Budapesti Közlöny, 1944. augusztus (78. évfolyam, 172-198. szám)

1944-08-13 / 183. szám

1944 augusztus 13. — 183. szám. Budapesti Közlöny S­ i^W»j.!figui!JiiipLö „Légi riadó ! Légi riadó ! Eger, Miskolc. — Eger, Miskolc, Légi riadó : Fliegeralarm ! Eger, Miskolc.“). (5) A „légi riadó elmúlt“ közlése egyben feloldja a „légi riadó“-t megelőzőleg jelzett „légi veszély“ és „zavaró repülés“ állapotát is. A „zavaró repülés elmúlt“ egyben feloldja a megelőzőleg esetleg jelzett „légi veszély“ álla­potát is. 3. §. (1) Annak a riasztókörzetnek földrajzi ne­vét, amelynek területén a város, vagy község fekszik, a városok és községek lakosságával az alábbiak szerint kell közölni. A riasztókörzetek beosztását és határait feltüntető térképet nyil­vánosságra hozni, illetőleg sokszorosítani és forgalomba hozni nem szabad. (2) A város vagy község légoltalmi parancs­noka a riasztókörzet földrajzi elnevezését az I. és II. légoltalmi csoportba sorolt vagyontár­gyak légoltalmi parancsnokaival, továbbá — a Légoltalmi Ligacsoport és az önvédelmi szer­vezet (önvédelmi alkörzetvezetők, háztömb­parancsnokok, stb.) útján — a III. légoltalmi csoportba tartozó építmények (lakóházak, egyéb épületek, házcsoportok) légoltalmi őr­ségparancsnokaival közli. Ezt a közlést az I. és II. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgy légoltalmi parancsnoka, a vagyontárgy lég­oltalmi szervezetébe tartozó személyeknek (cse­lekvő és állandó fenmaradó személyzet), a III. légoltalmi csoportba tartozó építmény (lakó­ház, egyéb épület, házcsoport) légoltalmi őr­ségparancsnoka pedig az építmény lakóinak és állandóan ott foglalkoztatott személyeknek szó­val vagy írásban továbbítja. 4. §• (1) Az 1. és 2. §-ban meghatározott jelzések tudomásulvételének biztosítása céljából váro­sokban, valamint az „A“, „B“ és „C“ osztályo­­zású községekben a tömegforgalmat lebonyo­lító helyek és helyiségek (164.800/emn. 35.— 1943. H. M. számú rendelet 1. § (1) bekezdés, lásd Bp. K. 1943. évi 172. szám) tulaj­donosa (birtokosa, felelős vezetője) a honi lég­védelmi készültség idején köteles a hely vagy helyiség területén üzemidő alatt állandó rádió­­készültségi szolgálatot tartani. Ennek a sza­bálynak a megtartását a város légoltalmi pa­rancsnoka, illetőleg a főszolgabíró ellenőrzi. (2) A város légoltalmi parancsnoka, illetőleg a főszolgabíró indokolt esetben megengedheti, hogy háromnál nem több tömegforgalmat le­bonyolító helyre, vagy helyiségre kiterjedően közösen tartsanak rádiókészültségi szolgálatot, feltéve, hogy a rádiókészültségi szolgálat helyé­ről a másik (két) hely, vagy helyiség két perc alatt elérhető. Ebben az esetben a rádiókészült­ségi szolgálatot tartó hely, vagy helyiség az 1. vagy 2. §-ban meghatározott jelzések vétele esetén, arról a másik (kékt hely, vagy helyiség légoltalmi parancsnokát küldönc útján azonnal értesíteni köteles. (3) A rádiókészültségi szolgálat megszervezé­séről az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint úgy kell gondoskodni, hogy egy személy az erre a célra kijelölt megfelelő helyiségben a műsorszóró rádió adását Budapest I. hullám­hosszán állandóan figyelje és amennyiben a „légi veszély“, vagy a „zavaró repülés“ jelzése felhangzik, azt azonnal a hely­iágy- helyiség légoltalmi parancsnokának vagy a kijelölt és intézkedésre jogosult személynek jelentse. Rádiókészültségi szolgálatra csak e feladat el­látására alkalmas személyt lehet kijelölni, akit feladatára ki kell oktatni. 