Budapesti Napló, 1904. december (9. évfolyam, 332-360. szám)
1904-12-01 / 332. szám
, 2 Budapest, csistarfiac BUDAPESTI NAPLÓ 1904. december 1- 331. szánt, .csupán a parlament rendes működésének biztosítékait teremti meg? Be kell azonban vallanunk, hogy a közvélemény higgadt állásfoglalása nap-nap utánegyre nehezebbé válik. Lángoló szózatok ostromolják a közönség lelkét s és egymást érik a közélet kiváló súlyú férfiainak a kormányelnök ellen intézett kemény támadásai. Ma az Andrássyak lőttek bele a helyzetbe. A minap úgy látszott, mintha csupán félreállni akarnának. Ma kíméletlen hadüzenet jött tőlük. Ez a feltűnően izzó hang bizonyára olajat fog a tűzre önteni. S hozzá fog járulni ahhoz, hogy ami eredetileg házszabálykérdésnek indult, a közélet egyensúlyának végzetes és talán végleges megrendülésévé fajuljon el. Mozgalmas napok, Budapest, november 3. Érdekes hírt kolportálnak a szövetkezeti nfipenzék vezérlő bizottságának mai üléséből. bizottság hivatalosan csak annyit mond a n nilvánosság számára, hogy a vezetők megbeszélték a parlamentben követendő taktikát, de ,a fáma tudni véli a taktika részleteit is. ■Mik ezek a részletek?Hát először is az, hogy amikor országvilág a legháborúsabb bevonulást várja az első ülés alkalmából, a szövetkezett ellenzék néma ■csöndben, gyászmenet módjára akar az ülésterembe vonulni. Odabenn, se lesz lárma, viharzás: ülni fognak némán, mintha temetés , volna. S akkor a megnyitott lilécben, nyomában a királyi kézirat felolvasása után, fölemelkedik szólásra gróf Apponyi Albert.Az elnök — az ideiglenes szabályok rendelése szerint — rá fog szólani: — Senkinek sincs' joga napirend előtt beszélni. Gróf 'Apponyi Albert nem fogja észrevenni, hogy van elnök, nem fogja meghallani, hogy valóid szavába vágott. Nyugodtan folytátni fogja beszédét. Az elnök csöngetni fog, tiltakozni fog. Gróf Apponyi Albertnek nem lesz fülese csöngetésre, se tiltakozásra. »Mintha egyedül volna a teremben és mintha (nem történvén időközben semmi) az a parlamentálta? felszólalását senki sem akadályozhatná, nyugodtan beszél majd tovább, tovább. Az elnök harmadszor is köteles lesz rászólni s most már azt kell majd mondania: ■— Gróf Apponyi Albert képviselő úr nem engedelmeskedett _az elnök háromszoros felhívásának, átadom tehát ügyét rögtönös határozathozatal végett a mentelmi bizottságnak. S az ellenzék, mely mindaddig sik csöndben fogja nézni az ily rendezett jelenetet, csak ekkor indítja meg a formaezseki háborút. Előbb kipréseli az elnökből, hogy az erőszakolt ideiglenes házszabályok szigorát legelsősorban gróf Apponyi Alberttel szemben kelljen alkalmazni és csak ha ez megtörtént, akkor jön a nagy felfordulás, akkor lépnek sorompóba azok, akik ellen a drákói szabályokat igazában megcsinálták. MiértApponyi Titán édes lesz minden büntetés és ahol Apponyit zárják ki, ott az ősi obetrukionoknak száratni dicsőség, mint ahogy a vértanuk sorsa szentelt helylyé avatja még a bitót is. Ez volna a taktika az első ülésre. De, azt mondják, vannak még tervek későbbre is. Időközben pedig természetesért folytatják az országjárást és míg a parlament összeül, még egész sor ellenzéki népgyülés lesz. Hogyjelente négű momentum a mai nap történetében az Andrássyak riadója. Gróf Sán-drássy Tivadar ma megjelent választói előtt, ahová öcscse, gróf Andrássy Gyula is elkísérte s mindkét Andrássy