Budapesti Közlöny, 1941. július (75. évfolyam, 146-172. szám)
1941-07-12 / 156. szám
s Miklós, Szmereka László, Kodics István, Mihovics László, Szemák Mihály, Poch Antal, Vaskó Viktor, Holovka János, Timkó László, Repinecz Mihály, Holis Endre, Harapkó Mihály, Koszkó János, Szudár András, Popovics Mihály, Kurkca János, Karapa Béla, Vajda Péter és Mókán Ferenc m. kiír. pénzügyőri H. oszt. vigyázókat I. oszt. vigyázókká kinevezte. (2.684/1941. VI. szám. — 1941. június 30.) A máramarosszigeti m. kir. pénzügyigazgató a m. kir. pénzügyminisztérium 1941. évi junius hó 30.-án kelt 1.712/1941. XVIII. fő. száma felhatalmazása alapján Fonyódi Ferenc m. kir. pénzügyőri tzf. fővigyázót és Terebesi Péter szemlészi vizsgás m. kir. pénzügyőri fővigyázót végleges minőségű m. kir. pénzügyőri szemlészékké, Bolla Ferenc, Kövér András, Gyurasits Béla, Lázár László, Várady György m. kir. pénzügyőri I. oszt. vigyázókat végleges minőségű m. kir. pénzügyőri fővigyázótoká, Izsó Béla m. kir. pénzügyőri I. oszt. vigyázót ideiglenes minőségű m. kir. pénzügyőri fővigyázóvá, Meskó György, Schrin László, Tóth János, Keresztesy Károly, Mesárics Ferenc, Petenykó Miklós, Kövesligeti János, Bencza László, Derbák András, Vaszifika Mihály, Orosz Gyula, Zadránszky Rezső, Pawlyuk László és Bajsza Mihály m. kir. pénzügyőri II. oszt. vigyázókat ideiglenes minőségű m. kir. pénzügyőri I. oszt. vigyázókká nevezte ki. (2*5.864/3.—VII.—1941. szám. — 1941. julius 8.) A m. kir. belügyminiszter Faluvégi János Marosvásárhely városában 1901. évben született, róm. kat. vallatva, budapesti lakos kérésére a 12.629/1937. B. M. számú névváltoztatási határozat alapján viselt jelenlegi családi nevét, Ottó nevű kiskorú gyermekére is kiterjedően, korábbi családi nevére „Dodiitz“-t változtatta vissza. (*56.423/1941. B. M. szám.) A m. kir. belügyminiszternek 194.700/1941. B. M. számú redelete. A mezőgazdasági terményeknek tűzveszély elleni védelme. Az 1936 : X. t.-c. 3. §-ának (1) és 10. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértően — a következőket rendelem. Általános rendelkezések. 1. §(1) A lábon á®ó és a learatott mezőgazdasági termények ellenséges gyújtogatás elleni fokozottabb védelmére minden községben (városban) a helyi tűzoltóság keretében — az arra alkalmas lakosság bevonásával — állandó a) tűzfigyelő és b) tűzoltókészültségi szolgálatot kell tartani. (2) A tűzfigyelő és a tűzoltókészültségi szolgálatot az aratási, betakarítási és cséplési munkálatok tartama alatt kell tartani ; kezdetének és megszűnésének közelebbi időpontját a helyi viszonyok figyelembevételével az elsőfokú tűzrendészet hatóság állapítja meg. A tűzfigyelő szolgálat. 2. §(1) A tűzfigyelő szolgálatot a honi légvédelmi készültség tartama alatt a légoltalmi figyelő (kárfigyelő) és riasztó szolgálattal összhangban a helyi légoltalmi parancsnoknak és a tűzoltóság vezetőjének meghallgatásával, a helyi viszonyok figyelembevételével a községi elöljáróság (polgármester) olyképen szervezi meg, hogy a figyelők a község (város) egész határát és belső területét megfigyelhessék és észrevételeiket a tűzoltókészültségnek alkalmas módon (kiáltás, kűrijel, nappal zászlójelzés, esetleg lovas vagy kerékpáros küldönc útján) a leggyorsabban jelenthessék. (2) A tűzfigyelők kötelesek a község (város) területén áthaladó ellenséges repülőgépek tevékenységét, valamint a keletkező tüzeket figyelni és észrevételeiket azonnal jelenteni a község (város) légoltalmi parancsnokának, illetve a tűzoltókészültség