Budapesti Közlöny, 1944. augusztus (78. évfolyam, 172-198. szám)
1944-08-13 / 183. szám
1944 augusztus 13. — 183. szám. Budapesti Közlöny S i^W»j.!figui!JiiipLö „Légi riadó ! Légi riadó ! Eger, Miskolc. — Eger, Miskolc, Légi riadó : Fliegeralarm ! Eger, Miskolc.“). (5) A „légi riadó elmúlt“ közlése egyben feloldja a „légi riadó“-t megelőzőleg jelzett „légi veszély“ és „zavaró repülés“ állapotát is. A „zavaró repülés elmúlt“ egyben feloldja a megelőzőleg esetleg jelzett „légi veszély“ állapotát is. 3. §. (1) Annak a riasztókörzetnek földrajzi nevét, amelynek területén a város, vagy község fekszik, a városok és községek lakosságával az alábbiak szerint kell közölni. A riasztókörzetek beosztását és határait feltüntető térképet nyilvánosságra hozni, illetőleg sokszorosítani és forgalomba hozni nem szabad. (2) A város vagy község légoltalmi parancsnoka a riasztókörzet földrajzi elnevezését az I. és II. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgyak légoltalmi parancsnokaival, továbbá — a Légoltalmi Ligacsoport és az önvédelmi szervezet (önvédelmi alkörzetvezetők, háztömbparancsnokok, stb.) útján — a III. légoltalmi csoportba tartozó építmények (lakóházak, egyéb épületek, házcsoportok) légoltalmi őrségparancsnokaival közli. Ezt a közlést az I. és II. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgy légoltalmi parancsnoka, a vagyontárgy légoltalmi szervezetébe tartozó személyeknek (cselekvő és állandó fenmaradó személyzet), a III. légoltalmi csoportba tartozó építmény (lakóház, egyéb épület, házcsoport) légoltalmi őrségparancsnoka pedig az építmény lakóinak és állandóan ott foglalkoztatott személyeknek szóval vagy írásban továbbítja. 4. §• (1) Az 1. és 2. §-ban meghatározott jelzések tudomásulvételének biztosítása céljából városokban, valamint az „A“, „B“ és „C“ osztályozású községekben a tömegforgalmat lebonyolító helyek és helyiségek (164.800/emn. 35.— 1943. H. M. számú rendelet 1. § (1) bekezdés, lásd Bp. K. 1943. évi 172. szám) tulajdonosa (birtokosa, felelős vezetője) a honi légvédelmi készültség idején köteles a hely vagy helyiség területén üzemidő alatt állandó rádiókészültségi szolgálatot tartani. Ennek a szabálynak a megtartását a város légoltalmi parancsnoka, illetőleg a főszolgabíró ellenőrzi. (2) A város légoltalmi parancsnoka, illetőleg a főszolgabíró indokolt esetben megengedheti, hogy háromnál nem több tömegforgalmat lebonyolító helyre, vagy helyiségre kiterjedően közösen tartsanak rádiókészültségi szolgálatot, feltéve, hogy a rádiókészültségi szolgálat helyéről a másik (két) hely, vagy helyiség két perc alatt elérhető. Ebben az esetben a rádiókészültségi szolgálatot tartó hely, vagy helyiség az 1. vagy 2. §-ban meghatározott jelzések vétele esetén, arról a másik (kékt hely, vagy helyiség légoltalmi parancsnokát küldönc útján azonnal értesíteni köteles. (3) A rádiókészültségi szolgálat megszervezéséről az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint úgy kell gondoskodni, hogy egy személy az erre a célra kijelölt megfelelő helyiségben a műsorszóró rádió adását Budapest I. hullámhosszán állandóan figyelje és amennyiben a „légi veszély“, vagy a „zavaró repülés“ jelzése felhangzik, azt azonnal a helyiágy- helyiség légoltalmi parancsnokának vagy a kijelölt és intézkedésre jogosult személynek jelentse. Rádiókészültségi szolgálatra csak e feladat ellátására alkalmas személyt lehet kijelölni, akit feladatára ki kell oktatni. 