váratlanul erős hangokat ütött meg. Gróf Andrássy Gyulareflektált Tisza megjegyzéseire is már. Aztán mondott valamit, ami nagyon messzire fog hangzani: — Nem lehet félreáslni. Meg fogunk Gróf Andrássy Tivadar, mint nekünk e-tkgrafálják, ma délelőtt gróf Andrássy Gyula.; gróf Nadik-Barkóczy Endre és mások társaságában megjelent Gálszécsen, ahol választói gyy-ílést tartottak. A nagyszámú választógyűlés előtti mindenekelőtt gróf Andrássy Tivadar számolt be kilépésének okairól *1 .Gróf AndrássyTivadar: Meg kell Önöknek magyaráznom, hogy miért léptem ki a szabadelvű pártból. A magyarázat egyszerű. Lelkiismeretenkől tiltotta, hogy a történtekért elvállaljam a felelősséget. Az az ismeretes parlamenti csíny, a házszabályoknak tudatos és szándékos megsértése lévén, alkalmatlan arra, hogy nyugodt tárgyalásokat eredí ményezhessen. Ma már nemcsak magával a tény-j nyel, hanem a kormány egész védekezésével mi szemben állunk , úgy mondhatunk róla bírálatot.A Tisza védekezésének magva az, hogy a nemzet di-leuma előtt áll s vagy a házszabályok egyszerű meg- sértésével megtöri a kisebbség terrorizmusát, vagy? — Tisza szerint — lehajtott fővel szemérmesen félrefordul és saját sülyedését szendén eltűri. A kérdés igy felállitva alkalmas arra, hogy megvesztegesse a nemzetet s a miniszterelnök álláspontja mellett hangulatot teremtsen. Mert ha igaz, hogyaz ország veszélyben van, akkor a házszabály egyszerű megsértése nem is ár megmentéséért s aki ilyenkor túlérzékenységből félreáll, az méltó tárgya, lesz a nevetségnek. De az a baj, már tudniillik a Tisza álláspontjára nézve, mert az országra nézve viszont ez a szerencse, hogy ennek apremisszának egy betűje sem áll. Nem a házszabályok egyszerű megsértéséről van szó, hanem sokkal többről i a, fenyegető veszély minden módon inkább orvosolható, mint azon, amelyhez Tisza hősi elszántsággal nyalé jelenni és küzdeni fogunk, bárhonnan jöjjg is a támadást Az Andrássyak erélyesebb állásfoglalsának híre csak későn érkezett Budapestre, szabadelvű pártban este együtt voltak a ministerek, együtt volt a párt zöme is, de akkor is nem tudtak a tőketerebesi beszédek tartann rá. Most már azonban fokozott kíváncsiság, kell a holnapi nap elé nézni, mikor Tisza Iván Győrött bizonyára meg fogja ragadni alkalmát, hogy az utolsó órák eseményeiről megemlékezzék. Az Andrássyak riadója, A- H (Sí i-j -H ■12'. iat — Patkányok! Testvérek! Hazátlan bitangok ! Itt az idő, most vagy soha!! Évezredes bélyeg tapad fajotokhoz s nincs a világnak az apontja, bújjatok hág az utolsó pincelyukba, ahol fületekbe ne ordítanák, „hogy a sülyedő hajót a patkányok hagyják el legelőször.“ Akarjáitok'e lemosni ezt a szégyent fajotokról'. Akartok'e ismét tisztességes, becsült, szereplő és elismert faj lenni? Akarjátok-e megvezekelni a múltat s megérdemelni a szebb jövendőt ? Ha igen, akkor félre a gyilvasággal! Itt az idő, most vagy soha! Mondjuk ki, hogy azért se menekülünk! Azért is maradunk! És ha menekül minden két- vagy négylábú teremtés, ha szárnyat oldanak a sasok és kereket oldanak az emberek — mi maradunk! Hitvány és nem az apja fia, aki meg nem rágdja ezt az alkalmat, mikor rehabilitálhatja őseit és dicsőségbe fürösztheti utódait! Kel patkányok, testvérek, hazátlan bitangok ! Maradjunk. Mi nem menekülünk! És — gondolták a parklakók — a patkányok csakugyan fellázadtak a közmondás