Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1914
Szemészeti lapok - 1914-03-05 / 1. szám
1914. 1. szám SZEMÉSZETI LAPOK seknél, a nőnemet ezek kevésbbé érintik; a sérülés ezen nemeinél egyetlen egy nő sem szerepel. A concret tényeken kivül ehhez az is hozzájárul az általánosan ismert tényezőkön kívül, hogy Németországban és Ausztriában a hölgyek sokkal ritkábban hordanak üveget, mint a férfiak, mivel a kosmetikai szempont túlságosan érvényre jut, mi például Amerikában nincsen meg. Míg a klinikai ambulatóriumban s még kevésbbé a magánrendelésen keresztülvihetetlen gyakran, hogy asszonyok és leányok az előírt üvegeket viseljék is, mivel hiúsági okokból húzódoznak, addig amerikai nőknél sohasem láttam ezzel szemben ellenkezést, mit amerikai kollegáim is megerősítettek tapasztalataik alapján. Csak egy eset vonatkozott egy gyermekre, egy-egy aggastyánra, a többi mind fiatal emberekre, amiből arra lehet következtetni, hogy ezek leginkább vannak kitéve külső veszélyek behatásának s így a szemüvegsérülések fő kontingensét is képezik. A szemüvegsérülések lefolyása semmiben sem különbözik mássérülésekétől, csak két szem vakult meg végleg s az egyiket fenyegető sympathiás szemgyuladás miatt el kellett távolítani. Acut genyes gyuladás nem került észlelés alá, intraoculáris idegen test üvegszilánk alakjában kétszer lett találva. Mindent összefoglalva, azt mondhatom tehát, hogy a szemüvegviselés bizonyos veszélyt hord ugyan magában, mely azonban igen csekély (1:30,000) s nem szolgáltathat okot általánosságban a szemüvegviselés ellen, annál is inkább, mivel az üvegek bizonyára sokkal több sérülést akadályoznak meg, mint amennyit előidéznek, még ha nem is directe mint védőüvegek lesznek viselve. A felállított statistikát illetőleg azt hiszem, hogy az a szemüvegsérülések gyakoriságát inkább magasabbnak mutatja; feltűnő, hogy az első eset akkor került észlelés alá, midőn már körülbelül 85.000 beteget láttam volt s három eset fordult elő egy évben. Csak öt esetből álló összeállításnál a véletlen természetesen nagy szerepet játszhat. Azonban úgy Fuchs üdv. tan úr, ki óriási anyag felett rendelkezik, valamint Dimmer tanár úr is, kinek e helyen köszönetemet fejezem ki az anyag átengedéséért, megerősítették azt, hogy a szemüveggel való sérülések a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Irodalom, 1. Bourgeois: Blesures oculaires par les lunettes de travail. Ree. d'Ophthalm. 1901, pag. 591. — 2. Hirschberg J.: Über die Ergebnisse der Magnetoperation in der Augenheilkunde. Archiv für Opiith. XXXVI. 2, pag. 37, 1890. — 3. Braun E.: Die Verletzungen des Auges, Wiesbaden, 1899. — 4. A. Vogt: Einige Augen Verletzungen durch Brillenglasscherben. Zentralblatt für prakt. Augenheilkunde. XXXVI. pag. 354, 1912. — 5. .4. Wagenmann: Verletzungen des Auges mit Berücksichtigung der Unfallversicherung. Graefe—Saemisch, Handbuch der gesamten Augenheilkunde, II. kiadás. Közlemény a budapesti kir. m. tud.-egyetem lI. számú szemklinikájáról. (Igazgató : Hour Károly dr. egyet. ny. r. t.) Panophthalmitis egy esete isolált metastasis folytán. Irta : Jiestiinger Miklós dr. A chorioditis suppurativa, majd az abból kifejlődő panophthalmitis endogen fertőzés folytán meglehetős gyakori puerperalis sepsis, pyaemia, septikaemia, bronchitis putrida, typhus, dysenteria eseteiben, azonban mindenkor az alapbántalom főtünetei által kisérve, mint amilyenek általános rosszallat, magas láz stb. Jelen klinikai esetünk érdekessége abban rejlik, hogy legalább is relatív általános testi jólét, minden lázas mozgalom nélkül, isoláltan áttéti úton panophthalmitis jött létre. S. P., 60 esztendős fibeteg, földmíves, felvétetett a klinikára 1913. augusztus 5-én. Beteg előadása szerint múlt évi július hóban a szegszárdi közkórházban lábát operálták. Ennek előzménye, hogy szőlőkapálás közben jobb lábát valamivel megszórta, eleinte nem sok ügyet vetett rá, otthon házilag kezelte, majd állapota mindig rosszabbodván, orvost keresett fel, ki