6. §. iii „Légi veszély“ jelzése esetén a 2. §-ban meghatározott módon megnevezett riasztókörzet-ék területén fekvő városokban és községekben : a) a közvilágításban esetleg üzemben levő és nem ernyőzött lámpahelyeket azonnal ki kell kapcsolni, a közúti forgalomban résztvevő járműveken pedig a fénycsökkentő berendezést azonnal alkalmazásba kell venni, fényszóróikat használni nem szabad ; b) a magánvilágításban ha „légi veszély“ jelzése az elsötétítés elrendelt idején kívül, de lámpagyújtás után vagy napkelte előtt következnek be, a teljes elsötétítést a „légi veszély“ jelzésének tudomásulvétele után nyomban végre kell hajtani ; c) városokban, valamint az „A“, „B“ és „C“ osztályozású községek területén fekvő tömegforgalmat lebonyolító helyek és helyiségek közönségét az előre elkészített rendszabályok szerint el kell távolítani, feltéve, hogy az ott együttlevő személyek teljes számban az épületben vagy annak legfeljebb háromszáz m-es körzetében fekvő és kizárólag a hely egy helyiség részére biztosított óvóhelyen el nem helyezhető ; d) az I. és II. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgyakban, valamint a III. légoltalmi csoportba tartozó építményekben fel kell készülni az esetleg bekövetkező légitámadásra, az óvóhelyre történő levonulásra, azonban az óvóhelyeket elfoglalni nem szabad. (2) „Zavaró repülés“ jelzése esetén a 2. §-ban meghatározott módon megnevezett riasztókörzet(ek) területén fekvő városokban és községekben : a) a közvilágításban a teljes elsötétítést azonnal végre kell hajtani, b) a közúti villamosforgalmat és az egyéb közúti járóművek forgalmát, ha a „zavaró repülés“ szürkülettől napkeltéig terjedő időtartam alatt következik be, a 169.000/em. 35.• 1943. H. M. számú rendeletben (Bp. K. 1943. évi 284. sz.) foglalt rendelkezések szerint meg kell szüntetni az elsötétített helyiségen kívül semmiféle fényforrást (zseblámpa, stb.) használni nem szabad ; a gyalogforgalmat azonban megszüntetni nem kell ; és a magánvilágításban az (1) bekezdés b) pontjában foglalt tennivalókat kell végrehajtani ; az óvóhelyre nem kell, de célszerű levonulni ; d) városokban, valamint az „A“, „B“ és „C" osztályozású községek területén fekvő tömegforgalmat lebonyolító helyek és helyiségek légoltalmi parancsnoka — amennyiben az ott együttlevő személyek elhelyezésére az épületben, vagy annak legfeljebb 300 m-es körzetében kizárólag a hely vagy helyiség részére biztosított óvóhely van — az ott még együttlevő közönség tudomására hozza, hogy „zavaró repülés“ fenyeget és ha az üzem tovább is folyik, a közönség — választása szerint — az óvóhelyre vonulhat, vagy eltávozhat. .(3) A jelen §-ban foglalt rendelkezések tekintetében az I. légoltalmi csoportba sorolt ipartelepekre vonatkozólag az iparügyi miniszter, a posta, vasút és hajózás I. légoltalmi csoportba sorolt építményére vonatkozólag pedig a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter külön rendelkezik. A városok és az „A", „B“, valamint „C“ osztályozású községek légoltalmi parancsnokai a helyi adottságok figyelembevételével a saját hatáskörükben intézkedni kötelesek, hogy a lakosság a közterületeken nappal és lehetőleg éjszaka is értesüljön a „zavaró repülés“ elrendeléséről. Erre a célra azonban a hatósági riasztóeszközöket igénybevenni nem lehet. A város, vagy község légoltalmi parancsnoka azonban határozatilag kötelezheti a rádióügyeleti szolgálatot tartó intézményeket arra, hogy üzemidejük alatt e jelzések közlésében közreműködjenek. 