6. §. iii „Légi veszély“ jelzése esetén a 2. §-ban meghatározott módon megnevezett riasztókör­zet-­­ék­ területén fekvő városokban és közsé­gekben : a) a közvilágításban esetleg üzemben levő és nem ernyőzött lámpahelyeket azonnal ki kell kapcsolni, a közúti forgalomban résztvevő jár­műveken pedig a fénycsökkentő berendezést azonnal alkalmazásba kell venni, fényszóróikat használni nem szabad ; b) a magánvilágításban ha „légi veszély“ jel­zése az elsötétítés elrendelt idején kívül, de lámpagyújtás után vagy napkelte előtt követ­keznek be, a teljes elsötétítést a „légi veszély“ jelzésének tudomásulvétele után nyomban végre kell hajtani ; c) városokban, valamint az „A“, „B“ és „C“ osztályozású községek területén fekvő tömeg­forgalmat lebonyolító helyek és helyiségek kö­zönségét az előre elkészített rendszabályok szerint el kell távolítani, feltéve, hogy az ott együttlevő személyek teljes számban az épület­ben vagy annak legfeljebb háromszáz m-es körzetében fekvő és kizárólag a hely egy he­lyiség részére biztosított óvóhelyen el nem he­lyezhető ; d) az I. és II. légoltalmi csoportba sorolt va­gyontárgyakban, valamint a III. légoltalmi cso­portba tartozó építményekben fel kell készülni az esetleg bekövetkező légitámadásra, az óvó­helyre történő levonulásra, azonban az óvó­helyeket elfoglalni nem szabad. (2) „Zavaró repülés“ jelzése esetén a 2. §-ban meghatározott módon megnevezett riasztókörzet­(ek) területén fekvő városokban és községekben : a) a közvilágításban a teljes elsötétítést azon­nal végre kell hajtani, b) a közúti villamosforgalmat és az egyéb közúti járóművek forgalmát, ha a „zavaró re­pülés“ szürkülettől napkeltéig terjedő időtar­tam alatt következik be, a 169.000/em­. 35.­• 1943. H. M. számú rendeletben (Bp. K. 1943. évi 284. sz.) foglalt rendelkezések szerint meg kell szüntetni­ az elsötétített helyiségen kívül semmiféle fényforrást (zseblámpa, stb.) hasz­nálni nem szabad ; a gyalogforgalmat azonban megszüntetni nem kell ; és a magánvilágításban az (1) bekezdés b) pontjában foglalt tennivalókat kell végrehaj­tani ; az óvóhelyre nem kell, de célszerű le­vonulni ; d) városokban, valamint az „A“, „B“ és „C"­ osztályozású községek területén fekvő tömeg­forgalmat lebonyolító helyek és helyiségek lég­oltalmi parancsnoka — amennyiben az ott együttlevő személyek elhelyezésére az épület­ben, vagy annak legfeljebb 300 m-es körzeté­ben kizárólag a hely vagy helyiség részére biz­tosított óvóhely van — az ott még együttlevő közönség tudomására hozza, hogy „zavaró re­pülés“ fenyeget és ha az üzem tovább is folyik, a közönség —­ választása szerint — az óvó­helyre vonulhat, vagy eltávozhat. .(3) A jelen §-ban foglalt rendelkezések te­kintetében az I. légoltalmi csoportba sorolt ipartelepekre vonatkozólag az iparügyi minisz­ter, a posta, vasút és hajózás I. légoltalmi cso­portba sorolt építményére vonatkozólag pedig a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter kü­lön rendelkezik.­­ A városok és az „A", „B“, valamint „C“ osz­tályozású községek légoltalmi parancsnokai a helyi adottságok figyelembevételével a saját hatáskörükben intézkedni kötelesek, hogy a lakosság a közterületeken nappal és lehetőleg éjszaka is értesüljön a „zavaró repülés“ elren­deléséről. Erre a célra azonban a hatósági riasztóeszközöket igénybevenni nem lehet. A város, vagy község légoltalmi parancsnoka azonban határozatilag kötelezheti a rádióügye­leti szo­lgálatot tartó intézményeket arra, hogy üzemidejük alatt e jelzések közlésében közre­működjenek. 