Budapesti Közlöny, 1938. június (72. évfolyam, 121-142. szám)
1938-06-01 / 121. szám
2 pamutfonalakkal cérnázott, vagy kettőzött műselyemrostfonalak és a 120-as számúnál finomabb pamutfonalak után az adóváltságot az általános szabályok szerint az eladási ár alapján, illetve az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében megjelölt, saját fonodával rendelkező vállalatok által saját üzemükben felhasznált ilyen fonalak után az említett rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint megállapítandó érték alapján és a rendelet mellékletében megállapított megfelelő belföldi kulccsal kell megfizetni. Budapest, 1938. évi május hó 25-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 89.160. XI. k. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzés és az általános forgalmi adó megállapítása szempontjából pengőértékre való átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1 §• Az örökösödési illetékek kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre az 1938. évi május havában nyílt meg, továbbá az 1938. évi június havában esedékes forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és viszont. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni. 2 §• Pénzek (valuták) árfolyama : 1 angol font ................. 10.77 „ 100 belga .......................... 50.78 „ 100 canadai dollár .......... 332.— „ 100 cseh korona .............. 9.20 ,, 100 dán korona ............... 74.92 „ 100 dinár.......................... 7.15 „ 100 dollár U. S. A............. 337.— „ 100 francia frank ........... 9.28 „ 100 hollandi forint .......... 187.09 „ 100 lengyel zloti .............. 00.— „ 100 leu .............................. 2.50 „ 100 leva ........................... 3.21 „ 100 lyra ............................ 10.90 „ 100 norvég korona .......... 84.35 „ 100 svájci frank .............. 77.11 „ 100 svéd korona .............. 80.53 „ 1 arany font................. 27.82 „ 1 arany dollár .............. 5.7.2 ., 3. 1. Kifizetések (devizák) árfolyama : Amsterdam......................... 187.49 P Athen 3.Co ., Belgrád.............................. 7.82 „ Berlin ................. 135.70 „ Brüssel .............................. 50.95 „ Bukarest............................ 3.41 „ Istambul ............................ 208.— „ Kopenhága ......................... 75.13 „ London .............................. 10.82 „ Milano .............................. 17.00 ,, New-York ......................... 338.40 „ Oslo 84.55 „ Paris .................................. 9.41 „ Prága ................................. 11.79 „ Sofia (clearing) ............... 4.11 „ Stokholm .......................... 80.75 „ Varsó ................................. 63.75 „ , Zürich................................ 77.33 „ 4 §■ Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan jegyzi, az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon jegyzés nem volt, az azt megelőző legutolsó jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium döntését kell kérni. Budapest, 1938. évi május hó 31.-én.. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 1938. évi 45.434/V. 2. számú rendeletével kiadott szabályzat az állami felső ipariskolák, ipari szakiskolák és nőipariskolák tanulói által fizetendő dijakról. Valamennyi tankerület királyi főigazgatójának, állami felső ipariskola, ipari szakiskola és nőipariskola igazgatójának. Szabályzat az állami felső ipariskolák, ipari szakiskolák és nőipariskolák tanulói által fizetendő dijakról. 1. A díjösszegek: 1. 8-A tanulók felvételi dijat, tandijat, anyag- és szerszámhasználati díjat, valamint orvosi vizsgálati díjat fizetnek. Felvételi díj címén a tanulók 3 pengőt fizetnek. A jeles és jó előmenetelő hadiárvák és hadigyámoltak felvételi díjat nem fizetnek. A tandíj összege : felső ipariskolákban .............. 75 pengő, ipari szakiskolákban ............. 45 pengő, nőipariskolákban ................. 45 pengő. Jeles és jó tanulmányi előmenetelű hadiárvák és hadigyámoltak tandíjat nem fizetnek. Az állami felső ipariskolák, ipari szakiskolák és nőipariskolák tanulói anyag- és szerszámhasználati díj fejében szakosztályonként eltérő díjakat fizetnek, amelyek összege a következő : faipari szakon ......................... 