Budapesti Nap, 2002. december (1. évfolyam, 64-75. szám)

2002-12-16 / 64. szám

2 2002. december 16., hétfő Budapest kínai . . • • • • . -n -..si * ' jir i \-'4 -0 ----------------------------------------------------------- KÖZÉPPONTBAN ' ----------------------------------------------------------­iliiil'Mi* 111 «i''^ Budapesti Nap A gazdagok búcsúcédulája az adakozás? Ha adunk, a legfontosabb kérdés, hogy közvetlenül személyeket próbálunk se­gíteni, vagy valamilyen célra szánjuk adományun­kat, amit aztán egy ezzel foglalkozó szervezet juttat el a rászorultaknak. A lé­nyeg azonban a szándék. K. TÓTH LÁSZLÓ ÍRÁSA A United Way nevű karitatív mozgalmat 1887-ben egy kisvá­rosi hölgy kezdeményezésére négy különböző egyház vezetői hívták életre az Egyesült Álla­mokban. Ebből a kis, helyi kezdeményezésből nőtt ki a vi­lág egyik legnagyobb jótékony célú szervezete, amely felekeze­ti hovatartozástól és politikától egyaránt függetlenül támogatja a rászorulókat. A szervezet célja az adománygyűjtés során gyűj­tött összegekből egészségügyi, szociális, oktatási és önkéntes programok támogatása. Egyesült álmok A United Way a világ egyik legnagyobb nonprofit szerveze­te, 45 országban van jelen. 2001-ben 4,2 milliárd dollárt gyűjtött és osztott szét jóté­konysági célokra. A szervezet magyarországi há­lózata idén több mint 50 millió forint készpénzadományt, to­vábbá csaknem 5 millió forint ér­tékű természetbeni adományt gyűjtött, amelyet pályázati úton nonprofit szervezetek szociális, egészségügyi, oktatási és önkén­tes programjainak finanszírozá­sára fordít. A hálózat ebben az évben négyszáz önkéntes munkájára támaszkodhatott, 320 civil szer­vezetet segített pénzzel, szolgál­tatással, termékadománnyal. El­osztó szervezetek számára kiírt pályázatok révén pedig mintegy 23 ezer rászoruló ember életét segítette. Az általuk összegyűjtött pénz­nek legfeljebb a tizedrészét for­dítják működésre - amelybe a pályázatok adminisztrációja és elbírálása, a programok ellenőr­zése is beleértendő­­, tehát a pénzadományok minimum 90%-a eljut a rászorulókhoz. Támogatott területeik között 2003-ban is szerepelnek a króni­kus betegek, fogyatékosok és családjaik életminőségét javító programok, munkaerőpiacra fel­készítő képzések, fiatalok ön­kéntes szerveződései, valamint az idősgondozás, a hátrányos helyzetű gyerekek segítése, nagycsaládban élők esélyegyen­lősége is. Ertsey Katalin, az Erőforrás Alapítvány - United Way Ma­gyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a hozzájuk érke­ző adományok 80%-a magánsze­mélyektől származik. A cégektől lehetőséget kérnek a bemutatko­zásra, hogy tájékoztathassák a dolgozókat, milyen célra gyűjte­nek. A vállalatok számos esetben megduplázzák az alkalmazottak befizetéséből összegyűlt össze­get. A gyűjtés mellett a velük kapcsolatban álló cégek számára rendszeresen szerveznek csapat­építő önkéntes munkaakciókat, amelyeken például rászoruló in­tézmények, alapítványok épüle­tét újítják fel. Az ilyen megmoz­dulások különösen alkalmasak egy új csapat összekovácsolására is. A szükséges eszközöket, anyagokat - például festéket, ta­pétát - többnyire a „kivitelező” cég szerzi be. A Salva Vita Alapítvány Mun­kahelyi Gyakorlat programjával már kétszer sikerrel pályázott a United Way-nél. Mint Palkovics Rozália programvezetőtől meg­tudtuk, értelmi sérült fiatalok munkavállalását segítik kétéves oktatási programjukkal. Ennek során a készségfejlesztő speciá­lis szakiskolába járó tanulók heti négy napot tanulással töltenek, egy délelőttöt pedig gyakorlati képzéssel. Két hónap elmúltával újabb munkahellyel ismerked­hetnek meg. Szervezetek érdek nélkül A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) kiemel­ten közhasznú szervezet célja, hogy a nonprofit szervezetek munkájának erősítésén keresz­tül segítse a magyar civil társa­dalmat. Az