7. §. (1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással kell büntetni : a) a tömegforgalmat lebonyolító hely, vagy helyiség tulajdonosát (birtokosát, felelős vezetőjét), ha a rádióügyeleti szolgálatot üzemidő alatt egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tartatja, az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket „légi veszély“, illetőleg „zavaró repülés“ esetén nem hajtja végre, illetőleg amennyiben a város, vagy község légoltalmi parancsnokának a 6. § alapján kiadott határozatának nem tesz eleget ; b) a rádióügyeleti szolgálatra kijelölt személyt, ha e szolgálatával kapcsolatos tennivalókat nem hajtja végre ; c) azt a személyt, aki az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket „légi veszély“, vagy „zavaró repülés“ esetén — erről tudva — nem hajtja végre. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. te. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. te. 59. § (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a honvédelmi minisztert kell tekinteni. 8. §. A jelen rendelet az 1944. évi augusztus hó 20. napján lép hatályba és hatálybalépésével a „légi veszélyének és a „zavaró repülésének rádió útján való közlése tárgyában kiadott 120.300/eln. 35.—1944. H. M. számú rendelet (Bp. K. 1944. évi 59. sz.) hatályát veszti. Budapest, 1944. évi augusztus hó 7.-én. A miniszter rendeletéből : / vitéz Szurmay Lajos s. k. m. kir. vezérőrnagy. A m. kir. honvédelmi miniszter 124.400/eln. 35—1944. számú rendelete a légoltalmi riasztószolgálat megszervezése tárgyában kiadott 88.001/emn. lgy. 1939. H. M. számú rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. A honvédelemről szóló 1939 : II. te. 136., 137. és 235. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a légoltalmi riasztószolgálat megszervezése tárgyában kiadott 88.001/eln. lgy.—1939. H. M. számú rendelet (Bp. K. 1939. évi 172. sz.) kiegészítésére és módosítására az alábbiakat rendelem : L §• (1) Az ellenséges és valószínűleg támadójellegű légi tevékenység fokozatait riasztóeszközökkel nyilvánosan jelezni kell: a) a „légi veszély“-t, b) a „légi riadó“-t, c) a „légi riadó elmúl“-át és d) a „légi veszély elmúlt“-át. (2) A „légi veszély elmúlt“-át külön jelezni csak akkor kell, ha a „légi veszély“ jelzését nem követte „légi riadó“ jelzése. 2. §• (1) A „légi veszély“ jelzésére az egész ország területén olyan állandó magasságú hangot kellhasználni, amelynek másodpercenkénti rezgésszáma legalább 367. Egy jelzés tartama egyszer fél perc. (2) A „légi riadó“ jelzésére az egész ország területén változó magasságú, úgynevezett „üvöltöző“ hangot kell használni. A szakaszosan változó hanggörbe legmagasabb pontjának másodpercenkénti rezgésszáma legalább 367, a legmagasabb és legalacsonyabb hang rezgésszámainak viszonya legalább 3 , 2, egy teljes hullám időtartama pedig 4 másodperc legyen. Egy jelzés tartama fél perc, melyet fél perces szünetek után még két ízben meg kell ismételni. , (3) Mind a „légi riadó elmúlt“, mind a „légi veszély elmúlt“ jelre az ország egész területén olyan állandó magasságú hangot kell használni, amelynek másodpercenkénti rezgésszáma legalább 367. Egy jelzés tartama fél perc, amelyet fél perces szünet után még egyszer meg kell ismételni. 3. §. (1) A hatályban lévő rendeletekben utasításokban és légoltalmi tárgyai hivatalos kiadványokban eddig használt „légvédelmi riadó“ elnevezést „légi riadó“ elnevezésre kell helyesbíteni.