10 pengő, fémipari szakon ..................... 10 pengő, nőipariskolában ..................... 20 pengés, elektromosipari szakon .......... 50 pengő, az újpesti textilipari szakiskolában ......... 50 pengő, a budapesti állami felső ipariskola vegyészeki szakosztályán ..................................... 70 pengő. 4. 1. Az állami felső ipariskolák, ipari szakiskolák és nőipariskolák I. osztályába felvételre jelentkező tanulók orvosi vizsgálati díj címén 70 fillért fizetnek. A fenti felvételi díjon, tandíjon, anyag- és szerszámhasználati díjon, valamint orvosi vizsgálati díjon felül a tanulókra sem a beíráskor, sem a tanév folyamán semmiféle ebben más díjak, vagy járulékok kötelezőleg ki nem róhatók. 2. Díjkedvezmények. 5. §. A megfelelő viseletű és előmenetelű tanulók, ha atyjuk (gyámjuk) anyagi helyzete ezt megokolná teszi, ráutaltságukhoz mérten s a szabályzatban megállapított százalékos keretek között a tandíj kirovása tekintetében díjkedvezményben, illetőleg mentességben részesülnek. A díjkedvezmény a fizetendő díjnak három csökkenő fokozata szerint adható. a) Felső ipariskolákban az első fokozatú díjkedvezményes tanuló 00, a második fokozatú 45, a harmadik fokozatú pedig 30 pengőt fizet. b) Ipari szakiskolákban és nőipariskolákban az első fokozatú díjkedvezményes tanuló 35, a második fokozatú 25, a harmadik fokozatú pedig 15 pengőt fizet. Teljes mentesség és harmadik fokozatú dij■ kedvezmény csak példás viseletű, általános jeles előmenetelű és teljesen szegény tanulónak adható. Második fokozatú díjkedvezményben a legalább jó viseletű és legalább általános jó előmenetelű tanulók részesíthetők. Első fokú kedvezményben elégséges előmenetelű tanulók is részesíthetők, ha legalább jó viseletűek. Nem részesíthető díjkedvezményben az a tanuló, akinek atyja (gyámja) a tanári testület megítélése szerint az évi teljes összegű tandíjat nyilvánvalóan nehézség nélkül megfizetheti. 0. §. A díjkedvezményt és mentességet a tanári testület adja a tanév tartamára. Ha a mentességet, illetőleg díjkedvezményt élvező tanuló az 1. félévi osztályozó értekezlet eredménye szerint kedvezménye feltételeinek többé nem felel meg, a tanév 11. felére a megfelelő magasabb díjtételű helyre sorozandó be. A tandíjkedvezmények és mentességek megállapításánál az alábbi százalékfokozatok irányadók : a felső ipariskolákban : teljes díjat (75 pengő) fizet a tanulók legalább ............................. 30% -a első fokozatú díjkedvezményben (60 pengő) részesíthető a tanulók 25% -a második fokozatú díjkedvezményben (45 pengő) részesíthető a tanulók .................................. . 20% -a harmadik fokozatú díjkedvezményben (30 pengő) részesíthető a tanulók ................................ 15%-a díjmentességben részesíthető a tanulóknak- legfeljebb ............... 10%-a b) ipari szakiskolákban és nőipariskolákban : teljes díjat (45 pengő) fizet a tanulók legalább ............................. első fokozatú díjkedvezményben (35 pengő) részesíthető a tanulók második fokozatú díjkedvezményben (25 pengő) részesíthető a tanulók .............. ........... harmadik fokozatú díjkedvezményben (15 pengő) részesíthető a tanulók ................................. díjmentességben részesíthető a tanulóknak legfeljebb .............. 8. §. A három kedvezmény fokozat százalékszámai az egyes fokozatokban rendelkezésre álló helyek legmagasabb számát tüntetik fel. Az egyes fokozatok (mentesség) férőhelyeinek így megállapítandó száma csak abban az esetben, növelhető, ha a következő alacsonyabb díjtételű kedvezményfokozat férőhelyei (vagy azok egy része) megfelelő folyamodó hiányában nem tölthetők be. Ebben az esetben az üresen maradt helyek számának megfelelően növelni kell a következő magasabb díjtételű kedvezmény fokozat férőhelyeinek számát. Ha a jeles vagy jó tanulmányi előmenetelű hadiárvák és hadigyámoltak száma a díjmentességben részesíthetők százalékos keretének kibővítését teszi szükségessé, a harmadik fokozatú díjkedvezményesek férőhelyeinek száma annyival csökkentendő, amennyivel a díjmentesek férőhelyeinek a száma kibővíttetett. ÜU /Osti 25%-a 20%-a 15% -a 10%-a. Budapesti Közlöny 1938 június 1. — 121. szám.