adományozási kultú­ra terjesztését két könyvvel segí­tik: az egyiket Adománygyűjtési technikák itthon és külföldön (1997), a másikat Mindennapi receptek civil szervezeteknek (1995) címmel adták ki. Évről évre kérdőívek segítsé­gével informálódnak arról, hogy milyen adományokat várnak a civil szervezetek. Az eredményt internetes honlapjukon teszik közzé (www.nonprofit.hu). Ezen a website-on található a magyar­­országi civil szervezetek legna­gyobb nyilvános adatbázisa. Az adóbevallási időszak alatt - in­gyenesen hívható - telefonon is adnak tájékoztatást, hiszen ek­kor sokan bizonytalanok abban, hogy kinek ajánlják fel az 1%-ot. A NIOK minden esztendőben díjat ad azoknak a gazdasági szervezeteknek és magánszemé­lyeknek, akik a magyarországi adakozásban élen járnak, illetve azon civil szervezeteknek, akik példaértékű munkát végeznek. A jelölésről szóló felhívás, de kü­lönösen a díjkiosztó ünnepség mindig óriási sajtóvisszhangot vált ki, s Pikó Zsuzsanna prog­ramvezető ezt azért is fontosnak tartja, mert sokan a hírverés ha­tására kezdenek adományozni. Az Év Egyéni Adományozója Az Év Egyéni Adományozója díjat 2001-ben Frimpong-Manso Samuel nyerte el. Szociális érzé­kenysége szülőhelyéről ered: a ghánai Kwamang nevű kisváros­ban is azt látta, hogy az emberek segítik a helyi közösségben élő tehetséges gyerekeket, a betege­ket és az egyéb rászorulókat. El­mondása szerint előfordult, hogy édesanyja az utolsó szem krumpliját is odaadta valakinek. Itteni letelepedését is sokan segí­tették, így természetesnek érzi, hogy tehetsége szerint támogas­son jó ügyeket. Ő az egyik létrehozója a szege­di Vakok Intézete alapítványá­nak, de mivel e szervezet az ott­hon élő világtalanok helyzetén igyekszik javítani, az intézetnek közvetlenül juttatott egy jelentős összeget, amelyből átalakították és berendezték az orvosi rende­lőt, s új számítógéprendszert építettek ki. Felújíttatta annak az óvodának a lépcsőházát és udva­ri homlokzatát, ahová kislánya jár. A Szegedi Orvostudományi Egyetem spektroszkópiai labora­tóriumának létrehozásában is je­lentős részt vállalt. Önzetlensége ráadásul máso­kat is cselekvésre késztet: pél­dáján felbuzdulva az óvoda fel­újítását követően a szülők 60 ezer forintot adtak össze külön­böző eszközök beszerzésére, az említett laboratóriumot pedig a kialakítása után számos cég tá­mogatta. Az Év Vállalati Adományozója A Siemens Nemzeti Vállalat 1997-ben alakította ki szpon­­zorációs stratégiáját, s 2000-ben jelöljön Ön is! A Nonprofit Informá­ciós és Oktató Köz­pont (NIOK) Alapít­vány nyolcadik alka­lommal osztja ki Az Év Egyéni Adományo­zója, Az Év Vállalati Adományozója és Az Év Civil Szervezete dí­jakat. Szeretnék, ha - rövid indoklással együtt - minél többen küldenék el jelölésü­ket a díjakra. A javaslatokat 2002. de­cember 31-ig várják. NIOK Alapítvány, 1027 Budapest, Mar­git krt. 58. Tel.: 212- 0232, fax: 212-2374. E­mail: k.kiscsarnok.hu már ki is érdemelte Az Év Válla­lati Adományozója címet. A stra­tégia szerint a felsőoktatást és a kultúrát támogatják. Hosszú tá­vú kapcsolatokra törekednek: a Budapesti Műszaki és Gazdaság­­tudományi Egyetemet már öt esztendeje segítik, jövőre pedig negyedszer szponzorálják a Bu­dapesti Tavaszi Fesztivált. Emellett a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetemet, a Budapesti Műszaki Főiskolát és a Madách Kamara Színház Mácsai Pál által fémjelzett új programját is támogatják, de nyugdíjas villa­mosmérnököket, vakokat, gyen­­génlátókat is segítenek. A három­­évenként lecserélt számítógép­­parkjukat pedig iskoláknak és alapítványoknak ajánlják fel. A beérkezett kérelmeknek így ke­vés náluk az esélyük, de minden levélre válaszolnak. Bíró Péter, a társaság stratégi­ai és kommunikációs igazgatója hangsúlyozza, hogy a Siemens­nek kötelező feladata a szpon­zorálás. A