7. §. (1) Amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással kell büntetni : a) a tömegforgalmat lebonyolító hely, vagy helyiség tulajdonosát (birtokosát, felelős veze­tőjét), ha a rádióügyeleti szolgálatot üzemidő alatt egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tartatja, az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket „légi veszély“, illetőleg „zavaró repülés“ esetén nem hajtja végre, illetőleg amennyiben a város, vagy község légoltalmi parancsnokának a 6. § alapján kiadott határozatának nem tesz eleget ; b) a rádióügyeleti szolgálatra kijelölt sze­mélyt, ha e szolgálatával kapcsolatos tennivaló­kat nem hajtja végre ; c) azt a személyt, aki az 5. §-ban foglalt ren­delkezéseket „légi veszély“, vagy „zavaró repü­lés“ esetén — erről tudva — nem hajtja végre. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. te. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíró­ságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. te. 59. § (1) bekezdésének 3. pontja alkalma­zása szempontjából szakminiszternek a honvé­delmi minisztert kell tekinteni. 8. §. A jelen rendelet az 1944. évi augusztus hó 20. napján lép hatályba és hatálybalépésével a „légi veszélyének és a „zavaró repülésének rádió útján való közlése tárgyában kiadott 120.300/eln. 35.—1944. H. M. számú rendelet (Bp. K. 1944. évi 59. sz.) hatályát veszti. Budapest, 1944. évi augusztus hó 7.-én. A miniszter rendeletéből : / vitéz Szurmay Lajos s. k. m. kir. vezérőrnagy. A m. kir. honvédelmi miniszter 124.400/eln. 35—1944. számú rendelete a légoltalmi riasztószolgálat megszervezése tárgyában kiadott 88.001/emn. lgy. 1939. H. M. számú rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. A honvédelemről szóló 1939 : II. te. 136., 137. és 235. §-aiban foglalt felhatalmazás alap­ján a légoltalmi riasztószolgálat megszervezése tárgyában kiadott 88.001/eln. lgy.—1939. H. M. számú rendelet (Bp. K. 1939. évi 172. sz.) ki­egészítésére és módosítására az alábbiakat ren­delem : L §• (1) Az ellenséges és valószínűleg támadójel­­legű légi tevékenység fokozatait riasztóeszközök­kel nyilvánosan jelezni kell: a) a „légi veszély“-t, b) a „légi riadó“-t, c) a „légi riadó elmúl“-át és d) a „légi veszély elmúlt“-át. (2) A „légi veszély elmúlt“-át külön jelezni csak akkor kell, ha a „légi veszély“ jelzését nem követte „légi riadó“ jelzése. 2. §• (1) A „légi veszély“ jelzésére az egész ország területén olyan állandó magasságú hangot kell­­használni, amelynek másodpercenkénti rezgés­száma legalább 367. Egy jelzés tartama egy­szer fél perc. (2) A „légi riadó“ jelzésére az egész ország területén változó magasságú, úgynevezett „üvöltöző“ hangot kell használni. A szakaszo­san változó hanggörbe legmagasabb pontjának másodpercenkénti rezgésszáma legalább 367, a legmagasabb és legalacsonyabb hang rezgés­számainak viszonya legalább 3 , 2, egy teljes hullám időtartama pedig 4 másodperc legyen. Egy jelzés tartama fél perc, melyet fél perces szünetek után még két ízben meg kell ismé­telni. , (3) Mind a „légi riadó elmúlt“, mind a „légi veszély elmúlt“ jelre az ország egész területén olyan állandó magasságú hangot kell hasz­nálni, amelynek másodpercenkénti rezgésszáma legalább 367. Egy jelzés tartama fél perc, ame­lyet fél perces szünet után még egyszer meg kell ismételni. 3. §. (1) A hatályban lévő rendeletekben utasítá­sokban és légoltalmi tárgyai hivatalos kiadvá­nyokban eddig használt „légvédelmi riadó“ el­nevezést „légi riadó“ elnevezésre kell helyes­bíteni.

Next