Budapesti Közlöny, 1939. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
2 C) özvegyek és szülötten árvák : a fenti A) a)—v) és B) pontok alatt felsorolt csoportokhoz tartozó alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak állandó ellátásban részesülő özvegyei és születlen árvái; D) Családtagok: a fentiA) a)—z) és B) pontokban felsorolt Csoportokhoz tartozó alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak családi pótlék (családi pótlék segély) élvezetében álló családtagjai, valamint ellátásban részesülő atyátlan árvái. A pénzügyminiszter a fenti A) alatt felsorolt olyan alkalmazottak családtagjaira is kiterjesztheti az igényjogosultságot, akik családi pótlékban (családi pótlék segélyben) nem részesülnek, de akiknél a családi pótlék engedélyezése szempontjából az általánosságban megkívánt feltételek egyébként fennforognak. (2) Az OTBA szolgáltatásaira az alkalmazottal (nyugdíjassal) közös háztartásban élő feleségnek igénye van akkor is, ha az alkalmazott (nyugdíjas) a felesége után azért nem részesül családi pótlékban (családi pótlék segélyben), mert a feleségnek a családi pótlék összegét elérő keresete, nyugdíja, vagy más járandósága van, kivéve, ha a saját alkalmaztatása után az OTBA vagy valmely betegsegélyező intézmény (betegségi biztosító intézet, OTI, MABI, stb) szolgáltatásaira igényjogosultak közé tartozik, amely esetben a férje jogán az OTBA szolgáltatásaiban nem részesülhet. (3) Az OTBA szolgáltatásaira a szabályszerű életkor (a családi pótlékra, illetve nevelési járulékra igényt adó korhatárt) még be nem töltött gyermeknek vagy árvának igénye van akkor is, ha a gyermek, illetőleg az árva olyan ellátásban részesül, mely az 1912 : XXXV. t.-c. 12. §-a harmadik bekezdésének b) pontja értelmében a családi pótlék beszüntetését, illetőleg az 1912 : LXV. t.-c. 71. §-a értelmében a nevelési járulék beszüntetését vonta maga után. (4) A jelen rendelet további rendelkezéseiben említett „családfő“ alatt azt az igényjogosultat kell érteni, akinek járandóságaiból (fizetéséből, nyugdíjából, özvegyi nyugdíjából, szülőtlen árva nevelési járulékából stb.) az OTBA részére betegsegélyezési járulékot vonnak le, „családtag“-nak a (2) bekezdésben említett feleségen, illetőleg a (3) bekezdésben említett gyermeken vagy árván kívül azt a hozzátartozót kell tekinteni, aki után a családfő családi pótlékban (családi pótlék segélyben) részesül, valamint a nevelési járulékban részesülő atyátlan árvát. (5) A családfők, valamint a családtagok igényjogosultságának igazolására a családfő illetményeit, illetve ellátási díjait számfejtő hivatalok által a családfő részére kiállított és a jelen rendelet 18. §-ában közelebbről meghatározott igényjogosultsági igazolvány szolgál. (6) Az OTBA szolgáltatásaiban többféle jogcímen senki sem részesülhet. Ilyen esetben az érdekelt csak az után az állása, alkalmaztatása, illetve minősége (pl. nyugdíjas, nyugdíjas özvegy, stb.) után tarthat igényt az OTBA szolgáltatásaira, amellyel a betegsegélyezési járulék alapjául szolgáló magasabb összegű járandóságok élvezete van egybekötve. (7) A jelen rendelet hatálya alá tartozó börtönügyi személyzet betegellátására vonatkozó különleges szabályokat a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg. 3. §: "Az OTBA szolgáltatásaira nem igényjogosultak. (1) Az OTBA szolgáltatásaira nem igényjogosultak a 2. §-ban felsoroltak közül : a) azok az alkalmazottak, akik alkalmaztatásukból kifolyólag betegségi biztosításra kötelezett tagjai az 1927 : XXI. t.