Budapesti Közlöny, 1938. július (72. évfolyam, 143-168. szám)
1938-07-01 / 143. szám
(3) Az 1938. évre a hozzájárulást csak félévi időszakra kell kivetni. Ennek megfelelően az 1938. évi kivetés során öt százalék helyett két és fél százalék, tizennyolc és egynegyed százalék helyett pedig kilenc és egynyolcad százalék kivetési kulcsot kell alkalmazni. (4) A hozzájárulás egyenkénti kivetése a községi elöljáróság (városi adóhivatal) feladata. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a hozzájárulást a földadónak az adófőkönyvben történt előírása után közvetlenül a községi adófőkönyvben a „Helyhatósági adók“ csoportjában a 26. vagy 27. hasáb felhasználásával veti ki. A kivetett hozzájárulás végösszegét a községi elöljáróság (városi adóhivatal) az adófőkönyv előírási oldalának lezárása után az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek (a továbbiakban : Intézet) legkésőbb minden év május hó 15.-ig bejelenteni köteles. (5) A hozzájárulási összeg további kezelését illetően a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni. (6) Az ingatlanok tulajdonosai a kivetett hozzájárulás mértékéről az adókivetési évból értesülnek. Ha a földadót fellebbezéssel nem támadták meg, a kivetett hozzájárulás jogossága és mértéke ellen az adófizetési év kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt az illetékes közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához intézendő külön fellebbezésnek van helye, ennek határozata ellen pedig a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. (7) Ha az ingatlan 1938. évi július hó elsején haszonbérbe van adva, a hozzájárulás a haszonbérbeadó és a haszonbérlő egymás közti viszonyában abban az arányban oszlik meg, amilyen arányban a felek az ingatlant terhelő köztartozásokat megállapodásuk értelmében viselik. Ha a haszonbérlet tárgya a hozzájárulás mértéke szempontjából irányadó ingatlannak csupán egy része, a haszonbérlőt a hozzájárulás az előbbi rendelkezés értelmében legfeljebb oly mérték szerint terheli, amilyen mértékben a hozzájárulást akkor lenne köteles fizetni, ha a haszonbérelt ingatlannak tulajdonosa lenne. Ugyanazon, haszonbérlő által több haszonbérbeadótól haszonbérelt ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmét a hozzájárulásból a haszonbérlőt terhelő rész megállapítása szempontjából össze kell számítani. (1) Az 1898 : II. t.-c. 71. §-a alapján létesített községi munkás-segélyalapok vagyona a T. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében 1938. évi július hó elsejével az Intézet tulajdonába megy át, ezt az alapot tehát a községi elöljáróságnak (polgármesternek) a jelen rendelet hatálybalépése után sem felhasználnia, sem értékében csökkentenie nem szabad. (2) A községi elöljáróság (polgármester) a kezelése alatt álló munkás-segélyalap 1938. évi június hó 30-i állagának megfelelő vagyonról 1938. évi december hó 31-ig az Intézethez részletes kimutatást küldeni és az alap készpénz(takarékbetétkönyvre elhelyezett) vagyonát legkésőbb ugyan a határnapig az Intézet 46.001. számú postatakarékpénztári csekkszámlája javára befizetni köteles. A munkás-segélyalap tulajdonában lévő értékpapírokat a községi elöljáróság (polgármester) a vagyonra vonatkozó kimutatással egyidejűleg értéklevélben köteles az Intézethez beküldeni. A névre szóló értékpapírokat a községi elöljáróság (polgármester) az Intézet tulajdonjogát igazoló kátirattal köteles ellátni. Az alap követeléseire nézve meg kell jelölni a kimutatásban : a) az adós nevét, foglalkozását és pontos lakcímét ; b) a követelés kihelyezésének és esedékességének időpontját, részletekben való esedékesség esetében pedig a törlesztési tervet is ; e) a követelés gyümölcsözését ; d) a követelés biztosítékait. A kimutatáshoz a követelésre vonatkozó eredeti okiratokat mellékelni kell. A községi munkás-segélyalapok adósai ugyancsak az Intézet említett számú postatakarékpénztári csekkszámlája javára kötelesek tartozásukat befizetni. A községi munkás-segélyalappal szemben fennállott tartozásra a községi elöljáróságnál (polgármesternél) teljesíteni kivánt fizetést azonban a községi elöljáróságnak (polgármesternek) is el kell fogadnia és az ilyen címen befolyt összeget nyolc napon belül az Intézet emlitett postatakarékpénztári csekkszámlája javára be kell fizetnie. 4 §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1938. évi június hó 28-án. A miniszter helyett : Vay László báró s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 1.400. P. M. számú közrelelete. A kihágási büntetéspénzekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből befolyó összegek átutalásának újabb szabályozása. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányainak, mint másodfokú rendőri büntetőbiráknak.) A gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló 1938 : XII. t.-c. 37. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az 1901 : XX. iz.-c. 23. tj-ának (1) bekezdése akként módosul, hogy az ott említett büntetéspénzekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből a törvény hatálybalépése után befolyó összegekből a községeket (városokat) illető résznek fele az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetet illeti. Fenti rendelkezés végrehajtására nézve, a törvényben kapott felhatalmazás alapján, a m. kir. belügyminiszter úrral és a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrral egyetértve elrendelem, hogy 1938. évi július hó l.