Budapesti Szemle. 1858. 4. kötet, 11-14. szám

11. szám - ERDÉLY IRODALOMTÖRTÉNETE, különös tekintettel történeti irodalmára Szilágyi Sándortól

ERDÉLY IR 0 D A L O M T Ö íí I' É N E T E KÜLÖNÖS TEKINTETTEL TÖRTÉNETI IRODALMÁRA. Harmadik fejezet,*) A XVI-ik század utolsó éveinek nyomorai ismétlődtek a XVII-ik elején. Zsigmond lemondásai, a prágai biztosok foglalási törekvései, Rádul és­ Mihály ellenséges beavatkozásai leginkább fosztogatás kedvéért, s mind­ezek ellenében a pártmozgalmak által felállított ellenfejedelmek sükeretlen küzdelmei és bukásuk oly anarchikus állapotot idéztek elő, mely nem csak a múlt ered­ményeit tette semmivé, hanem minden kilátást egy jobb jövőre elzárni látszott. Kül segítség sehol sem mutatkozott, be a törekvé­sek a felszabadulásra lehetlenekké voltak téve. Zsigmond az ér­dekében rendezett fölkeléseket könnyelműsége által meghiúsítván, pártja és nemzete bizalmát végkép elveszté. Goroszlónál és Bras­sónál annyi áldozat esett el, Borbély visszavonulása és halála an­nyira megrettente a kedélyeket, hogy lehetlennek tetszett Basta bekeblezési művét megingatni. Aztán az erkölcsi erőn kívül a politikai is tönkre volt téve. A mely helyeket a bolonok és haj­dúk megkíméltek, megadóztatta az éhség, a ragály és dúló hadak *) Az első és második fejezetet lásd a Ill­ik kötet 140 s köv. lap­jain. — Szerk. B. P. SZEMLE. IV. KÖTET. 1

Next