1) Az áruháznak az élelmiszer és fűszer­­szakma körébe tartozó árucikkek árát csupán tíz dekagrammos, valamint egynegyed, fél és egy kilogrammos egységekben szabad hirdet­nie. Az így hirdetett árut az árusítás alkalmá­val a vevő kívánságára meg kell mérni. (2) Ha azonban az áruház az élelmiszer és fűszerszakma körébe tartozó valamely árucik­ket olyan eredeti külföldi csomagolásban hoz forgalomba, amely csomagoláson az árucikk súlyát külföldön tünették­ fel, az ilyen árucikk árát a csomagoláson feltüntetett súlyegységek­­ben is szabad hirdetni. 8. §. Áruház elnevezést csak az olyan kereske­delmi vállalatnak szabad használni, amelyik a jelen rendelet 1. §-a értelmében az áruház fo­galma alá esik. 9. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kö­vet el és pénzbüntetéssel büntetendő : a) aki a 2. §. rendelkezése ellenére engedély nélkül áruházat nyit vagy kibővít vagy az 1936 : VII. t.-c. hatálybalépése után felállított vagy kibővített áruházban az engedélyben meg nem jelölt kereskedelmi szakma üzletkörébe tartozó árut árusít vagy ott meg nem jelölt ipart gyakorol ; b) aki áruházban a 3. §. vagy a 4. §. (1) bekezdése rendelkezésének megszegésével til­tott árut árusít ; c) aki áruházból az 5. §. rendelkezésének megszegésével árusít ; d) aki áruházban árusított árut a 7. §. ren­delkezésének meg nem felelő módon hirdet vagy árut a vevő kívánsága (7. §.) ellenére meg nem mér ; e) aki az áruház elnevezést a 8. §. rendelke­zésének megszegésével jogtalanul használja. (2) Az (1) bekezdés alá eső kihágások bün­tetése tizenöt napig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágásért már meg volt büntetve és büntetésének ki­állása óta két év még nem telt el. A pénzbünte­tés tekintetében az 1928 : X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ki­hágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság­nak mint rendőri büntető bíróságnak hatás­körébe tartozik. Az, 1929 : XXX. t.-c. 59. §. (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempont­jából szakminiszternek a kereskedelem- és köz­lekedésügyi minisztert kell tekinteni. 16. §. A jelen rendelet a kihirdetését követő nyol­cadik napon lép hatályba. Budapest, 1936. évi október hó 31-én. Bornemisza­­Géza s. k. a m. kir. kereskedelem- és közlekedés­­ügyi minisztérium vezetésével meg­bízott m. kir. iparügyi miniszter. A m. kir. belügyminiszter 158.615/1936. VII. a. számú rendeletével a Rábaközi Nyomda és Lapkiadóvállalat Rt. kiadásában Sopronban megjelenő „Hétfői Újság“ című hetilap további megjelenését és terjesztését az 1912 : LXIII. t.-c. 11. §-ának 4. bekezdése értelmében az 5.484/1914. M. E. számú ren­delet alapján az országnak az 1922 : XVII. t.-c. 6. §-ával védett érdekeit veszélyeztető közleménye miatt meg­tiltotta. A szóbanforgó lapnak a jelen tilalom ellenére netán megjelenő példányait azonnal el kell kobozni és belőlük 1—1 példányt az illetékes kir. ügyészségnek át kell adni. Aki a lapot ezen tilalom dacára kiadja vagy terjeszti, azt az 1912 : LXIII. t.-c. 11. §-ának utolsó bekezdése szerint kell büntetni. A m. kir. belügyminiszter 158.822/1936. VII. a. számú rendeletével a Budapesten, Hangay Sándor kiadásában megjelenő „Heti Hírek“ című időszaki lap utcai terjesztését a lap folyó évi október hó 6-án megjelent számában közzé­tett egyik cikke miatt az 1914 : XIV. t.