Budapesti Nap, 2002. december (1. évfolyam, 64-75. szám)
2002-12-16 / 64. szám
2 2002. december 16., hétfő Budapest kínai . . • • • • . -n -..si * ' jir i \-'4 -0 ----------------------------------------------------------- KÖZÉPPONTBAN ' ----------------------------------------------------------iliiil'Mi* 111 «i''^ Budapesti Nap A gazdagok búcsúcédulája az adakozás? Ha adunk, a legfontosabb kérdés, hogy közvetlenül személyeket próbálunk segíteni, vagy valamilyen célra szánjuk adományunkat, amit aztán egy ezzel foglalkozó szervezet juttat el a rászorultaknak. A lényeg azonban a szándék. K. TÓTH LÁSZLÓ ÍRÁSA A United Way nevű karitatív mozgalmat 1887-ben egy kisvárosi hölgy kezdeményezésére négy különböző egyház vezetői hívták életre az Egyesült Államokban. Ebből a kis, helyi kezdeményezésből nőtt ki a világ egyik legnagyobb jótékony célú szervezete, amely felekezeti hovatartozástól és politikától egyaránt függetlenül támogatja a rászorulókat. A szervezet célja az adománygyűjtés során gyűjtött összegekből egészségügyi, szociális, oktatási és önkéntes programok támogatása. Egyesült álmok A United Way a világ egyik legnagyobb nonprofit szervezete, 45 országban van jelen. 2001-ben 4,2 milliárd dollárt gyűjtött és osztott szét jótékonysági célokra. A szervezet magyarországi hálózata idén több mint 50 millió forint készpénzadományt, továbbá csaknem 5 millió forint értékű természetbeni adományt gyűjtött, amelyet pályázati úton nonprofit szervezetek szociális, egészségügyi, oktatási és önkéntes programjainak finanszírozására fordít. A hálózat ebben az évben négyszáz önkéntes munkájára támaszkodhatott, 320 civil szervezetet segített pénzzel, szolgáltatással, termékadománnyal. Elosztó szervezetek számára kiírt pályázatok révén pedig mintegy 23 ezer rászoruló ember életét segítette. Az általuk összegyűjtött pénznek legfeljebb a tizedrészét fordítják működésre - amelybe a pályázatok adminisztrációja és elbírálása, a programok ellenőrzése is beleértendő, tehát a pénzadományok minimum 90%-a eljut a rászorulókhoz. Támogatott területeik között 2003-ban is szerepelnek a krónikus betegek, fogyatékosok és családjaik életminőségét javító programok, munkaerőpiacra felkészítő képzések, fiatalok önkéntes szerveződései, valamint az idősgondozás, a hátrányos helyzetű gyerekek segítése, nagycsaládban élők esélyegyenlősége is. Ertsey Katalin, az Erőforrás Alapítvány - United Way Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a hozzájuk érkező adományok 80%-a magánszemélyektől származik. A cégektől lehetőséget kérnek a bemutatkozásra, hogy tájékoztathassák a dolgozókat, milyen célra gyűjtenek. A vállalatok számos esetben megduplázzák az alkalmazottak befizetéséből összegyűlt összeget. A gyűjtés mellett a velük kapcsolatban álló cégek számára rendszeresen szerveznek csapatépítő önkéntes munkaakciókat, amelyeken például rászoruló intézmények, alapítványok épületét újítják fel. Az ilyen megmozdulások különösen alkalmasak egy új csapat összekovácsolására is. A szükséges eszközöket, anyagokat - például festéket, tapétát - többnyire a „kivitelező” cég szerzi be. A Salva Vita Alapítvány Munkahelyi Gyakorlat programjával már kétszer sikerrel pályázott a United Way-nél. Mint Palkovics Rozália programvezetőtől megtudtuk, értelmi sérült fiatalok munkavállalását segítik kétéves oktatási programjukkal. Ennek során a készségfejlesztő speciális szakiskolába járó tanulók heti négy napot tanulással töltenek, egy délelőttöt pedig gyakorlati képzéssel. Két hónap elmúltával újabb munkahellyel ismerkedhetnek meg. Szervezetek érdek nélkül A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) kiemelten közhasznú szervezet célja, hogy a nonprofit szervezetek munkájának erősítésén keresztül segítse a magyar civil