parancsnokának, vagy a község elöljáróságának (polgármesterének). Ellen e tűzoltókészültségi szolgálat, 3. §. (1) A tűzoltókészültségek számát, valamint az egyes készültségek taglétszámát és elhelyezését az elöljáróság (polgármester) a helyi légoltalmi parancsnoknak és a tűzoltóság vezetőjének a meghallgatásával állapítja meg. (2) Tűzoltókészültségbe elsősorban a segédtűzoltói szolgálatra kötelezetteket kell kirendelni, de szükség esetén kirendelhető mindenki, aki személyes légvédelmi szolgálatra kötelezhető. A tűzoltókészültség tagjait legalább 12 óránként váltani kell. Készültség parancsnokul a helyi tűzoltóság vezetőjének javaslata alapján elsősorban a tűzoltószervezet tagjait kell beosztani. (3) A tűzoltókészültség felszerelése a rendes tűzoltó felszerelésen kívül : a) minden ember részére egy-egy ásó vagy lapát, egy-egy vizesvödör és egy-egy villa ; b) néhány csáklya és égő épületek bontására alkalmas más eszköz ; c) minden készültség részére két darab eke (szántógép). (4) A (3) bekezdésben megjelölt felszerelési tárgyakról a helyi viszonyoknak megfelelően kell gondoskodni. (5) Az elöljáróság (polgármester) gondoskodni köteles, hogy szükség esetén a készültségnek a felszerelés szállítására, valamint a tűzifecskendők és ekék vontatására megfelelő járómű és fogat álljon rendelkezésre. (6) Ellenséges légi tevékenységnek az éjszakai órákban történt észlelése esetén a készültség parancsnoka közvetlenül napkelte után végigjárja a készültséggel a község (város) határának azokat a részeit, ahol learatott mezőgazdasági termény keresztekben vagy asztagban fekszik és a környéket átkutatva, az esetleg ott talált gyújtólapokat vagy gyújtócsöveket üres vizesvödrökbe összeszedett. A vödrökben levő lapokra földet kell szórni, összegyűjtésük után pedig azokat tűzbiztos helyen el kell égetni. Nappal észlelt ellenséges repülőtevékenység esetén a parancsnok azonnal megfelelően intézkedik. A mezgazdasági termények tűzveszély elleni védelmére vonatkozó rendelkezések fokozottabb ellenőrzése. 4 §• A tűzrendészeti hatóság (községben a községi elöljáróság) a 180.000/1936. B. M. számú rendelet 126., 129. §-aiban, valamint a 45.230/1940. B. M. sz. rendeletben a mezőgazdasági termények behordására és cséplésére vonatkozólag előírt rendelkezések megtartását fokozottan ellenőrizze. (2) A tűzveszély csökkentése céljából a keresztekbe rakott mezőgazdasági terményt olyképen kell csoportosítani, hogy tíz keresztnél több egy csoportba ne kerüljön. Az egyes csoportok között lehetőleg húsz méter távolságnak kell lenni. (3) A learatott föld tarlóját a keresztek felrakása után azonnal le kell buktatni (buktató szántás). Ha ezt azonnal elvégezni nem lehet, a kereszteket, vagy keresztcsoportokat körül kell szántani. A szánták a keresztektől lehetőleg tíz méter távolságra legyen. Budapesti Közlöny 1941 Julius 12. — 151. szez séges légitevékenység észlelése esetén az átrepülési irányét, valamint azt is jelenteni kell, hogy a gyújtóanyagot körülbelül hol dobták le , tűz esetén pedig ennek helyét kell pontosan meghatározni. (3) Tűzfigyelőül az elöljáróság (polgármester) elsősorban a község (város) és a magánosok szolgálatában álló mezőőröket, hegyőröket éjjeli őröket, csőszöket, pásztorokat jelöli ki, de szükség esetén ki lehet rendelni mindenkit aki személyes légvédelmi szolgálatra kötelezhető. (4) Éjjel a tűzfigyelőket lehetőleg kettesével kell kirendelni. A tűzfigyelőket és a melléjük rendelt küldöncöket legalább 12 óránként váltani kell. A lakosság tájékoztatása: 5. §. A mezőgazdasági foglalkozást űző lakosságot ■ az ellenséges gyújtogatás elleni védekezésre a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő módon ki kell oktatni és figyelmeztetni kell arra, hogy a határban keletkező esetleges tüzek elfojtására alkalmas eszközöket (ásó, lapát, kapa, eke, stb.) külső munkahelyére (a határba) lehetőleg vigyen magával. Hatálybalépés: 6. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép I hatályba. Budapest, 1941. évi julius hó 11.-én. dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. A m. kir. honvédelmi miniszter 104.700/eín. 35.—1941. számú remdelete a mozgási szabadságnak a riasztás tartama alatti korlátozása tárgyában. A honvédelemről szóló 1939 : II. t.-c. 140. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem : 1 §•• (1) Honi légvédelmi készültség, valamint légi védelmi és légoltalmi gyakorlatok idején a riasztás tartama alatt, vagyis a „légvédelmi riadó“ jelének elhangzásától a „légi veszély elmúlt“ jelének elhangzásáig a közterületeken általában minden mozgást meg kell szüntetni. (2) Utcán, téren és hídon tartózkodó gyalogosok és kerékpárosok kötelesek elsősorban a közeli nyilvános óvóhelyre sietni, ennek hiányában a legközelebbi olyan házba menni, amelynek kapualja (udvara) az esetleges bombarepeszdarabok ellen védelmet nyújt. A kapualjjal (udvarral) bíró lakóházak tulajdonosai kötelesek tűrni, hogy az utcáról a közönség a ház kapualjának belső részébe, a lépcsőházba vagy az udvaron, esetleg a ház lakói által nem teljesen igénybevett óvóhelyen (szükségóvóhelyen vagy szabad pincerészben) menedéket kereshessen, tűrni köteles továbbá azt is, hogy a kerékpárosok kerékpárjukat is a ház kapuja alá, illetve udvarába vihessék. Ha kapualjjal biró ház a közelben nincsen, a közterületeken tartózkodó gyalogosoknak és kerékpárosoknak szét kell széledniök és lehetőleg árkokban, gödrökben, stb. kell védelmet keresniök. A közterületeken helyfoglalási engedéllyel biró árusok és azok alkalmazottai helyükön maradhatnak. (3) Sínpályához nem kötött járóművel a közlekedési rendészeti szabályok betartása mellett az úttestnek a hajtási irány szerinti oldalán közvetlenül a járda mellett kell megállaniuk. Sínpályához kötött járóművel ott kell megállani, ahol ennek vezetője a légvédelmi riadó jelét meghallja. Mindkétféle járóművet nem lehet megállani utcakereszteződésben, alagútban, hídon, sem pedig úgy, hogy az úttesten (és járdán) lévő víz- és tűzcsapok használatát akadályozzák. A járómű utasainak, vezetőjének és jegyszedőinek a járóműből ki kell szállnia és a (2) bekezdésben említett módon kell oltalmat keresnie, az állati erővel vont járómű kocsija a vonóállat mellett maradhat, amennyiben nem maradna ott, a vonóállatot ki kell fognia és azt könnyen el nem mozdítható tárgyhoz (vastagabb fa, cölöp, stb.) kell kikötnie, úgy azonban, hogy az úttesten a járómű a közlekedést ne akadályozza. 2 §• Az 1. §-ban foglalt rendelkezések alól mentesek, tehát a riasztás tartama alatt szabadon mozoghatnak az alábbi személyek : a) A hatósági légoltalom végrehajtó szervezetébe beosztott személyek. Ezeknek megkülönböztető jelzése, ha polgári ruhában vannak, a 83.100/etn. lgv.—1940. H. M. számú rendeletben (továbbiakban : R.) meghatározott pirosfehér-zöld szinü és vörös ..Légp.“ felírással ellátott légoltalmi karszalag, valamint a szakszolgálati beosztást feltüntető légoltalmi jelvény és az ezt a beosztást igazoló hatósági igazolvány.