Budapesti Közlöny, 1944. április (78. évfolyam, 74-97. szám)
1944-04-01 / 74. szám
1944 április I.74. szám. Budapesti Közlöny( szerre) vonatkozó adásvételi szerződést, illetőleg a termelési szerződést a szerződő felek csupán szmlegesen, a többi hitelező fedezetének csorbítása céljából kötötték. Záró rendelkezés. 13. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi március hó 31. én. Sztójay Döme s. k. m. kir. minisztrelnök. Melléklet a 83011944. M. E. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdéséhez. Illetékmentes a 8301194. M. E. számú rendelet 3. §-ának (5) bekezdése alapján. Bizonyítvány. r . ...........................................község elöljárósága hivatalosan igazolja, hogy.................................. lakos................................ község területén ...... kataszteri hold területű birtokon gazdálkodik. A birtok művelési ágak szerinti megoszlása a következő : Szántó .... .................. kát. hold ....n.él. kert ............• ••••••• ff 99 • • • s ff rét 99 legelő............ .............. »» ff • • • • 99 szőlő .......................................... 99 ff • • • • 99 erdő............ .............. 99 ff • • • • 99 nádas .... ?P 0 o • • 99 földadó alá nem eső terület . ff • • • • 99 A birtok területéből termelési szerződésben termelésre leköttetett .................... kat. hold .... n.-el. Igazolja továbbá a községi elöljáróság, hogy ................................................................. lakos . ............................................ részére előre eladott ........................................................ a ............... kát. hold .......... n.-ös területű vetésből (ültetvényből, szőlőből). .............. A gyapjút a ................... darabból álló juhállományából előreláthatólag szolgáltatni tudja. . ....................... 1944. évi ..................hó . ... A m. kir. iparügyi miniszter 16.500/1544. Ip. M. számú rendelete a bányaszéldeszka előállításának, forgalmának és felhasználásának újabb szabályozása tárgyában. Az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 12.112/1939. M. E. számú rendeletben (Rendeletek Tára 1939. évf., 1.399. o.), továbbá — mint a 4.500/1940. M. E. számú rendelettel (Rendeletek Tára 1940. évf., 1.030. o.) kijelölt illetékes miniszter — a honvédelemről szóló 1939 . II. tc. 113. és 114. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földmivelésügyi és a honvédelmi miniszterrel egyetértve, a következőket rendelem : 1. §• (1) Minden fűrészüzem tulajdonosa (felelős vezetője) köteles az üzemében felfűrészelésre kerülő feryőgömbfából (fenyőszálfából) köbméterenkint legalább 15 folyóméter hosszúságú és — az alsó szélesebb oldal közepén mérve — legalább 10 cm szélességű bányaszéldeszkát (az alábbiakban : széldeszka) előállítani. (2) Az (1) bekezdésben említett 15 folyóméter hosszúságú széldeszkából, legalább 3 folyóméternek 18 mm vastagnak, legalább 12 folyóméternek pedig 24 mm vastagnak kell lennie. (3) A széldeszkát úgy kell feldarabolni, hogy annak hosszúsága 120 cm vagy ennek a hosszúságnak egész számú többszöröse (240, 300 stb. cm) legyen. (4) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az olyan esetre, amikor a fenyőgömbfa (fenyőszálfa) tulajdonosa a gömbfát (szálfát) a saját házi vagy gazdasági szükségletére fűrészelted fel, feltéve, hogy ez a mennyiség egy naptári évben 100 köbmétert nem halad meg. 2 §• • A fűrészüzem tulajdonosa (felelős vezetője) mind az E § alapján, mind az 1. §-ban meghatározott mennyiségen felül előállított széldeszkakészletének raktározása, felhasználása, feldolgozása és forgalombahozatala tekintetében csak a m. kir. Ipari Anyaghivatal engedélye alapján rendelkezhetik. 3. §. (1) A fűrészüzem tulajdonosa (felelős vezetője) a közszükséglet biztosítása céljából a széldeszkakészletéből hatóságilag megszabott áron, készpénzfizetés ellenében, a m. kir. Ipari Anyaghivatal felhívására átengedni köteles azt a mennyiséget, amely a saját házi vagy gazdasági szükségletének a m. kir. Ipari Anyaghivatal által megállapított mértéket meghaladja. (2) A fűrészüzem tulajdonosának (felelős vezetőjének) azt a széldeszkakészletét, amelynek az átengedésére a m. kir. Ipari Anyaghivatal felhívta, elküldéséig (feladásáig) meg kell őriznie, a romlástól meg kell óvnia és az elküldésnél (feladásnál) kellő gondossággal kell eljárnia. 