társadalmat. Az adományozási kultúra terjesztését két könyvvel segítik: az egyiket Adománygyűjtési technikák itthon és külföldön (1997), a másikat Mindennapi receptek civil szervezeteknek (1995) címmel adták ki. Évről évre kérdőívek segítségével informálódnak arról, hogy milyen adományokat várnak a civil szervezetek. Az eredményt internetes honlapjukon teszik közzé (www.nonprofit.hu). Ezen a website-on található a magyarországi civil szervezetek legnagyobb nyilvános adatbázisa. Az adóbevallási időszak alatt - ingyenesen hívható - telefonon is adnak tájékoztatást, hiszen ekkor sokan bizonytalanok abban, hogy kinek ajánlják fel az 1%-ot. A NIOK minden esztendőben díjat ad azoknak a gazdasági szervezeteknek és magánszemélyeknek, akik a magyarországi adakozásban élen járnak, illetve azon civil szervezeteknek, akik példaértékű munkát végeznek. A jelölésről szóló felhívás, de különösen a díjkiosztó ünnepség mindig óriási sajtóvisszhangot vált ki, s Pikó Zsuzsanna programvezető ezt azért is fontosnak tartja, mert sokan a hírverés hatására kezdenek adományozni. Az Év Egyéni Adományozója Az Év Egyéni Adományozója díjat 2001-ben Frimpong-Manso Samuel nyerte el. Szociális érzékenysége szülőhelyéről ered: a ghánai Kwamang nevű kisvárosban is azt látta, hogy az emberek segítik a helyi közösségben élő tehetséges gyerekeket, a betegeket és az egyéb rászorulókat. Elmondása szerint előfordult, hogy édesanyja az utolsó szem krumpliját is odaadta valakinek. Itteni letelepedését is sokan segítették, így természetesnek érzi, hogy tehetsége szerint támogasson jó ügyeket. Ő az egyik létrehozója a szegedi Vakok Intézete alapítványának, de mivel e szervezet az otthon élő világtalanok helyzetén igyekszik javítani, az intézetnek közvetlenül juttatott egy jelentős összeget, amelyből átalakították és berendezték az orvosi rendelőt, s új számítógéprendszert építettek ki. Felújíttatta annak az óvodának a lépcsőházát és udvari homlokzatát, ahová kislánya jár. A Szegedi Orvostudományi Egyetem spektroszkópiai laboratóriumának létrehozásában is jelentős részt vállalt. Önzetlensége ráadásul másokat is cselekvésre késztet: példáján felbuzdulva az óvoda felújítását követően a szülők 60 ezer forintot adtak össze különböző eszközök beszerzésére, az említett laboratóriumot pedig a kialakítása után számos cég támogatta. Az Év Vállalati Adományozója A Siemens Nemzeti Vállalat 1997-ben alakította ki szponzorációs stratégiáját, s 2000-ben jelöljön Ön is! A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány nyolcadik alkalommal osztja ki Az Év Egyéni Adományozója, Az Év Vállalati Adományozója és Az Év Civil Szervezete díjakat. Szeretnék, ha - rövid indoklással együtt - minél többen küldenék el jelölésüket a díjakra. A javaslatokat 2002. december 31-ig várják. NIOK Alapítvány, 1027 Budapest, Margit krt. 58. Tel.: 212- 0232, fax: 212-2374. Email: k.kiscsarnok.hu már ki is érdemelte Az Év Vállalati Adományozója címet. A stratégia szerint a felsőoktatást és a kultúrát támogatják. Hosszú távú kapcsolatokra törekednek: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet már öt esztendeje segítik, jövőre pedig negyedszer szponzorálják a Budapesti Tavaszi Fesztivált. Emellett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet, a Budapesti Műszaki Főiskolát és a Madách Kamara Színház Mácsai Pál által fémjelzett új programját is támogatják, de nyugdíjas villamosmérnököket, vakokat, gyengénlátókat is segítenek. A háromévenként lecserélt számítógépparkjukat pedig iskoláknak és alapítványoknak ajánlják fel. A beérkezett kérelmeknek így kevés náluk az esélyük, de minden levélre válaszolnak. Bíró Péter, a társaság stratégiai és kommunikációs igazgatója hangsúlyozza, hogy a Siemensnek kötelező feladata a szponzorálás. A racionális