-c. alapján működő betegségi biztosító intézetek valamelyikének, továbbá azok a nyugdíjasok, özvegyek, árvák és családtagok, akik más alkalmaztatásukból ,kifolyólag betegségi biztosításra kötelezett tagjai a fent említett törvény alapján működő betegségi biztosító intézetek valamennyi- jének, vagy valamely közület részéről intézményes betegsegélyezésben részesülnek ; b) azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akik külföldön lévő hatóságnál vagy hivatalnál (intézetnél) teljesítenek szolgálatot, valamint az ilyenek külföldön élő családtagjai ; c) azok a nyugdíjasok, özvegyek, árvák és családtagok, akik állandóan külföldön tartózkodnak. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett kizáró okot az érdekeltek az illetményeiket, illetve az ellátási díjaikat számfejtő hivatalnál bejelenteni és annak fennforgását megfelelően igazolni kötelesek. A bejelentés elmulasztása esetén, amennyiben az érdekelt az OTBA szolgáltatásait igénybe vette, a 22. §-ban foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást. 4. §• Betegsegélyezési járulék. (1) A 2. §-ban felsorolt alkalmazottak, nyugdíjasok, kegydíjasok, özvegyek és árvák betegsegélyezési járulékot kötelesek fizetni. Betegsegélyezési járulék fejéin a jelen rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében megállapított időtől kezdve az igényjogosultak a készpénzben kapott rendszeres járandóságaiknak 15%-át kötelesek fizetni. Annak a nem készpénzben kapott járandóságnak értékét, amely után a 2. § (1) bekezdésének A) a) és v) pontjaiban felsoroltak betegsegélyezési járulékot kötelesek fizetni, a pénzügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértően állapítja meg. (2) A havi 3000 vagy annál több bruttó készpénzjárandóság élvezetében álló igényjogosultaknak szabad választási joguk van abban a tekintetben, hogy az OTBA részéről nyújtott háziorvosi és szakorvosi ellátást igénybe kívánják-e venni, vagy sem. Azok akik sem a saját személyükre, sem igényjogosult családtagjaikra nézve az OTBA részéről háziorvosi és szakorvosi ellátásban részesülni nem kívánnak, ezt az illetékes számfejtő hivatalnál, igényjogosultsági igazolványuk csatolása mellett, amennyiben ez részükre már kiadatat, 1939. évi május hó 31. napjáig írásban kötelesek bejelenteni. E bejelentésük alapján csak 1 % -os betegsegélyezési járulékot fizetnek. (3) Ha a betegsegélyezési járulék alapjául szolgáló készpénzjárandóság havi bruttó összege az 1939. évi május hó 31. napját követő időben emelkedik 3000-re vagy azt meghaladó összegre a (2) bekezdésben említett bejelentést a változás napját követő 30 napon belül kell, az igényjogosultsági igazolvány csatolása mellett írásban megtenni. (4) Az igényjogosultaknak a 7. §-ban említett háziorvosi ellátásra való igénye szünetel abban az esetben, ha a családfő állandóan olyan községben lakik, amelyben körzet egyáltalán nem alakíttatott, vagy amelyben a körzet megszüntettetett. (5) Az OTBA szolgáltatásairaigényjogosult olyan családfő, aki állandóan a (4) bekezdés alá eső községben lakik, tehát a háziorvosi ellátásra való igénye szünetel, amennyiben az OTBA részéről nyújtott szakorvosi ellátást igénybe venni nem kívánja és ezt az illetékes számfejtőhivatalnál, igényjogosultsági igazolványának csatolása mellett írásban bejelenti, csak 1 % -os betegsegélyezési járulékot köteles fizetni. (6) Az ilyen igényjogosult a 0,5%-os járuléktöbblet megfizetése alól azt a napot követő hó 1. napjától kezdve mentesül, amely napon 1,5% -os igényjogosultsági igazolványát a kicserélés céljából az illetékes számfejtőhivatalnak megküldötte. (7) A háziorvosi és szakorvosi ellátásra való igény és ezzel egyidejűleg az 1-5%-os betegsegélyezési járulék fizetésére való kötelezettség feléled azt a napot követő hónap első napjától kezdve, amely napon a (4) bekezdésben említett igényjogosult családfő állandó lakóhelyén körzet létesíttetett, illetőleg amely napon az igényjogosult családfő olyan községben