-jétől kezdve a rendőri büntetőbírák által hozott kihágási ítéletek alapján befolyó szóbanforgó büntetéspénzekből, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítéséből befolyó összegek felerészét az államkincstár, negyedrészét az érdekelt községek (városok), negyedrészét pedig az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet javára kell átutalni. Az államkincstárt illető rész ezután is a 103.300. számú ,,P. M. : Kihágási büntetéspénzek, bevételi számla, Budapest“ elnevezésű postatakarékpénztári számlára, a községeket (városokat) illető rész ezután is az érdekelt község (város) javára, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetet illető rész pedig a 61.587. számi „Az 1938 : XII. t.-c. 37. §-a alapján az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetet illető büntetéspénzek, letéti számla,„Budapest“ elnevezésű postatakarékpénztári számlára utalandó át. Az átutaláshoz szükséges befizetési lapokat közvetlenül a pénzügyminiszteri számvevőségtől, az érdekelt községtől (várostól), illetve az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézettől kell beszerezni. Esetleges tévedések megelőzése céljából elrendelem, hogy az 1938. évi június hó 30.-áig bezárólag befolyt összegeket a postatakarékpénztári számlakivonat beérkezésétől számított 3 napon belül, az 1901 : XX. t.-c. 23. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően még felerészben az államkincstár, felerészben az érdekelt község (város), javára kell átutalni, míg az ezután befolyó összegeket az ebben a rendeletben megállapított elosztás szerint, ezután is a vonatkozó, változatlanul érvényben maradó rendeletekben megállapított időközökben (időpontokban) kell átutalni. A kihágási büntetéspénzek kezeléséről, nyilvántartásáról és elszámolásáról szóló, a m. kir. belügyminiszter úr 127.000/1903. számú rendeletével kiadott szabályzat 13. és 16. §-aiban, valamint az azokat módosító és kiegészítő rendeletekben foglalt, a fentiekkel ellentétes rendelkezések hatályukat vesztik, az említett rendeletnek a fentiekkel nem érintett összes egyéb rendelkezései, valamint az 1921 : XXX. t.-c. 14. §-ában, az 1922: XII. t.-c. 114—115. §-aiban, az 1935 : IV. t.-c. 288. §-ának 2. pont A m. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 92.930. számú rendelete a pamutfonalak forgalmi adóváltságának alapjául szolgáló átlagértékek megállapítása tárgyában. 1 §• Az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a pamutfonalak adóváltság alapjául szolgáló átlagértékeket az 1938. évi július havára az alábbiakban állapítom meg. 2 §• Az 1. §-ban megállapított átlagértékeket kell alkalmazni a müselyemrosttal kevert pamutfonalak adóváltság alapjául szolgáló átlagértékek megállapításánál is, tekintet nélkül a pamut és müselyemrost keverési arányára. 3. §. A vámtarifa 593. száma alá tartozó kizárólag műselyemrostból előállított fonalak, valamint a vámtarifa 594. száma alá tartozó nem pamutfonalakkal cérnázott, vagy kettőzött műselyemrostfonalak és a 120-as számúnál finomabb pamutfonalak után az adóváltságot az általános szabályok szerint az eladási ár alapján, illetve az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében megjelölt, saját fonodával rendelkező vállalatok által saját üzemükben felhasznált ilyen fonalak után az említett rendelet 3 §-ának (4) bekezdése szerint megállapítandó értékek alapján és a rendelet mellékletében megállapított megfelelő belföldi kulccsal kell megfizetni. Budapest, 1938. évi junius hó 30.-án. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. Fonal finomsági számok Kilogrammonkénti Fonal finomsági számok Kilogrammonkénti Fonal finomsági számok Kilogrammonkénti átlagértékek átlagértékek átlagértékek 2. 2.19 42. 4.60 82. 8.05 4. 2.19 44. 4.87 84. 8.30 6. 2.19 16. 5.19 86. 8.32 8. 2.33 48. 5.27 88. 8.34 10. 2.39 50. 5.34 90. 8.40 12. 2.59 52. 5.57 92. 8.58 14. 2.73 54. 5.79 94. 8.81 16. 2.82 56. 5.83 96. 8.82 18. 2.86 58. 5.88 98. 8.84 20. 2.88 60. 5.89 100. 8.86 22. 2.97 62. 6.13 102. 9.01 24. 3.08 64. 6.39 104. 9.11 20. 3.17 66. 6.44 106. 9.17 28. 3.31 68. 6.47 108. 9.23 30. 3.52 70. 6.73 110. 9.33 32. 3.71 72. 7.09 112. 9.48 34. 3.96 74. 7.72 114. 9.58 36. 4.13 76. 7.80 116. 9.64 38. ■ . 20 78. 7.84 118. 9.70 40. 4.32 80. 7.92 120. 9.85 Budapesti Közlöny 1938 július 1. — 143. szám jában és az 1936 : V. t.-c. 58. §-ában foglalt rendelkezések is változatlanul érvényben maradnak. Felhívom végül Cimet, hogy e rendeletem pontos végrehajtására a hatásköri területén működő elsőfokú rendőri büntetőbíróságokat haladéktalanul utasítsa. Budapest, 1938. évi junius hó 30.-án. A miniszter helyett : Dr. Jakabb Oszkár s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1938. évi 97.216. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzés és az általános forgalmi adó megállapítása szempontjából pengőértékre való átszámításáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazás alapjána következőket rendelem .