gazdaságba ugyanis nem fér bele a szociális érzékenység. Erre megvannak a szociális intézmények, amelyek szétosztják a rászorulóknak juttatandó kereteket, ám ezek az összegek soha nem elegendőek. Piacgazdaságban a racionális szektorból a nonracionálisba a szponzoráció juttatja el a pénzt. Egyik kezünkkel sem adunk Magyarországon - a nyugat-európai és az amerikai gyakorlattól eltérően - a mai napig nem jellemző a vagyonosabb rétegek jótékonykodása - állítja Kő Natasa pszichológus. - A rendszerváltás óta eltelt tizenkét évben sokan jelentős vagyonra tettek szert, azt azonban pontosan nem tudni, hogy kik és kiknek adományoznak nagyobb összegeket - mondta lapunknak Kő Natasa pszichológus, elitkutató. Átfogó elemzés nem készült sem a gazdagok köréről, sem pedig szokásaikról. Azt, hogy hazánkban - szemben a nyugati gyakorlattal - még mindig nem divat a jótékonykodás, adományozás, a történelmi, gazdasági és társadalmi különbségekkel magyarázza a szakember. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a felső tízezer köreiben presztízskérdés az adakozás. Aki nem adakozik, vagy nem kellő mértékben teszi ezt, nem is tartozhat az elithez. A magyarországi tartózkodás további okaként a bizalmatlanságot jelölte meg Kő Natasa - sokszor ugyanis nehezen követhető nyomon, mire is fordítják a szervezetek, alapítványok a felajánlott pénzt. A tehetősek közül néhányan éppen ezért saját alapítványaikon keresztül igyekeznek támogatni a leginkább rászorulókat. Az adakozók, legyen szó sikeres vállalkozókról, vagy az adójuk egy százalékát felajánló állampolgárokról, legszívesebben a gyerekekkel foglalkozó szervezeteknek illetve az egészségügyi alapítványoknak juttatnak pénzt. Kő Natasa szerint hazánkban a vagyonosok közül azok adakoznak, akik törvényes úton jutottak kiemelt jövedelemhez. H.G. A németek nem túl nagylelkűek A németek - becslések szerint - évente 5 milliárd eurót adnak jótékony célokra. Az amerikaiak ezzel szemben 200 milliárd dollárt. Mint a világon mindenütt, Németországban is főként az árvákat, gyerekeket, földrengés- és árvízkárosultakat segítő alapítványok javára adakoznak a legszívesebben. Nemzetközi összehasonlításban a német társadalom nem túl nagylelkű: míg más országokban a karitatív szervezetek, alapítványok pénzének mintegy 10%-a származik lakossági befizetésekből, Németországban ez mindössze 4%. Sokan ugyanis nem tartják indokoltnak, hogy átvegyék az állam feladatát. Az Egyesült Államokban a tavaly szeptember 11-i tragédia után rohamosan emelkedett az adományozó kedv, idén 200 milliárd dollárt adtak jótékony célra. A szervezetek hatékonysága javul: idén már a begyűjtött pénzek 90%-a jut el a rászorulókhoz, míg a működési költségek 10%-ot emésztenek fel. Szakemberek biztosra veszik, hogy az állam szerepének viszszaszorulásával, a vagyonosodással és az egyének társadalmi felelősségének erősödésével nő az adományok összege is. A gazdagabb országokban egyre többen vélik majd kötelességüknek, hogy közhasznú célokra a saját zsebükből áldozzanak, segítsék a rászorulókat, az elesetteket. K.K. I A BEVÉTEL ÖSSZEGE, M.LL.Ó FI TSÖÖÖI .ZSOLÓ A NONPROFIT SZEKTOROK ■ woo n?nnn 10000 20000 ! 30000 BEVÉTELEI MAGÁN-m in i r,......,-,,-. — -—fTgfc----------i TvilHici adományokból Vállalati támogatás " 5 1% * '■* Ljsz.....—2,2% , ’ T7♦ Az adományozási szokás Lakossági támogatás ^ 2,3% ■ • ■ ii sokat utoljám 2000-ben KÜLFÖLDI támogatás |.......................... 11 "ifxf r SS ekkozso TÁMOGATÁS nonprofit saaaaa \.7% . . . milliárd forinttal járultak SZERVEZETEKTŐL ... _ ^ ^^ ^ ; hozzá az elesettek torna-17 o%gatásához. ÖSSZES TÁMOGATÁS [ ^ .. “ ' “ 16*, 1% ■ ___________________________________________________________________________________________________ ______—------- forrás: KSH