Budapesti Nap, 2002. december (1. évfolyam, 52-63. szám)

2002-12-02 / 52. szám

2 2002. december 2., hétfő Budapest aktuális Az embereket közvetlenül érintő problémák megoldása nem az országos, hanem a kerületi poli­tikusokra tartozik. Ők döntik el például, hogy mennyi pénzre lehet pályázni egy ház hom­lokzatának felújításához, ki legyen az általános iskola igazgatója, mikor épül­jenek szociális bér­lakások. Most induló, hetente megjelenő sorozatunkban kerületi képviselők vitáznak egymással a környék problémáiról és annak megoldásairól. Az utcán megkérdezett emberek közül volt, aki azért szavazott a kerületi képviselőjére, mert az a párt jelölte, amelyik neki szim­patikus. Volt, aki azért, mert ta­lálkozott már vele, és jó benyo­mást tett rá. Kevesen mondták azt, hogy azért voksoltak igennel, mert is­merték a jelölt munkáját, vagy szimpatikus volt számukra a programja. Sokan azért nem tar­tották hitelesnek a képviselők szórólapjain megfogalmazott el­veket, mert szerintük mindenki ígér fűt-fát, egyik program jobb, mint a másik, nincs köztük különbség. Ugyanez vonatko­zott a helyi sajtóra is: úgy érezték, hogy az önkormányzati lapok mindig csak a sikerek­ről számolnak be, így csak a saját tapaszta­lataik alapján látják, hogy rendben van-e a kerület. Most induló sorozatunk a tájékoztatás­nak ezt a hiányos területét kívánja betölteni. Politikusok testközelből Minden kerületben egy a veze­téshez tartozó és egy ellenzéki politikust kérdeztünk meg. Vannak általános, minden ke­rületre jellemző problémák. Ilyen például a vagyongazdálkodás, hi­szen az elmúlt tizenkét ______ évben szinte minden ön­­kormányzat kiárusította a tulajdonában lévő in­gatlanokat, és az ebből befolyt összeget általá­ban nem fektették be, hanem a kerület működ­tetésére fordították. Így egyre kevesebb pénzből gazdál­kodhatnak az önkormányzatok. A vészjósló kerületi politikusok úgy gondolják, hogy ennek kö­vetkezményeként idővel magas helyi adókat vezethetnek be az önkormányzatok. Másik általános probléma a környezetvédelem. Nem lehet csak kerületi szinten kezelni ezt a kérdést, mert bár parkosítással vagy sétá­lóutcákkal csökkenthető a szennyezett levegő mennyisége, de ez csak kis területeknek jelent megoldást. Ugyanez a helyzet a közbizton­sággal: ha egy utcában kiépítik a ________ térfigyelő rendszert, az nem szünteti meg a bűnözést, csak más területekre tolja át, így a kerületek prob­lémái nem csak a la­kóknak nehezítik meg az életét: ha az úton kátyúk vannak, ha három utcával arrébb egy bűn­banda garázdálkodik, vagy ha egy háztömb embertelen körül­mények között él, akkor az kihat az egész fővárosra. A kerületi lakosok a polgár­­mester munkáját értékelik­­ Az önkormányzati választá­sokon az emberek elsősorban a polgármester munkáját értékelik - mondta la­punknak Simon János politoló­gus. Amennyiben úgy ítéli meg a lakos, hogy a kerület fejlődik, ak­kor újra megválasztja a polgár­­mestert, ha elégedetlen a veze­téssel, akkor leszavazza. Példa­ként említette, hogy sokszor nem azonos egy párt támogatott­sága és a polgármesterre leadott szavazatok aránya. Például a III. kerületben Tarlós István 2002- ben függetlenként indult. Az elő­ző választások idején azonban jobbközép pártok támogatták, s annak ellenére is újraválasztot­ták, hogy a kerület baloldali be­állítottságú. A IX. kerületben pe­dig tizenkét éve Gegessy Ferenc szabaddemokrata politikus a polgármester, ugyanakkor ott az SZDSZ támogatottsága alacsony. Simon János úgy gondolja, , hogy az önkormányzati választá­sok elsősorban azon múlnak, mennyire képesek a polgármes­terek megismertetni, elfogadtat­ni a teljesítményüket. A pesti ol­dalon az emberek inkább a