Budapesti Közlöny, 1943. május (77. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám
2 A tüzelőanyagbeszerzés és felhasználás korlátozása. §• (1) Lakás, lakásszerü helyiségben elhelyezett iroda, műhely vagy üzlet, továbbá ipari vagy kereskedelmi célra szolgáló nem lakásszerű helyiség fűtésére az 1943. évi május hó 1. napjától az 1944. évi április hó 30. napjáig csak a jelen rendelet 2—5. §-ában meghatározott mennyiségű tüzelőanyagot (szenet, lignitet, brikettet, kokszot, kokszbrikettet, tűzifát) szabad beszerezni és felhasználni. (2) Az (1) bekezdésben nem említett helyiségek fűtésére a M. kir. Ipari Anyaghivatal engedélye nélkül nem szabad tüzelőanyagot beszerezni és felhasználni. (3) Nem vonatkoznak a jelen rendeletben foglalt korlátozások a tüzelőanyagnak az állami és önkormányzati hatóságok, hivatalok, intézetek és intézmények, a magántulajdonban álló kórházak és szanatóriumok helyiségei fűtése céljából való beszerzésére és felhasználására. „ b) azoknak az intézményeknek a tüzelőanyag beszerzésére és felhasználására, amelyek tüzelőanyagszükségletüket a közszállitási szabályzat50.000/1934. K. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1934. évfolyam, 843. oldal)] szerint kötelesek beszerezni, c) a begyújtáshoz használt úgynevezett karikatára, d) tüzelőanyagnak nem fűtés céljából fpl. üzemanyagként a 7.300/1943. lp. M. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1943. évi 32. szám) szerint] való beszerzésére és felhasználására, e) tüzelőanyagnak a M. kir.. Ipari Anyagta vajai, külön engedélye alapján történő beszerzésére és felhasználására. * A nem központi (etage) fűtéssel fűtött lakások fűtésére beszerezhető és felhasználható tüzelőanyag mennyisége.2. §. (1) A nem központi (etage) fűtéssel fűtött lakás fűtésére (ideértve a főzést és a vízmelegítést is) a lakás és a lakók számának figyelembevételével — a fogyasztói vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett — beszerezhető és felhasználható tüzelőanyagmennyiséget a jelen rendelet melléklete tünteti fel. (2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a hallt nem szabad külön szobának számítani. A cselédszobát csak akkor szabad külön szobának számítani, ha azt a háztartási alkalmazott, családtag, albérlő stb. lakószobául használja. A lakók számának meghatározásában a háztartási alkalmazottat is figyelembe kell venni. . (3) Ha a lakás birtokosa olyan orvos, aki hivatását lakásában gyakorolja, az előző bekezdések szerint meghatározott mennyiséget 20%-kal meghaladó mennyiségű tüzelőanyagot szabad beszereznie és felhasználnia. (4) Az olyan lakások fűtése céljából, amelyek szabadon álló házban vannak — feltéve, hogy a házban négy lakásnál több nincsen — az (1) és (2) bekezdések szerint meghatározott menynyiséget 20°/(i-kal meghaladó tüzelőanyagot szabad beszerezni és felhasználni. (5) Ha a (3) és a (4) bekezdésben említett kivételes körülmények ugyanannál a lakásnál forognak fenn, a 20%-os többletet csak egyszer szabad felszámítani. (6) Az olyan lakások fűtése céljából, amelyben a) a konyhában villany- vagy gáztűzhely — ide nem értve a rezsót — vagy b) központi melegvízszolgáltatás vagy e) a fürdőszobában villany- vagy gázfűtésű melegvízszolgáltató berendezés van, az előző bekezdések szerint meghatározott mennyiségnél 10%-kal kevesebb tüzelőanyagot szabad beszerezni és felhasználni. (7) Ha az előző bekezdés a), b) és c) pontjában említett körülmények közül kettő ugyanannál a lakásnál forog fenn, az (1)—(5) bekezdés szerint meghatározott mennyiségnél 20%-kal kevesebb tüzelőanyagot szabad beszerezni és felhasználni. A nem központi (etage) fűtéssel fűtött lakásszerű helyiségben elhelyezett iroda, műhely vagy üzlet fűtésére beszerezhető és felhasználható tüzelőanyag mennyisége. 3. §• A nem központi (etage) fűtéssel fűtött lakásszerű helyiségben elhelyezett iroda, műhely vagy üzlet fűtésére a 2. §. (1), (2) és (4) bekezdése szerint meghatározott tüzelőanyagmennyiségnek legfeljebb 60%-át, az említett helyiségben elhelyezett gyógyszertár tüzelőanyagszükségletére pedig az említett tüzelőanyagmennyiség 80%-át szabad beszerezni és felhasználni. E rendelkezések szempontjából a lakók száma helyett a fűtendő helyiségek mindegyikére egy-egy személyt kell számításba venni. A nem központi (etage) fűtéssel fűtött, nem lakásszerű helyiségek fűtésére beszerezhető és felhasználható tüzelőanyag mennyisége. 