Budapesti Szemle. 1860. 9. kötet, 28-30. szám

28–29. szám - IRÁNYESZMÉK. – II. Egyetértés, társadalmi egybeolvadás. – Gróf Mikó Imrétől

vagy külön osztályait alaposan érdekelhető megrovás amaz első állításban van; mindnyájunknak át kell látnunk, apróra megismer­nünk, veszélyességétől megirtóznunk, s abból vagy jókor gyökere­sen s egyetemleg, vagy legalább nagyobb részben kigyógyulnunk; vagy ha ezt nem teszszü­k, hamarabb mint gondolnók, gyászosabban mint érdemesnek, a nemzeti­ lét alsó fokára sülyedü­nk, hol már az nem élet s mi nem vagyunk többé n­e­m­z­e­t. Türelmet s czikkem csöndes és figyelmes átolvasását kell kérnem az olvasótól, nehogy épen az egyességet t­á­r­g­y­a­z­ó, legfontosabb de egyszersmind legkényesebb kérdésben, az egy­mást meg- nem- értés miatt el ne érjük azt, amire én teljes jóakarattal igyekszem : gondolatunk és érzésink s ezekből folyólag akaratunk és önelhatározásunk benső egyesülését. Hogy én az első vád illetékes voltát csak módosítva ismerem el, s mégis akkora veszélylyel fenyegetőnek látom : ezen, az első tekin­tetre paradoxonnak látszó nézet­czikkem folyamában, úgy vélem, indokolva s a látszó ellentét kiegyenlítve lesz. Az én tanítóm a történet és az élet. S megvallom, sehol sem látom történeteinkből, sőt lélektanilag sem tudok nyomára juni annak, hogy a mi sáralkatunkba a Mennyei Felség, mint egyesek­nek a nagyravágyás lelkét, mint nemzetnek az uralkodás hajlamát nagyobb mértékben leheltette, vagy az élet és politikai viszonyok a pártoskodás gonosz szellemét bennünk inkább kifejtették volna, mint ezt más jóravaló népeknél is látjuk; de azt aztán állítani merem, hogy mi közöttünk ugyanazon mértékű ily szenvedély és nemzeti gyöngeség is, mérséklés helyett táplálva, legyőzni törekvés helyett folyvást fejlesztve, bölcs irányzás helyett szabad szétcsapongásnak bocsátva, károsabb és veszélyesebb eredménye­ket szülhet, mint az például Angol- vagy Francziaországban tör­ténhetnék. Nálunk kevesebb nemzeti gyöngeség is okozhat nagy roszokat, vághat begyógyíthatlan sebeket, koc­káztathatja a legfőbb nemzeti érdekeket, igen magukat az államc­élokat, míg nagyobb számú, egy ajkú és érdekű nemzeteknél több és nagyobb mérvű hibák káros hatását is kiegyenlítik az ellensúlyul szolgáló rokonszenves nemzeti és államerők. Azt se látnám helyén s rendén valónak , hogy nagyobb politikai súlyra akár mint egyének, akár mint nemzet ne töreked­jünk, hogy úgy­szólván kiszakítsuk jellemünkből a nemes

Next