Budapesti Közlöny, 1936. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
1936-11-03 / 252. szám
2 1. §• (1) Áruház az a kereskedelmi vállalat, amelyben több kereskedelmi szakmának üzletkörébe tartozó s rendszerint külön üzletekben árusított árucikkek kerülnek közvetlen fogyasztók részére eladásra és amely vállalat a helyisége nagyságánál, az alkalmazottak számánál és a befektetett tőke nagyságánál fogva a fogyasztóközönséget kiszolgáló helybeli üzletek átlagos mértékét lényegesen meghaladja. (2) A vállalatnak áruház jellegét nem érinti az a körülmény, hogy üzlethelyisége nem egy, hanem egymással szomszédos több házban van, valamint az sem, hogy az áruházhoz tartozóként mutatkozó egyes üzletágaknak (osztályoknak) más-más tulajdonosa vagy bérlője van. (3) Ha az vitássá válik, hogy valamely kereskedelmi vállalatot a jelen rendelet alkalmazása szempontjából áruháznak kell-e tekinteni, ebben a kérdésben az illetékes kereskedelmi és iparkamara, továbbá más érdekképviselet meghallgatásával a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter dönkt. 2 §■ (1) Az 1936 : VII. t.-c. 17. §-a értelmében új áruházat felállítani és meglévő áruházat kibővíteni (pl. új üzletág bevezetése, fióküzlet nyitása, alapterület megnagyobbítása, stb.) csak a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter engedélyével szabad. Az engedélyben meg kell jelölni azt a helyet, ahol az áruházat felállítani, továbbá azokat a kereskedelmi szakmákat, amelyeknek üzletkörébe tartozó árukat az áruházban árusítani és azokat az iparokat, amelyeket az áruházban folytatni szabad. (2) Az (1) bekezdésben említett engedély az iparjogosítványt nem pótolja. 3. §. Áruházban nem szabad semmiféle nyers húst, vadat, élő és vágott baromfit, élő és nyers halat, zsírt, hálat, zsírszalonnát, vajat (kimérve), szárított tésztaneműt (kimérve), tejet, tojást, friss főzeléket, burgonyát, hüvelyeseket, gyümölcsízt (kimérve), cukrászsüteményt ..(kivéve a száraz süteményt), fagylaltot, palackozott szikvizet, ásványvizet és gyógyvizet árusítani. 4. §• (1) Az 1936 : VII. t.-c. hatálybalépése előtt létesített az az áruház, amely a 3. §-ban említett cikkek árusítását az 1936 : VII. t.-c. hatálybalépése előtt kezdette meg és azt azóta is folytatja, ezt a tevékenységet a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap alatt megszüntetni köteles. (2) Ha vitás, hogy valamely áruház az előző bekezdés alá esik-e, a vitás kérdésben az illetékes kereskedelmi és iparkamara meghallgatásával a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter dönt. 5. §. Az áruház csak olyan helyiségből árusíthat, amelybe a vevőnek az áru kiválasztása és átvétele céljából be kell lépnie. Ennek meg nem felelő árusítást a jelen rendelet hatálybalépése után egy hónapon belül meg kell szüntetni. 6. §• A záróra, valamint a vasárnapi és a Szent István-napi munkaszünet tekintetében az áruház egész üzemére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek az áruházban forgalomba hozott különféle árucikkek árusítása tekintetében szigorúbbak. 7 §• (1) Az áruháznak az élelmiszer és fűszerszakma körébe tartozó árucikkek árát csupán tíz dekagrammos, valamint egynegyed, fél és egy kilogrammos egységekben szabad hirdetnie. Az így hirdetett árut az árusítás alkalmával a vevő kívánságára meg kell mérni. (2) Ha azonban az áruház az élelmiszer és fűszerszakma körébe tartozó valamely árucikket olyan eredeti külföldi csomagolásban hoz forgalomba, amely csomagoláson az árucikk súlyát külföldön tünették fel, az ilyen árucikk árát a csomagoláson feltüntetett súlyegységekben is szabad hirdetni. 8. §. Áruház elnevezést csak az olyan kereskedelmi vállalatnak szabad használni, amelyik a jelen rendelet 1. §-a értelmében az áruház fogalma alá esik. 9. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő : a) aki a 2. §. rendelkezése ellenére engedély nélkül áruházat nyit vagy kibővít vagy az 1936 : VII. t.-c. hatálybalépése után felállított vagy kibővített áruházban az engedélyben meg nem jelölt kereskedelmi szakma üzletkörébe tartozó árut árusít vagy ott meg nem jelölt ipart gyakorol ; b) aki áruházban a 3. §. vagy a 4. §. (1) bekezdése rendelkezésének megszegésével tiltott árut árusít ; c) aki áruházból az 5. §. rendelkezésének megszegésével árusít ; d) aki áruházban árusított árut a 7. §. rendelkezésének meg nem felelő módon hirdet vagy árut a vevő kívánsága (7. §.) ellenére meg nem mér ; e) aki az áruház elnevezést a 8. §. rendelkezésének megszegésével jogtalanul használja. (2) Az (1) bekezdés alá eső kihágások büntetése tizenöt napig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágásért már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az, 1929 : XXX. t.