kórházba utasította. A kórházban állítása szerint altatás közben a kosárral bal szemét megnyomták; az altatás után azonban fájdalmat nem érzett; körülbelül egy hét múlva kezdett a szeme fájni, mind rosszabbul látott vele; egy hét alatt megvakult a bal szemére; otthon orvosa cseppekkel kezelte, de mivel állapota nem javult, a klinikát kereste fel. Középtermetű, közepesen fejlett beteg, kissé legyengült, mellkasi szervek eltérést nem mutatnak, hasűri szervek normálisak, lép nem nagyobb. Erős arteriosklerosis. Jobb lábán a lábfejen és talpon részben záródott, részben még genyedő sipolyok (phlegmone pedis planti et dorsi). Jobb szem látszólag ép, egészséges, szemfenék ép, törőközegek tiszták. Bal szemen mindkét szemhéj mérsékelten duzzadt, conjunctiva erősen belövelt, sőt a bulbaris hematikus, helyenkint sötét ibolyaszínű, tág, kanyargós vénákkal. Bulbus protractált, kissé megnagyobbodott. Cornea sima fénylő, átlátszó, íris színe, rajzolata rendes, pupilla középtág (állítása szerint otthon orvosától pilocarpint kapott) fényre nem reagál. Pupilla területe gyengén zöldes-szürke, reflexet ad. Szem tüki lelet, reflex és szemfenék nem kapható. T-1-3. Beteg subjective már napok óta fennálló, nagy fájdalmakról panaszkodik, melyek a bal arcfélre és homlokra is kisugároznak. Hőmérséke nem emelkedett. A klinikai diagnosist eleinte glaucoma inflamatorium acutumra tesszük és ennek megfelelő kezelés. Augusztus 7. Klinikai észlelés folyamán fájdalmai változatlanul fennállanak, palpebrák duzzanata fokozódik, sőt helyenkint pirosan elszínesedettek. Pilocarpin hatására pupillája kissé szűkül. T-1-3. Augusztus 9. Harmadnapra palpebrák duzzanata eléri maximumát, bulbus még kőkemény, az egész bal arczfél assymetriás. Tumorra is gondolunk, emiatt Röntgen-felvétel, de a feltevést a kép nem igazolja, csak rendkívül mély sinusokat mutat. Augusztus 10. Ötödnapra a csarnokban alul geny jelenik meg; iris erősen elszínesedett; délután a bulbus megreped; a conjunctivában alul körülbelül 4 mm. hosszú seb, melyből geny szivárog s mely nyomásra fokozódik; hőemelkedés nincs. Augusztus 11. Palpebrák duzzanata csökkent, fájdalmai jelentékenyen kisebbedtek; geny bőven ürül; hőemelkedés nincs; léptompulat aláfelé kissé megnagyobbodott (12. bordán valamivel alul). Továbbra antiseptikus kezelés. Augusztus 14. Hirtelen rázóhideg kíséretében a hő 396 C°-ra emelkedik; 30 cgr. pyramidonra alászáll. Vérből bouillon- és agartenyészet; semmi sem tenyészik ki. Augusztus 15. A hő újból 395 C°-ra emelkedik; lázroham tetőpontján újból bakteriológiai vizsgálat. 24 óra múlva apró kisebb-nagyobb udvarral biró sárgás foltok, melyek staphylococcus coloniáknak bizonyulnak. Ezután betegünk láztalan, relative jól érzi magát. Augusztus 25. Hőmérsék egy kissé emelkedett (380 C°). Térdfájdalmakról panaszkodik, térdeit sem active, passive mozgatni nem lehet, fluctuatio nincs, metastasisnak tartva, áttesszük az I. sebészeti klinikára. Onnan 5 nap múlva visszajön, hogy az csak egy rheumatikus genitis volt. Szeptember 2-án klinikáról távozik, sorsáról további értesüléseink nincsenek. Szemek állapota: jobb szem ép, bal szem sorvadóban, genyed. Az elmondottak alapján a diagnosis, tekintve, hogy egy elgyengült 60 éves, arteriosklerotikus egyénről van szó, legnagyobb valószínűség szerint septicus maranthcus thrombus által okozott panophthalmitis; hogy a beteg által említett kis trauma befolyással lett volna, alig hiszem. Ami a hőemelkedéseket illeti, ez kissé meglepő, vájjon felszívódásos láznak tartsuk-e, vagy egy új localisatio jelének, nem dönthető el. A következmények az előbbi mellett szóltak. Közlemény a budapesti kir. magy. tud.egyetem II. számú szemklinikájáról. (Igazgató: dr. Hoór Károly egyet. ny. r. tanár.) A novojodin a szemészetben. Közli: Tóth Mutáld dr., egyet, tanársegéd. A novojodin a jodoform pótszereként került forgalomba. Előnye az utóbbi fölött szagtalansága és igen erős, bactericid hatása. Különösen ez az utóbbi tulajdonsága indított arra.