Budapesti Nap, 2003. február (2. évfolyam, 27-39. szám)

2003-02-01 / 27. szám

, 2003. február 1., szombat Budapest Fidesz-nem a központi régióra A Pest Megyei Önkormányzat fideszes frakciója továbbra sem támogatja a közép-ma­gyarországi r­égió megalakulá­sát - jelentették be a képviselő­­csoport tegnapi tájékoztatóján. GOSZTONYI ÁGNES ÍRÁSA T. Mészáros András, a Fidesz frakcióvezetője tegnapi sajtótájé­koztatón jelentette be: nem tá­mogatja a Közép-magyarországi Régió megalakulását, amennyi­ben annak Budapest is része. A Közép-magyarországi Régió területét tekintve a hét tervezési­statisztikai régió közül a legkisebb, hárommilliós lakosságával azon­ban a legnépesebb. A lakosság két­harmada a fővárosban lakik, egy­­harmada pedig a 27 város és a 157 kistelepülés valamelyikén. Az előző ciklus közgyűlési elnö­kének bejelentése nem előzmé­nyek nélküli: korábban jelezte, a megyének önálló régiót kell alkot­nia. Az unió régiófejlesztési alapja­ira a GDP szintje alapján lehet pá­lyázni, s a fővárosé túl magas, így érdeke a régióhoz való tartozás. T. Mészáros szerint a főváros célja a megye ellehetetlenítése, és ebben a jelenlegi vezetés a part­nere. Ezt jelzi az is, hogy az idei költségvetésben nincs elegendő pénz a helyi önkormányzatoknál a béremelések fedezésére. Az el­lenzéki politikus úgy véli, a főpol­gármester és a megyei közgyűlés elnöke nemrégiben megkezdett tárgyalásain arról is megállapo­dás született, hogy a három Pest megyei kórházból átirányítanák a betegeket a fővárosi intézmé­nyekbe. Ennek első jele az, hogy két kórházunk igazgatóját is áthe­lyezték a Péterfy Sándor Utcai Kórházba. Szabó Imre, a közgyűlés szoci­alista elnöke úgy véli, a szétválás kalandorpolitika, felelőtlenség, veszélyezteti az európai uniós csatlakozásunkat, és szembe­megy az Orbán-kormány által el­fogadott szabályozással. A megyei közgyűlés nem támo­gatta Dobogókő elszakadását. A településrész félszáz lakosa tavaly népszavazást tartott arról, hogy Pilisszentkereszttől Esztergomhoz csatolják át, ám ezzel a megyeha­tárokat is módosítani kellett volna. * Bulányi atya gyémántmiséje A Duna-parti piarista kápolná­ban, az Erzsébet híd pesti híd­főjénél ma délután fél három­kor mondja el gyémántmisé­jét Bulányi György piarista szerzetes, a Bokor Közösség legendás megalapítója. IZING ANTAL ÍRÁSA Bulányi György piarista szerzetes 1965 után a négy evangélium ala­pos tanulmányozása közben dol­gozta ki a Keressétek Isten Orszá­gát! című programot. Bulányi György ebben semmi újat nem ál­lít az evangéliumokhoz képest. Aki keresztény - főleg, ha pap -, ne tör­jön hatalomra, hanem szeresse és szolgálja embertársait. A Városma­jorban, engedéllyel rendi kerete­ken kívül élő tanár evangéliumi szegénységet hirdet, a többször „szektának” is minősített Bokor Közösség programjában előírva a szegények segítését. Másik alapve­tése az erőszakmentesség, amiért annyi „bulányista” tagadta meg a fegyveres szolgálatot. Az első szol­gálatmegtagadó dr. Merza József négy gyereket nevelő matematikus volt, aki 1979-ben, 47 éves korában teljesen váratlanul behívót kapott. Elment a parancsnokságra, ahol megtagadta a fegyveres szolgálat minden formáját. Nyolc hónapot kapott, amit másodfokon pénz­­büntetésre változtattak. A har­minchatezer forint bírságot kiskö­zösségek adták össze, de még pro­testáns hívek is besegítettek. 1980- ban hat bíró vitatta meg az ítéletet a legfőbb ügyész törvényességi óvása után, Merza jelenlétében. Postán küldték ki a katonaköny­vet, amelyet Merza nem volt haj­landó átvenni, amiért újabb tízezer forintra büntették. Matematikus­ként nem alkalmazták, könyvtá­rosként dolgozott. Merza és köve­tőinek magatartása igen kínos volt az állam és az egyház 1989 előtti sajátságos viszonyában. A katoli­kus egyház által soha nem ajánlott Magyar katolikusok szenvedései (1944-1989) című, hatalmas vihart kavart dokumentumkönyv szerző­je például az a Havasy Gyula nevű nagysápi plébános volt, aki mindig minden pénzét szétosztotta a sze­gények között. Róla barátai tudták, hogy ha vendégségbe megy és étel­lel kínálják, akkor biztosan el is fo­gadja, mert legtöbbször nem tudta, hogy mikor tud legközelebb étkez­ni. Havasy atya volt az is, aki a plé­bániájára betörő fiút, aki kezét az ablaküvegben elvágta, egyetlen „luxusán”, a Trabantján orvoshoz vitte. A fiatal Bulányit 1948-ban Mindszenty bíborosnak ez a mon­data indította el a szembenállás út­ján: „Tanár úr, párttitkárok soha­sem határozhatják meg az anya­­szentegyház magatartását.” A Bo­kor Közösség célja, hogy a tagok Jézus-tanítvánnyá legyenek, s ha megértek, akkor azzal a módszer­rel, amit ma biztos multi-level mar­ketingnek neveznének, maguk is 12-14 fős csoportokat alakítva hir­dessék az örömhírt. Az összejöve­teleken megbeszéltek egyéni ügye­ket is, minden elképzelhető segít­séget megadva egymásnak. Igazi civi szerveződés volt, önsegítő há­lózat, amelynek tagjai, megelőzve korukat, nagyon nehezen tudtak próféták lenni saját hazájukban. Felkarolta a szolgálatmegtagadók ügyétFotó: Aknay Csaba * Találkozzunk minden este! V3 Magyarország leggyorsabban növekvő televíziója Budapesti Nap Kht. intézi a főváros sportügyeit? Közhasznú társaságot akar létre­hozni a fővárosi önkormányzat a sporttal összefüggő feladatainak ellátására - értesült a távirati iro­da fővárosi forrásból. A főpolgár­mesteri kabinet hétfőn tárgyal a Fővárosi Közgyűlés februári ülé­sén véglegesülő javaslatról. A tervek szerint júniustól műkö­dő kht. 19 önkormányzati tulajdo­nú sportlétesítmény és -intéz­mény, valamint a főpolgármesteri hivatal sportügyosztályának integ­rálásával jönne létre. A létesítmé­nyek között van egyebek mellett a városligeti műjégpálya, a margit­szigeti atlétikai centrum, több lő­tér és csónakház is. A mintegy 180 millió forint törzs­tőkével létrejövő közhasznú társa­ság idén a tavalyi 663 millió forin­tos sportkeret időarányos részére, 487 millió forintra számíthat. A kht. első ügyvezetőjéül a Vá­rosháza sportügyosztályának je­lenlegi vezetőjét jelöli a sport­ügyekért is felelős főpolgármes­ter-helyettes. (MTI)

Next