-c. 59. §. (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert kell tekinteni. 16. §. A jelen rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Budapest, 1936. évi október hó 31-én. BornemiszaGéza s. k. a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter. A m. kir. belügyminiszter 158.615/1936. VII. a. számú rendeletével a Rábaközi Nyomda és Lapkiadóvállalat Rt. kiadásában Sopronban megjelenő „Hétfői Újság“ című hetilap további megjelenését és terjesztését az 1912 : LXIII. t.-c. 11. §-ának 4. bekezdése értelmében az 5.484/1914. M. E. számú rendelet alapján az országnak az 1922 : XVII. t.-c. 6. §-ával védett érdekeit veszélyeztető közleménye miatt megtiltotta. A szóbanforgó lapnak a jelen tilalom ellenére netán megjelenő példányait azonnal el kell kobozni és belőlük 1—1 példányt az illetékes kir. ügyészségnek át kell adni. Aki a lapot ezen tilalom dacára kiadja vagy terjeszti, azt az 1912 : LXIII. t.-c. 11. §-ának utolsó bekezdése szerint kell büntetni. A m. kir. belügyminiszter 158.822/1936. VII. a. számú rendeletével a Budapesten, Hangay Sándor kiadásában megjelenő „Heti Hírek“ című időszaki lap utcai terjesztését a lap folyó évi október hó 6-án megjelent számában közzétett egyik cikke miatt az 1914 : XIV. t.-c. 11. §-ának 5. bekezdése alapján 3 (három) hónapi időtartamra, azaz 1937. évi január hó 31-ig bezárólag megtiltotta. Ezen rendelkezés folytán a lapnak Budapest székesfőváros területére szóló és a székesfőváros polgármestere által kiadott utcai terjesztési engedélye a jelzett időre hatályát veszti. Aki e tilalom ellenére a nevezett sajtóterméket A m. kir. belügyminiszter a „Bátyai Önkéntes Tűzoltó Testület“ (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) módosított alapszabályait 154.796. 1936. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kórósi birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 15.916/1936. szám alatt megállapította. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a káni birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 17.977/1936. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a hetvehelyi birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 17.978/1936. szám alatt jóváhagyta. .4 m. kir. iparügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1931. évi XXI. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezményeket a Neményi Testvérek Papírgyár r. t. cég csepeli papirosgyárának faköszörületet és rotációs újságnyomó papirosokat előállító üzemágai részére az 1933. évi szeptember hó 14-től számítandó 15 évre, az ugyanezen üzemrész nátroncellulóze, pergamentpótló, pergamin papirosfajtákból álló termelése részére pedig ugyenezen időponttól számítandó 10 évre engedélyezte. (32.197/1936. VIII. szám.) 35.149/1936. I. M. VI. szám. Pályázat büntetőintézeti ágostai hitvallásu evangélikus lelkészi állásra. A soproni kir. országos fegyintézetnél betöltendő X. fizetési osztályú, ágostai hitvallásu evangélikus lelkészi állásra pályázatot hirdetek. Az említett állással természeti lakás és az állami rendszerű X. fizetési osztályra nézve mindenkor megállapított illetmények járnak. A pályázóknak szabályszerű ágostai hitvallású evangélikus lelkészi oklevelet s a büntetőintézeti lelkészi állás elfogadására illetékes egyházi főhatóságoktól nyert engedélyt kell bemutatniok, továbbá a köztisztviselőkre megállapított általános kellékek fennforgását és — figyelemmel az 1924:11. t.-c. 1. §-ában foglaltakra — a német nyelvben megfelelő jártasságot kell igazolniok. A pályázati kérvényeket a pályázók születési anyakönyvi kivonatával (keresztlevelével), az illetékes közigazgatási hatóság által kiállított újkeletű erkölcsi bizonyítvánnyal, a büntetőintézeti szolgálatra alkalmasságot igazoló ugyancsak újkeletű hatósági orvosi bizonyítvánnyal és az elméleti képesítést igazoló okiratokkal felszerelve a közhivatalban levők Budapesti Közlöny 1936 november 3. a megjelölt időtartam alatt utcán vagy házalva terjeszti, kihágást követ el és ellene a Sz. 29. §-a alapján kell eljárni. Bp. 2.250/1936. szám. Hirdetmény. A Magyar Nemzeti Bank a 4.050/1936. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésén alapuló jogkörében megállapítja, hogy az életbiztosítási díjtartalék elhelyezésére jogszabálynál fogva alkalmas, külföldi pénzértékre szóló aranyzáradékkal el nem látott belföldi kibocsátású értékpapírok utoljára lejárt szelvényeinek átlagos beváltási árfolyamai 1936. évi november hó 2. napjától (ezt a napot is beleértve) 1936. évi december hó 16. napjáig bezárólag terjedő érvénnyel a következők : Budapest, 1936. évi november hó 2-án. Magyar Nemzeti Bank: 100 $ = 338.29 pengő, 1 £ = 16.926 pengő, 100 Sv. fr. = 88.683 pengő, 100 Fr. fr. = 22.32 pengő.