Budapesti Szemle. 1861. 13. kötet, 41-43. szám
41. szám - VERULAMI BACO. – Első közlemény. – Erdélyi Jánostól
koránsem azért hívja és serkenti az embereket, hogy ellenmondásaikkal egymást kölcsönösen vágják , vagy maguk egymás közt harczoljanak és kardoskodjanak, hanem inkább egyesült erővel békére lépvén, rendezzék magukat a dolgok természete ellen, vívják meg és vegyék be magasságait , erős várait, és tágítsák az emberi uralom határait." ') A nehézség szembetűnő. De „mindaz lehetséges és kivihető, amit némelyek megtehetnek, bár nem mindenki teheti meg; és sokan, összeköttetésben, bár nem egyenként és századok során, jóllehet nem egy esztendő alatt.") Ami az emberi bölcseséget illeti, „mindaz , mi a logikához tartozik , legtöbbek ízlésének s ínyének alig kedves, s nem látszik egyébnek mint tüskés elmélkedés tőrének és hallójának. Mert a mint jól mondják , hogy e tudomány a lélek tápszere , úgy e tápszer megkivánására és megkedvelésére legtöbb embernek a pusztai zsidókéhoz hasonló ínye van, kiket vagy lepe a húsos fazekak után, a mannától pedig undorodás fogy el. Ez noha mennyei étel, kevésbbé tartatott ízesnek és táplálónak. Hasonlóul inkább tetszenek azon tudományok , a melyekben egy kissé bővebb ennivaló hús-adalék van. ... De ama száraz fény (lumen síccum, vagyis Democritnál a logikai szak) legtöbbek puha és zamatos elméjét fojtja és égeti.;) Mennyivel több előnyük van pedig a természeti ösmereteknek !" Az a tudomány, mely az esetet szülte, nem az a tiszta, eredeti tudás volt, melynek világánál az ember a természetből adott neveket a paradicsom állatainak, hanem a jónak és gonosznak ama kevély tudása , melynél fogva Istentől szabadulni s magának törvényt állandósítani büszkélkedett." A természettudomány alatt „oly természeti bölcsészet értendő, mely ne váljék túlírnom vagy föllengős elmélődések füstjévé (non abeat in fumos speculationum subtilium aut sublimium), hanem a mely siikeresen hasson az emberi élet bajainak enyhítésére . . . a mely nem csak most segít, egyesítvén s átvivén a mesterség tapasztalatait ujabbak használatára, ujabb kényelmek eléállítására , hanem az okok vizsgálatához és a mesterség axiómáinak lehozásához ') De augmentis scient. Lib. IV. I. 97. lap. a) De augmentis scient. Lib. II. I. 43. lap. ;í) De augmentis scient. Lib. V. 1. 122. lap. 4) De augmentis scient. Lib. í. 1.3. lap.