racionális gazdaság­ba ugyanis nem fér bele a szoci­ális érzékenység. Erre megvan­nak a szociális intézmények, amelyek szétosztják a rászoru­lóknak juttatandó kereteket, ám ezek az összegek soha nem ele­gendőek. Piacgazdaságban a ra­cionális szektorból a nonra­­cionálisba a szponzoráció jut­tatja el a pénzt. E­gyik kezünkkel sem adunk Magyarországon - a nyu­gat-európai és az ameri­kai gyakorlattól eltérően - a mai napig nem jellemző a vagyonosabb rétegek jó­tékonykodása - állítja Kő Natasa pszichológus. - A rend­szerváltás óta eltelt tizenkét évben sokan jelentős vagyonra tet­tek szert, azt azonban pontosan nem tudni, hogy kik és kiknek adományoznak nagyobb össze­geket - mondta lapunknak Kő Natasa pszichológus, elitkutató. Átfogó elemzés nem készült sem a gazdagok köréről, sem pe­dig szokásaikról. Azt, hogy ha­zánkban - szemben a nyugati gyakorlattal - még mindig nem divat a jótékonykodás, adomá­nyozás, a történelmi, gazdasági és társadalmi kü­lönbségek­­kel magyaráz­za a szakember. Nyugat-Európában és az Egyesült Államok­ban a felső tízezer köreiben presztízskérdés az adakozás. Aki nem adakozik, vagy nem kellő mértékben teszi ezt, nem is tartozhat az elithez. A magyaror­szági tartózkodás további oka­ként a bizalmatlanságot jelölte meg Kő Natasa - sokszor ugyan­is nehezen követhető nyomon, mire is fordítják a szervezetek, alapítványok a felajánlott pénzt. A tehetősek közül néhányan ép­pen ezért saját alapítványaikon keresztül igyekeznek támogatni a leginkább rászorulókat. Az adakozók, legyen szó sikeres vállalkozókról, vagy az adójuk egy százalé­kát felajánló állampolgárokról, legszívesebben a gyerekekkel foglalkozó szervezeteknek illet­ve az egészségügyi alapítvá­nyoknak juttatnak pénzt. Kő Natasa szerint hazánkban a vagyonosok közül azok ada­koznak, akik törvényes úton ju­tottak kiemelt jövedelemhez. H.G. A németek nem túl nagylelkűek A németek - becslések szerint - évente 5 milliárd eurót adnak jótékony cé­lokra. Az amerikaiak ezzel szemben 200 mil­liárd dollárt. Mint a világon mindenütt, Né­metországban is főként az árvá­kat, gyerekeket, földrengés- és árvízkárosultakat segítő alapít­ványok javára adakoznak a leg­szívesebben. Nemzetközi összehasonlítás­ban a német társadalom nem túl nagylelkű: míg más országok­ban a karitatív szervezetek, ala­pítványok pénzének mintegy 10%-a származik lakossági befi­zetésekből, Németországban ez mindössze 4%. Sokan ugyanis nem tartják indokoltnak, hogy átvegyék az állam feladatát. Az Egyesült Államokban a ta­valy szeptember 11-i tragédia után rohamosan emelkedett az adományozó kedv, idén 200 milliárd dollárt adtak jótékony célra. A szervezetek hatékony­sága javul: idén már a begyűjtött pénzek 90%-a jut el a rászoru­lókhoz, míg a működési költsé­gek 10%-ot emésztenek fel. Szakemberek biztosra veszik, hogy az állam szerepének visz­­szaszorulásával, a vagyonoso­­dással és az egyének társadalmi felelősségének erősödésével nő az adományok összege is. A gazdagabb országokban egyre többen vélik majd köte­lességüknek, hogy közhasznú célokra a saját zsebükből áldoz­zanak, segítsék a rászorulókat, az elesetteket. K.K. I A BEVÉTEL ÖSSZEGE, M.LL.Ó FI TSÖÖÖI .ZSOLÓ A NONPROFIT SZEKTOROK ■ woo n?nnn 10000 20000 ! 30000 BEVÉTELEI MAGÁN-m in i r,......,-,,-. — -—fTgfc----------i TvilHici adományokból V­állalati támogatás " 5 1% * '■* Ljsz.....—2,2% , ’ T7♦ Az adományozási szoká­­s Lakossági támogatás ^ 2,3% ■ • ■ ii sokat utoljám 2000-ben KÜLFÖLDI támogatás |.......................... 11 "ifx­f r SS ekkozso TÁMOGATÁS nonprofit saaaaa \.7% . . . milliárd forinttal járultak SZERVEZETEKTŐL ... _ ^ ^^ ^ ; hozzá az elesettek torna-17 o%­gatásához. ÖSSZES TÁMOGATÁS [ ^ .. “ ' “ 16*, 1% ■ ___________________________________________________________________________________________________ ______—------- forrás: KSH

Next