ellen , nem menekültek a sülyedő hajóról, holott az emberek már sietve hagyták el a hajót. -------------— De van a mesének két magyarázata is. Lehet, hogy akik a hajón maradtak, nem patkányok. És lehet az is, hogy az a hajó nem volt sülyedő hajó. De akkor persze a mese nem olyan érdekes K. a tudományok világából. — Hol a világ közepe. Szén és néppszichológia. — A pólus sem fixpont. — A biblia és a kongó-négerek. — A Budapesti Napló eredeti tárcája. — Irta: Ifj. Méray-Horváth Károly. Hola világ közepe.? Ez a kérdés ezúttal nem csillagászati kérdésként merül fel. Inkább olyan értelemben, mint ahogy a makói emberről mondják, hogy hites meggyőződése, hogy Makó a világ közepe. Ilyen értelemben, de roppant súlyos realitásnak a nyomatékával vitatkoznak angolok, amerikaiak, németek, hogy kiknél van a világ közepe. A büszke mondás az, hogy ott a világ közepe, ahol a legtöbb a szén! Unde Sam kiáltotta át a nagy mondást John Bullnak, a munkában agyonhajszolt amerikai unce Sam a hízásnak ereszkedett angol Jaimnak. Éspedig abból az alkalomból, hogy az amerikai Egyesült Államok széntermelése túlszárnyalta Angliáét. Ott a világ közepe, ahol legtöbb a szén . És hogy ebben a mondásban van valami igazság, az egyetlen számadattal világossá válik, azzal, hogy a világ összes széntermelésének 60 százalékát az angol, az amerikai és a német széntermelés, nyújtja. Valósággal ez a három ország az, amelyek körül a mi kulturvilágunk forog. A dolgot nem csak úgy kell felfogni, hogy amennyi szenet termelnek, bányásznak éppen, és hogy talán bányászhatnának, más országokban is többet. Nem, hanem úgy, hogy hol van valósággal a legtöbb szén a föld alatt. (. Amióta a tűz a mozgásaink motor ,ereje, azóta természetesen minden közlekedésnek, technikának a szén a tápláló dajkája. Ott gyarapodtak ime valósággal legjobban, ahol legtöbb a szén. Még nemrégiben Anglia úgy szólt, hogy ő tőle függ minden tengeri hatalom, mert egy államnak sincs elég szene, ha ő nem ad. Még a spanyol-amerikai háborúban is az volt a spanyol tengerészet legnagyobb baja, hogy nem is szerzett be idejekorán elég angol szenet, nemvoltak szénkészletei Guba körül és így nem tujdott idejekorán hajóival Gubában megjelenni! Tengerészkörök pedig most Japánról emlegetik, hogy nem lehet soha erős haditengerészete, mert nincs szene. Csak igen gyenge tűzerejű, rossz szene, és az is kevés. Angliának a kitűnő és óriási mennyiség,ben bányászott szenében volt kétségkívül a roppant ipari és kereskedelmi hatalma. Hanem ki-s számították, hogy annak a szénnek háromszáz* ötven év múlva vége. És ezzel szemben hirdeti Amerika, hogy az ő szene még évezredek múlva sem fogy ki. És hogy így, ami hatalmat a szén nyújthat az embernek, mindazon hatalommal ő lesz úr a mi civilizációnkon. Ezekkel szemben tett most közzé egy tanulmányt, a német Arthur Friedrich és aztc: mondja, hogy ha a szén a világ közepe, úgy az, európai világra Németország az. Az egész Európában Sziléziában van a legóriásibb szénmenynyiség. 5100 négyszögöl kilométer terület alatt] terjed el a mi világunk leghatalmasabb és legjobb minőségű, széntelepe. Alig van még kiaknázva. Hogy Frigyes még mindössze csak azért helyezett súlyt a szén kiaknázására, hogy an- nak a szegény sziléziai népnek a nyomorán enyhítsen. Igaz hogy ma már 140,000 ember fog-glalkozik ott bányászattal — a szén mellett vág