Budapesti Orvosi Újság, 1920. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1920-09-23 / 39. szám
612 BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG 1920. 39. szám. elmondás alatt nemcsak az elmondottak tartalmára figyelünk, hanem az elmondás módjára is. Utána elmondatjuk a beteg álmait és az álommal kapcsolatos gondolatokat. Majd az említett módon kutatunk kisebb tévedésekre, botlásokra és végül alkalmazhatjuk az associatiós kísérletet. A beteget nyugodtan hagyjuk beszélni és beszédjét csak akkor akasztjuk meg, ha — mint a felhozott példákból látható volt — megállapítjuk egy affectusos gondolat felszínre jutását, hogy ily módon a lelki összefüggés a beteg előtt is világossá váljék. A kezelés tartama különböző; vannak esetek, mint a közöltek, melyek néhány ülésre rendbe jönnek; másoknál a kezelés hónapokig elhúzódik. A beteget figyelmeztetni kell az esetleges hosszú kezelés lehetőségére, miután az ideje előtt félbeszakított kezelés értéktelen. Ami a kezelés indicatióit illeti, általánosságban a psychoanalytikus kezelés ott indikált, ahol a betegség oka a tudatalattiban („im Unterbewusstsein") rejlik; szóba jönnek tehát súlyos depressiós tünetek, kényszergondolatok, félelmi érzések, makacs — a tudatalattiban gyökerező — fájdalmas állapotok (neuralgiák, ischias, műtét utáni fájdalmak), túlnyomóan psychikus jellegű szervi neurosisok (szív-, ér-, gyomor-, bélneurosisok, asthma, szénaláz); a kezelésnek hálás területe a psychikus impotentia súlyos esetei, hólyagzavarok és a belső elválasztásnak lelki okokból származó elváltozásai — chlorosis, Basedow, terhességi hányás, menstruatiózavar, neurogen diabetes, climacteriumos panaszok számos esete. Ellenjavalatot képeznek Mohr szerint azon esetek, melyek kezdődő endogén elmebajra gyanúsak. Előfeltétele a kezelésnek a beteg bizonyos fokú intelligenciája. A kezelő orvos a szükség esetén a psychoanalysis mellett a lelki kezelés más módját is alkalmazhatja és arról se feledkezzék meg, hogy a lelki tünetek mellett physikai tünetek is lehetnek jelen, melyek orvosilag megfelelően befolyásolandók. (Zeitschr. f. arztl. Fortbild., 1920, 4. sz.) Glück Gyula dr. Hypnosis és elmebaj. (Simmonds O., Frankfurt a. M.) A hypnotismus és az elmegyógyászat között kétféle összefüggés képzelhető, az egyiknél a hypnosis az elmebajok therapiájában mint gyógyeszköz szerepel, a másiknál az elmebajok kóroktanában fordul elő, mint elmebajt kiváltó ok. Nagy szerepe persze egyik irányban sincsen; az elmebajok therapiájában kevéssé használatos, mert ha egyes mellékes tüneteket esetleg befolyásolhatunk is vele, kedélyhangulatra és téveszmékre befolyással nincsen; az a kérdés, hogy a hypnosis kiválthat-e elmebajt, szakirodalmi megbeszélés tárgyát nem igen képezte; az bizonyos, hogy az ideg-elmeállapot roszszabbodását előidézheti. Simmonds frankfurti idegorvos szóban levő esete mutatja, hogy psychotikus kórképeket létrehozhat. 19 éves, addig egészséges leánynál hirtelen nagyfokú izgatottság, félelmi érzés, hallucinatiók (halott apjával beszél, lovakat lát, melyek bólogatnak feléje stb.) lépnek fel. A szakorvos dementia praecoxra gyanakszik, de — mint kiderül — egy múlékony psychosis-szerű kórképről van szó, melyet egy laikus hypnotikus suggestiói hoztak létre és amely az orvosi ellenhypnosisra megszűnt. Törvényszéki orvosi jelentőséget kölcsönöz az esetnek, hogy az illető laikus egy kétes foglalkozású fiatalember (leánykereskedő?) volt, aki direct elmebajt czélzó suggesziókat adott — „ha nem követsz, elmebeteg leszel — halottakkal fogsz beszélni — kocsim lovai fognak bólogatni reád“. Egyúttal újabb bizonyítéka az eset a régi igazságnak, hogy a laikusok által való hypnotizálás visszaélések kútforrása lehet, tehát eltiltandó és üldözendő. (Medsz. Klinik, 1920, 20. SZ.) Glück Gyula dr. A migrén kezeléséről. (Prof. Grober, Jena.) A migrén esetei a háború utolsó éveiben és a háború óta nagyon megszaporodtak. Okai ennek a rossz táplálkozás és az izgékonyság általános fokozódása; ezek együtthatása hozza létre az agyvelő spastikus vagy paralytikus eredetű vérkeringési zavarait, melyek végeredményben a ma uralkodó és Grober által is elfogadott nézet szerint a migrénrohamot kiváltják. Mielőtt a kezelést elrendelnők, a beteget alaposan meg kell vizsgáltatnunk; sok esetben a migrént szembajok, orrbajok vagy nemi szervek betegségei vált