telepedett le állandóan, amelyben körzeti orvos működik. (8) A betegsegélyezési járulék nem vonandó le a lakáspénz, a természetbeni járandóságok megváltása fejében fizetett készpénz, a jutalék, jutalom, segélyek, közlekedési segély, valamint a terhes illetmények után. (9) A betegsegélyezési járulékot az (1) bekezdésben említett járandóságok kifizetése alkalmával hivatalból kell levonni. (10) A 3. §-ban felsoroltak az OTBA részére betegsegélyezési járulékot nem fizetnek. (11) " A betegsegélyezési járulékot az a számfejtő hivatal köteles megállapítani és levonni, amely az igényjogosult fizetését (ellátási díját stb.) számfejti. A betegsegélyezési járulék öszszegének kiszámításánál a fillér összegeket kerek 10 fillérekben kell megállapítani olyképen, hogy a 6 fillérnél kisebb összeget figyelmen kívül kell hagyni. (12) Azok az állami hivatalok, intézetek, intézmények és üzemek, amelyek az igényjogosultak illetményeit saját pénztárukból fizetik, a levont betegsegélyezési járulékot anyagi felelősség terhe mellett minden hó 8.-áig kötelesek a postatakarékpénztár 65.462. számú csekkszámlájára befizetni. A jelen rendelet 2. §-a (1) bekezdésének A) t), u) és v) pontjai alatt felsorolt igényjogosultak illetményeit számfejtő hivatalok a levont betegsegélyezési járulékot, anyagi felelősség terhe mellett, minden hó 8. napjáig a postatakarékpénztárnak a jelen rendelet 26. §-a (5) bekezdésében megjelölt csekkszámláira kötelesek befizetni. A befizetést igazoló nyugtát a pénzügyminiszteri számvevőség központi csoportjának nem kell megküldeni. 5. §• Szolgáltatások. Budapesti Közlöny 1939 január 1. — 1. szám. (1) Az igényjogosultak részére, a jelen rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében megállapított időtől kezdve az alábbi egészségügyi ellátások és segélyek engedélyezhetők : a) háziorvosi ellátás ; b) szakorvosi ellátás ; c) kórházi (klinikai) ápolás ; d) tüdőbeteg gyógyintézeti ápolás ; e) műtéti segély ; f) gyógyászati segédeszközök beszerzésére segély; g) insulin beszerzésére segély ; h) fizikális és vízgyógyintézeti kezelésre segély; i) betegszállítási segély ; j) gyermekágyi segély ; k) temetési segély. (2) Az igényjogosultak közül azok, akik a 4. §, (2), (3) vagy (5) bekezdései szerint 1 %-os betegsegélyezési járulékot fizetnek, valamint ezek igényjogosult családtagjai csak a fenti c),k) pontokban említett egészségügyi ellátásokban és segélyekben részesülhetnek. 6. §. Az egészségügyi szolgálat szervezete. (1) Az OTBA részéről nyújtott szolgáltatások szempontjából az ország kerületekre, a kerület pedig körzetekre oszlik. (2) Az egészségügyi szolgálat élén az igazgató főorvos áll. Az egészségügyi szolgálatot tiszteletdíjas orvosok és pedig a kerületi főorvosok, a körzeti orvosok, a Budapesti Szakorvosi Rendelőintézet orvosai és a megbízott szakorvosok látják el. A kerület egészségügyi szolgálatát a kerületi főorvos vezeti. A körzeten belül a háziorvosi ellátásra igényjogosultak háziorvosi ellátását a körzeti orvos végzi. A szakorvosi ellátásra igényjogosultak szakorvosi ellátását Budapesten a Budapesti Szakorvosi Rendelőintézet, egyéb helyeiken a megbízott szakorvosok végzik. (3) A szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyviteli és ellenőrző orvosi munkakört mint ellenőrző orvos a kerület székhelyén a kerületi főorvos, egyéb városokban és helységekben az említett teendők végzésével megbízott körzeti orvos végzi. (4) Az OTBA szolgáltatásaira igényjogosultak az egészségügyi szolgálat és a segélyezések tekintetében ahhoz a kerülethez, illetőleg körzethez tartoznak, amelynek területén állandóan laknak. (5) Ha a családfő állandóan olyan községben lakik, amelyben az OTBA-nak ellenőrző orvosa nincsen a 9., 10., 11., 12., 13., 14. és