-c. 11. §-ának 5. bekezdése alapján 3 (három) hónapi időtartamra, azaz 1937. évi január hó 31-ig bezárólag megtiltotta. Ezen rendelkezés folytán a lapnak Buda­pest székesfőváros területére szóló és a székes­­főváros polgármestere által kiadott utcai ter­jesztési engedélye a jelzett időre hatályát veszti. Aki e tilalom ellenére a nevezett sajtóterméket A m. kir. belügyminiszter a „Bátyai Önkén­tes Tűzoltó Testület“ (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) módosított alapszabályait 154.796. 1936. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kórósi birtokosság legeltetési társulatának alapszabá­lyait 15.916/1936. szám alatt megállapította. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a káni birtokosság legeltetési társulatának alapszabá­lyait 17.977/1936. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a hetve­­helyi birtokosság legeltetési társulatának alap­szabályait 17.978/1936. szám alatt jóváhagyta. .4 m­. kir. iparügyi miniszter a m. kir. pénz­ügyminiszter hozzájárulásával az 1931. évi XXI. t.-c.-ben meghatározott állami kedvez­ményeket a Neményi Testvérek Papírgyár r. t. cég csepeli papirosgyárának faköszörületet és rotációs újságnyomó papirosokat előállító üzemágai részére az 1933. évi szeptember hó 14-től számítandó 15 évre, az ugyanezen üzem­rész nátroncellulóze, pergamentpótló­, perga­­min papirosfajtákból álló termelése részére pe­dig ugyenezen időponttól számítandó 10 évre engedélyezte. (32.197/1936. VIII. szám.) 35.149/1936. I. M. VI. szám. Pályázat büntetőintézeti ágostai hitvallásu evangélikus lelkészi állásra.­­ A soproni kir. országos fegyintézetnél betöl­tendő X. fizetési osztályú, ágostai hitvallásu evangélikus lelkészi állásra pályázatot hir­detek. Az említett állással természeti lakás és az állami rendszerű X. fizetési osztályra nézve mindenkor megállapított illetmények járnak. A pályázóknak szabályszerű ágostai hitval­lású evangélikus lelkészi oklevelet s a bü­ntető­­intézeti lelkészi állás elfogadására illetékes egy­házi főhatóságoktól nyert engedélyt kell be­­mutatniok, továbbá a köztisztviselőkre meg­állapított általános kellékek fennforgását és — figyelemmel az 1924:11. t.-c. 1. §-ában fog­laltakra — a német nyelvben megfelelő jár­tasságot kell igazolniok. A pályázati kérvényeket a pályázók szüle­tési anyakönyvi kivonatával (keresztlevelével), az illetékes közigazgatási hatóság által kiállí­tott újkeletű erkölcsi bizonyítvánnyal, a bün­tetőintézeti szolgálatra alkalmasságot igazoló ugyancsak újkeletű­ hatósági orvosi bizonyít­vánnyal és az elméleti képesítést igazoló ok­iratokkal felszerelve a közhivatalban levők­ Budapesti Közlöny 1936 november 3. a megjelölt időtartam alatt utcán vagy házalva terjeszti, kihágást követ el és ellene a Sz. 29. §-a alapján kell eljárni. Bp. 2.250/1936. szám. Hirdetmény. A Magyar Nemzeti Bank a 4.050/1936. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésén ala­puló jogkörében megállapítja, hogy az életbiz­tosítási díjtartalék elhelyezésére jogszabálynál fogva alkalmas, külföldi pénzértékre szóló aranyzáradékkal el nem látott belföldi kibo­csátású értékpapírok utoljára lejárt szelvényei­nek átlagos beváltási árfolyamai 1936. évi no­vember hó 2. napjától (ezt a napot is beleértve) 1936. évi december hó 16. napjáig bezárólag terjedő érvénnyel a következők : Budapest, 1936. évi november hó 2-án. Magyar Nemzeti Bank: 100 $ = 338.29 pengő, 1 £ = 16.926 pengő, 100 Sv. fr. = 88.683 pengő, 100 Fr. fr. = 22.32 pengő.

Next