Budapesti Közlöny, 1942. november (76. évfolyam, 248-272. szám)

1942-11-01 / 248. szám

4 nevüket (személyi és szükséges egyéb adatai­kat) a lakóhely szerint illetékes népmozgalmi nyilvántartóval közölni kell. A „mindennemű szolgálatra és munkára alkalmatlan”nak osz­­tályozottakat pedig az 56. §. rendelkezései szerint a honvédség kötelékéből el kell bocsá­tani. IV. A 2. Cím 49. §-ának (4) bekezdésében fel­sorolt jelenlegi osztályozások helyébe a követ­kező osztályozások lépnek : „Katonai szolgálatra alkalmas“ („Ka“) ; „Jelenleg alkalmatlan“ („Jan“) ; „Katonai szak­közigazgatási szolgálatra alkal­mas“ („Ks“) ; „Mindennemű szolgálatra és munkára alkal­matlan“ („An“).” A 2. Cím 56. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti s helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Hacsak nyugállományba helyezésnek nincsen helye, elháríthatatlan szolgálatképtelen­ség miatt el kell bocsátani a honvédség köte­lékéből azt, aki felülvizsgálaton kapott osztá­lyozása szerint vagy a (3) bekezdés eseteiben felülvizsgálat nélkül tett megállapítás szerint „munkaszolgálatra alkalmas, könnyű munkára fogható“-nak, vagy „munkaszolgálatra alkal­mas, nehéz m munkára foghatóknak, avagy „mindennemű szolgálatra és munkára alkal­matlan“­nak minősül. * , VI. A 2. Cím 56. §-a (4) bekezdésének új pontja hatályát veszti és helyébe a következő rendel­kezés lép : a) felülvizsgálat alapján, valamint a (3) be­kezdés a) és c) pontja esetében legénységi állományú személy tekintetében az állomány­­test (utalt alakulat) szerint illetékes hadtest­parancsnokság . VII. A 2. Cím 59. §-ának (1), (2), (3) és (4) be­kezdései hatályukat vesztik s helyükbe a követ­kező rendelkezések lépnek : (1) A csendőrséghez beosztott azokat a szolgálatköteleseket, akik a rendes tényleges szolgálati kötelezettségük teljesítésére való be­vonulásuk alkalmával a bemutatáson „katonai segédszolgálatra alkalmasának, „munkaszolgá­latra alkalmas, könnyű munkára foghatóknak, vagy „munkaszolgálatra alkalmas, nehéz mun­kára foghatóknak, avagy „mindennemű szol­gálatra és munkára alkalmatlanénak osztá­­lyoztattak, felülvizsgálatra kell utalni és a felül­vizsgálati határozat meghozataláig a „katonai segédszolgálatra alkalmasénak osztályozotta­kat osztályozásuknak megfelelő beosztásban a­­csendőrségnél tényleges szolgálat teljesítésére vissza kell tartani, a „munkaszolgálatra alkal­mas, könnyű munkára foghatóknak vagy „munkaszolgálatra alkalmas, nehéz munkára foghatóknak, valamint a „mindennemű szol­gálatra és munkára alkalmatlan“-nak. oszályo­­zottakat pedig tartósan szabadságolni kell. (2) A felülvizsgálaton „katonai szolgálatra alkalmasknak osztályozottak a rendes tényle­ges szolgálat teljesítésére a csendőrségnél maradnak. A felülvizsgálaton „katonai segéd­szolgálatra alkalmasknak osztályozottakat az illetékes hadtestparancsnokság rendelkezésére kell bocsátani, amely őket a rendes tényleges szolgálat letöltése céljából valamely alárendelt alakulatához áthelyezi. A „munkaszolgálatra alkalmas, könnyű munkára foghatóknak, vagy „munkaszolgálatra alkalmas, nehéz munkára foghatóknak, valamint a „mindennemű szol­gálatra és munkára alkalmatlan“-nak osztályo­zottakat az illetékes honvéd kiegészítő parancs­nokságnak kell átadni, amely velük a 3. §. (19) bekezdése szerint jár el. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseinek meg­felelően kell eljárni a csendőrséghez beosztott azokkal a legénységi állományú személyekkel is,­­akik a csendőrségnél teljesített tényleges szolgálatuk alatt válnak katonai szolgálatra alkalmatlanná. 14) A gyakorlatra bevonult legénységi állo­mányú csendőröket, ha a bemutatás eredménye szerint katonai szolgálatra nem alkalmasak, azonnal a nem tényleges viszonyba kell helyezni és felülvizsgálatra kell utalni. Azokat, akik a felülvizsgálaton „katonai segédszolgálatra alkal­mas“ osztályozást nyertek, nyilvántartásbavétel és honvédségi beosztás céljából, a „munka­szolgálatra alkalmas, könnyű munkára fog­hatóknak, vagy „munkaszolgálatra alkalmas, nehéz munkára foghatóknak, valamint a „mindennemű szolgálatra és munkára alkal­matlan“-nak osztályozottakat pedig a honvéd­ség kötelékéből való elbocsátás iránt a 31. §. (9) bekezdése szerint teendő intézkedés végett, a lakóhelyük szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságnak kell átadni. VIII. Az osztályozásoknak a fenti rendelkezésekkel való módosítása folytán a 2. Cím egyéb rendel­kezései is ennek megfelelően módosulnak. Ehhez képest: az „arcvonalszolgálatra alkalmas“, valamint a „szolgálatképes“ szavak helyébe a „katonai szolgálatra alkalmas“ szavak lépnek az 1. §. (9) bekezdésének nyolcadik sorában, a 3. §. (10) bekezdésének hatodik, a 20.­ §. (1) be­kezdésének ötödik, a 28. §. 2. pontjának máso­dik, a 31. §. (4) bekezdésének első, a (6) be­kezdésének negyedik, a 49. §. (6) bekezdésének első sorában ; a „segédszolgálatra“ szó helyébe a „katonai segédszolgálatra“ szavak lépnek ; a 3. §. (10) bekezdésének hetedik, a 20. §. (1) bekezdésének hetedik sorában ; a „minden katonai szolgálatra alkalmatlan“, illetve „mindennemű szolgálatra alkalmatlan“ szavak helyébe a „mindennemű szolgálatra és munkára alkalmatlan“ szavak lépnek : a 49. §. (7) bekezdésének negyedik és (9)­­bekezdésének hetedik, az 56. §. (7) bekezdésének harmadik, az 59. §. (5) bekezdése a) pontjának első és b) pontjának harmadik sorában; a „jelenleg szolgálatképtelen“ szavak helyébe a „jelenleg alkalmatlan“ szavak lépnek : a 49. §. (7) bekezdésének harmadik és (9) bekezdé­sének második sorában ; a „csak helyi“ szavak helyébe a „katonai szak­“ szavak lépnek : a 49 §. (7) bekezdésé­nek első, (9) bekezdésének első és ötödik, végül az 59. §. (5) bekezdése f­) pontjának első sorá­ban. IX. A 2. Cím 1. §. (14) bekezdésének 4. sorában a „katonai“ szó helyett „levente“ szó lép, a harmadik sorban pedig a zárójelben a „városi“ szó elé „megyei“ szót kell írni, az 5. §. (3) be­kezdése első sorában „az altisztek“ szavak helyett „a tiszthelyettesek“ szavak, a 24. §. (2) bekezdése utolsó sorában pedig az „­altiszti“ helyett „tiszthelyettesi“ szó lép ; a 31. §. (8) bekezdésnek ötödik sorában „az alosztály­parancsnoki nyilatkozat“ szavak helyébe „a parancsnoki vélemény“ szavak lépnek, az 56. §. (7) bekezdésének negyedik, hatodik, tizedik és tizenegyedik sorából pedig a ,,közérdekű“ szót törölni kell. X. A 2. Cím a következő 63. §-al egészíttetik ki : A zsidók osztályozása is a jelen Címben a fegyveres szolgálatot teljesítők osztályozására megállapított szabályok szerint történik, azon­ban az osztályozás mellé „zs“ jelzést is kell tenni. (Pl. „Ka“ „zs“ vagy „Mn“ „zs“.) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Budapest, 1942. évi október hó 27.-én. vitéz Nagy Vilmos s. k. m. kir. honvédelmi miniszter. 173. számában) megállapított legmagasabb el­adási árához zárt palackokban történő eladás esetén palackozási költség címén 1 Literes vagy 1/2 literes palackonkint legfeljebb 10 fillér hozzászámítható. § (2) A palackozási költségekkel növelt fo­gyasztói ár 1 literes palackomkint .... —.93 P-nél, 1/2 literes palack onkint .... —.52 P-nél magasabb nem lehet. (3) Zárt palackokban történő eladás esetén a (2) bekezdésben megállapított áraikhoz palackbetét címén 1 literes palackoknál legfeljebb —.50 P, 1 literes palackoknál legfeljebb 1.40 % számítható hozzá. Az üveget, a gyáros, illetve a kereskedő a vevő kívánságára a teljes betét­összeg kifizetésével, köteles visszaváltani. 2­ §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1042. évi október hó 31.-én. A miniszter helyett. Rozváczy Lajos s. k Államtitkár, Budapesti Közlöny MM2 november 1- — A m. kir. közellátásügyi miniszter 94.223/1942. R. H. számú rendelete a palackozott szeszecet árának megállapitásai tárgyában. A 9.280/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §. (1) A 10%-os (hydrátos) szeszecetnek a 85.716/1942. K. M. számú rendeletben­­meg­jelent a Budapesti Közlöny 1942. augusztus 1.-i A m. kir. közellátásü­gyi miniszter 161.200/1942. K. M. számú rendelete a belföldi termésű hántolatlan rizs termelői árának megállapítása tárgyában. A 9.280/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1.9. A belföldi termésű, egészséges, hántolatlan rizs legmagasabb termelői ára bármely feladó­­állomáson, 10 tonnás vasúti kocsiba, illetve uszályba rakva vagy a hántolóüzem telep­helyére tengelyen beszállítva 100 kg-onkint 100.— P. 2. §• (b­ Az 1. §-ban megállapított ár legfeljebb 14%-os víztartalmú és legfeljebb 3°/o idegen anyagot tartalmazó rizsre vonatkozik. Az ár megállapítása szempontjából a zöldszemek nem számítanak idegen anyagnak. A 3%/6 idegen anyagból földes rész legfeljebb 1% lehet. (2) Minden százalék víztartalomtöbblet, to­vábbá minden százalék idegen anyag-, illető­leg földtartalomtöbblet után egy-egy százalék értéklevonásnak van helye­. (3) 15% zöldszemtartalomig levonás nem eszközölhető. 15% zöldszemtartalom felett a következő értéklevonást kell alkalmazni : 15%—20% között százalékonkint 1—1%. 20%—25% között százalékonkint további 1­­/2—l­/2%, 25°/»—30% között százalékonkint további 2—2%. (4) 30%-nál több zöldszemet tartalmazó bel­földi termésű hántolatlan rizs legmagasabb ter­melői ára — egyéb minőségi feltételektől el­tekintve----100 kg-onként 77.50 P. 3. §. A 10 tonnánál kisebb tételek vásárlásánál a tényleg felmerült gyűjtési költség, a vasútra szállítás vagy hajóba rakás költsége és a szál­litás, illetőleg az átrakás folyamán előálló */2%-os hiány a termelői árból levonandó. 4­ §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép­­hatályba; egyidejűleg az 52.100/1911. K­M számú rendelet hatályát veszti. Budapest, 1942. évi október­­hó 30.-án. A miniszter helyett : Rozváczy Lajos so­k államtitkár.

Next