4. §• (1) Ipari vagy kereskedelmi célra szolgáló nem központi (etage) fűtéssel fűtött, nem lakásszerű helyiség fűtésére a jelen rendelet mellékletében említett tüzelőanyagokból a fűtendő helyiség űrtartalmának minden egyes köbmétere után a melléklet szerint egy pontnak megfelelő mennyiséget szabad beszerezni és felhasználni. (2) Nem központi (etage) fűtéssel fűtött nem lakásszerű helyiségben elhelyezett gyógyszertár tüzelőanyagszükségletére az előző bekezdésben meghatározott mennyiséget 20%-kal meghaladó tüzelőanyagot szabad beszerezni és felhasználni. (3) Olyan ipari vagy kereskedelmi célra szolgáló nem központi (etage) fűtéssel fűtött nem lakásszerű helyiségek fűtésére — ideértve a gyógyszertárakat is — amelyek szabadon álló házban vannak, feltéve, hogy a házban levő helyiségnek űrtartalma összesen az 1500 köbmétert nem haladja meg, az (1), illetőleg (2) bekezdés szerint-meghatározott mennyiséget 20%-kal meghaladó tüzelőanyagot lehet beszerezni és felhasználni. A központi (etage) fűtéssel fűtött helyiségek fűtésére beszerezhető és felhasználható tüzelőanyag mennyisége. 5. §. (1) A központi (etage) fűtéssel fűtött lakás, lakásszerű helyiségben elhelyezett iroda, műhely vagy üzlet, ipari vagy kereskedelmi célra szolgáló nem lakásszerű helyiség fűtésére és melegvízszolgáltatására a jelen rendelet mellékletében felsorolt tüzelőanyagokból az 1943. évi május hó 1. napjától számított, 1944. évi április hó 30. napjáig — a m. kir. Ipari Anyaghivatal külön engedélye nélkül— legfeljebb annyit szabad beszerezni és felhasználni, amennyit az említett helyiség fűtésére az 1942. évi május hó 1. napjától az 1943. évi április hó 30. napjáig beszereztek. (2) Az előző bekezdésben említett olyan helyiség fűtésére és melegvízszolgáltatására felhasználható tüzelőanyagmennyiséget, amelynél az 1942. évi május hó 1. napjától az 1943. évi április hó 30. napjáig nem használtak fel tüzelőanyagot, a M. kir. Ipari Anyaghivatal állapítja meg. (3) Az (1) bekezdésben említett helyiségek fűtésére meghatározott tüzelőanyagmennyiségen felül alágyújtás céljára az 1943. évi május hó 1. napjától az 1944. évi április hó 30. napjáig kazánonkint 4 méter mázsa tűzifát szabad külön engedély nélkül beszerezni és felhasználni. (4) A központi (etage) fűtéssel fűtött lakásban, amennyiben a konyhában sem villany-, sem gáztűzhely nincsen, főzés céljára a jelen rendelet mellékletében említett tüzelőanyagokból annak a mennyiségnek tíz százalékát lehet beszerezni és felhasználni, amely mennyiséget a szóbanforgó lakás fűtésére a jelen rendelet melléklete szerint be lehetne szerezni akkor, ha a lakásban nem volna központi fűtés. Az előző mondatban fogott rendelkezés szempontjából a gáz- vagy villanyrezsót nem kell tűzhelynek tekinteni. (5) A központi (etage) fűtéssel, fűtött lakásban mosás céljára a jelen rendelet mellékletében említett tüzelőanyagokból a lakás minden egyes lakója után a melléklet szerint tizenkét pontnak megfelelő mennyiséget szabad beszerezni és felhasználni. A melegvízszolgáltatás korlátozása: 6. §. (1) A központi melegvízszolgáltató berendezés üzembentartója csak vasárnap reggel 6 órától este 11 óráig terjedő időben szolgáltathat melegvizet. (2) Az előző bekezdésben foglalt korlátozás nem terjed ki a gyógyintézetekre, a fürdőkre és — a penziók kivételével — a szállodákra. Általános rendelkezés, 7. §. A jelen rendelet hatálybalépése előtt megvett tüzelőanyagból a vevő csak annyit vehet át, amennyi átvételével tüzelőanyagkészlete nem haladja meg az 1—5. §. rendelkezései szerint beszerezhető mennyiséget. 8. §. Akinek a jelen rendelet, hatálybalépése napján az 1. §. első bekezdésében említett célra fel nem használt tüzelőanyagkészlete van, azt az új fűtési idényben (1943. évi május hó 1. napjától 1944. évi április hó 30. napjáig) beszerezhető mennyiségekből le kell vonnia, 9. §. Fatüzelésű kályhát széntüzelésűvé, széntüzelésű kályhát pedig fatüzelésűvé átalakítani tilos. 10. §. (1) Központi fűtéssel — ide nem értve az etage fűtést — fűtött lakásban kályhát felállítani tilos. (2) Az előző bekezdésben foglalt rendeltkezés nem vonatkozik az orvosi rendelőkre. . . . 11 §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941 : X. t.-c. 1. vagy 2. §-a alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátssza. (2.) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939 . H. t.-c. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939: TI. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Arra a tüzelőanyagra, amelyre nézve az (1) bekezdés alá eső kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékesítése és értékének hovafordítása tekintetében a fi. 110/1941. M. E. számi rendelet (Rendeletek Tára. 1941. évfolyam, 2056. oldal) rendelkezései irányadók. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. 12. §. A jelen rendelet az 1943. évi május hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 77.600/ 1942. Ip. M. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1942. évi 282. szám) hatályát veszti. Budapest, 1943. évi április hó 30.-án. , Bornemisza Géza s. k. m., kir. iparügyi miniszter. _ • Budapesti Közlöny 1943 május 1. — 97. szám.