szociális té­mákra érzékenyek, Budán fontosabb az úthálózat, a közle­kedés állapota. A politológus megjegyezte, hogy sokszor nem az a fontos, valójában mit tett a polgármes­ter, inkább az, mit mondott. Emiatt jelentős befolyása van a helyi sajtónak, gyűléseknek és a rendszeres kapcsolattartás­nak. Ebből kö­vetkezik az is, hogy a kerület vezetése első­sorban a problé­mák rendezésé­re koncentrál, hiszen arról jól lehet beszélni. Ehhez képest má­sodlagos, hogy előrelátóan gaz­dálkodjanak, és hosszú távon ki­fizetődő tervek megvalósítására fordítsák a kerület pénzét. A politológus úgy gondolja, hogy a képviselők megválasztá­sában is szerepe van a kommu­nikációnak. Ha egy kerületi poli­tikus rendszere­sen részt vesz lakó­gyűléseken, nyitott az emberek problémáira, és mindezt nem csak a kam­pány idején teszi, akkor rá szavaznak. Simon János megjegyezte, érdemes len­ne elgondol­kodni azon, hogy az ön­­kormányzati választásokat ne közvetle­nül a parla­menti választások után tartsák. Ugyanis így mindegyik újonnan megválasztott kormány a kam­pány miatt arra kényszerül, hogy osztogasson, és ezután a következő évben megszorításo­kat vezessen be. A 2002-es választásról Si­mon János elmondta, hogy SKRABSKI FRUZSINA ÍRÁSA P olitikusportré-sorozat indul A legfontosabb témák: vagyon­gazdálkodás, környezet­védelem és közbiztonság w-------------1 jj Tisztelt olvasóink! Cím: Kerületi politikusportrék Megjelenés: minden hétfőn, LAPUNK 4. OLDALÁN Újságíró témafelelős: Skrabski Fruzsina E-mail: fskrabski@bnap.hu Kérjük, írják meg véleményüket, ÖTLETEIKET A SOROZATTAL KAPCSO­LATBAN! 9V1 A pesti emberek inkább a szociális témákra érzékenyek, Budán fontosabb az úthálózat és a közlekedés állapota. Az a kerületi vezetés élvezi a lakók bizalmát, amely meg­találja a hangot az ellenzékkel, és nyu­godt, botrányoktól mentes önkormányza­ti munkát képvisel. szerinte az MSZP többek között azért nyert, mert jobban megtalálta a hangot a fővárosi polgárokkal. A Fi­desz budapesti bukásának az oka egyrészről az lehet, hogy 1994 óta „leváltó han­gulatban” van az ország. Sokan nem valakire, hanem az eddigi vezető ellen sza­vaznak. Másrészről egyértelműen látszik, hogy azokban az eddig fideszes vezetésű ke­rületekben, ahol a polgár­­mestert leváltották, a MIÉP- es jelölt vitte el a szavazato­kat. Szerinte a helyi újsá­goknak komoly befolyásuk van a választásokra, és Bu­dapesten a kerületi újságok 80%-a szocialista befolyás alatt áll. Az a kerületi vezetés él­vezi a lakók bizalmát, amely megtalálja a hangot az ellenzékkel, és nyugodt, ■botrányoktól mentes önkormányzati mun­kát képvisel. A nyil­vánosság előtt folytatott kerületi viták elriasztják az embereket, még akkor is, ha a vezetésnek van igaza. Ha a polgármester képes a képvi­selőkkel együtt védeni a kerü­let érdekeit, akkor az em­berek szeret­ni fogják. Ü­­# 1—41 KÖZ­P­ONT BAtr . Budapesti Nap Sorozatrészek 1. Elkényeztetett lakótelep és a Dzsumbuj 2. Kirándulás a Szabadsághegyen 3. A Vár­város 4. A bekamerázott Józsefváros 5. Rózsadomb - nem csak a gazdagoké 6. Soroksár: leválás óta fellendülés 7. Zugló, ahova sokan költöznek 8. Újpalota: a paneltól a palotáig 9. Kétarcú Terézváros 10. Angyalföld már nem munkásnegyed 11. Óbuda: a legnagyobb ház 12. Újpest: a különutas 13. A város közepe 14. A Madách sétány árnyékában 15. A befogadó Kőbánya 16. Lágymányos: metróra várva 17. Cinkota: kisváros a nagyvárosban 18. Rákoscsaba: messze a központtól 19. Lőrinci patrióták 20. Kispest, a kettévágott kerület 21. A gubacsi teleptől Kossuthfalváig 22. Csepel: Átjáróház a szigeten 23. A budai foko­ő INDULÓ SOROZATAINK MINDEN HÉTFŐN december 2.-tól Ismeri a helyi képviselők nézeteit?

Next