4. §• (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen az 1939 : II. tc. 206. §-a vagy a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941 : X. tc. 1. vagy 2. §-a alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a fűrészüzem tulajdonosa (felelős vezetője), ha a jelen rendeletben foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátssza. (2) Az előző bekezdésben meghatározott kihágás miatt kiszabható pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor meg-,állapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939 : II. te 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939 : II. te. 218. íj-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Arra a széldeszkakészletre, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott dolog értékesítése és értékének hovafordítása tekintetében a 6.110/1941. M. E. számú rendelet rendelkezései az irányadók. " (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatásihatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. 5. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba ; egyidejűleg a 33.600/1942. Ip. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1942. évf. 1.342. o.) hatályát veszti. Budapest, 1944. évi március hó 31.-én. # Dr. Szász Lajos s. k. m. kir. iparügyi miniszter. ■ --------- / A m. kir. közellátásügyi miniszter 14.209/1944. K. M. számú rendelete a hazai szénbányákban termelt különböző szénfajták legmagasabb termelői eladási árának megállapításáról szóló 42.500/1943. K. M. számú rendelet módosítása tárgyában. A 9.280/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. § A 42.500/1943. K. M számi rendelet (kihirdetve a Budapesti Kony 1943. évi július hó 6.-i. 148. számában) VT. számú melléklete akként módosul, hogy a Gyöngyös-Visontai Szénbánya kft. a 3. tételszám alatt feltüntetett árak helyett — ugyanolyan minőségi és osztályozási (szemnagyság) feltételek esetén az Imre Lignitbánya kft. eladásaira a 4. tételszám alatt megállapított árakat alkalmazhatja. 2. §. ) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi március hó 29.-én. A miniszter helyett is dr. Jakabffy Károly s. k. Államtitkár. A magyar királyi belügyminiszter a Büssüi Gazdakör (Somogy vármegye) alapszabályait 219.209/1943. B. M. VII. b. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Szatmárcsekei Katolikus Agrárifjusági Legényegylet (Szatmár vármegye) alapszabályait 104.326/ 1944. B. M. VII. b. szám alatt láttamozta. A m. kir. iparügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1931 : XXI törvénycikkben meghatározott kedvezményeket Mikes István mped. fonó- és szövőgyár rákosszentmihályi cég részére az üzembehelyezés napjától számítandó 3 évre előzetesen biztosította. (65.073/1943. Vil. szám.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kecskeméti református leánygimnázium I—IV. osztálya számára az államérvényes bizonyítvány kiállításának jogát a folyó 1943/44. iskolai évre megadta. (98.904/1944 VIII. szám.) A m. kir. pénzügyminiszter 106.228/1944. számú rendelete a vállalati nyugdíjpénztárak biztosítási illetékéről. Az 1927 : V. tc. 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : A vállalati nyugdíjpénztár az általa a biztosított vagy kedvezményezett részére teljesített minden szolgáltatás után Oilao-os biztosítási illetéket köteles fizetni. Az illeték után rendkívüli pótlék is jár. Az elismert vállalati nyugdíjpénztár által a biztosított vagy kedvezményezett részére teljesített szolgáltatás után biztosítási illetéket fizetni nem kell. Ez a rendelet kihirdetése napján, 1944. évi január hó 1.-i érvénnyel lép hatályba. Budapest, 1944. évi március hó 28.-án. dr. Reményi-Schneller Lajos s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A magyar királyi belügyminiszter a Békési Fürdő Egyesület (Békés vármegye) alapszabályait 140.930/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Biharmegyei Gazdasági Egyesület, Nagyvárad alapszabályait 205.667/1943. B. M. VII. b. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Csertői Gazdakör, (Somogy vármegye) alapszabályait 218.920/1943. B. M. VII. b. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Boldogtelepes község Gazdakör (Somogy vármegye) alapszabályait 219.208/1943. B. M. VII. b. szám alatt láttamozta. ______ /