Budapesti Szemle. 1862. 15. kötet, 48-50. szám
48-49. szám - VERULAMI BACO. – Második közlemény. – Erdélyi Jánostól
bryo), melyből kerültek nagyobb művei, a minthogy új feldolgozásban a Cogitata et Visa lett a Novum Orgánum első könyve , „Iudicia vera de interpretatione naturae" mellék czímmel, a Novum Orgánum pedig, mely két könyvből áll, beolvasztatott az „Instauratio Magna" könyvei közé, mint folytatása ama nézeteknek, melyek 1605-ben (Of the proficience and advancement of Learning 2) nyomattak, és terjedelmesen kibővítve „De dignitate et augmentis Scientiarum" név alatt mentek a tudományos világ elé. A Novum Orgánum világot látott először 1620 ban, majd bekeblezve 1623-ban, mikor előállott az Instauratio Magna főczím, mely alá rendeztetett a „De dignitate et augmentis," mint első rész, a Novum Orgánum pedig mint folytatás. Természetes, hogy ily szervületben lehetlen volt kimaradni az ismétléseknek. Mi a szöveg hűséges visszaadásával ezt is fogjuk láttatni kivonatunkban; nem lesz annálfogva meglepő, ha mit főmunkájában kifejtve, tudományosan megalapítva olvastunk, kisebb műveiben is föltaláljuk, mint szobrász termében a mintákat, melyek becsre nézve alább lehetnek ugyan a kivitt műnél, de azért méltók a figyelemre, mert velük született, rajtuk ért meg a gondolat, valósult meg az alapeszme. — Nincs tehát semmi eltérés vagy ellenmondás a tudósok ítéletében, ha név szerint az angol bölcsészet történésze, Dugald Stewart, a „Cogitata et visa," maga Baco, és vele Macaulay a „Novum Organum," Remusat pedig a „De dignitate et augmentis scientiarum" feliratú műveknek adják külön-külön a pálmát. — Baco nem esik két ég alá gondolkozásával, nem lehet benne külön fejlődési korszakot feltalálni s egymás alá vagy egymás után rendezni.— Ő mindig egy volt: vezérgondolatát soha nem változtatta, hanem egyformán tisztelte ifjú mint öreg korában, legföljebb toldott irataihoz, bővített vagy tisztázott rajzok jele nélkül az élet viszontagságainak, melyek változó szerencsével fordulván meg rajta, akár örökre elvehetők partus masculus (maximus ?) sive de interpretatione naturae libri tres." 1583 vagy 1590. Mondják, hogy kijött de elveszett; alkalmasint nem volt egyéb mutatványnál. Az eszmék, a gondolatjárás találkozása, ugyanazonsága mindegyikben a keletkezés kérdését a curiosumok sorába helyezi. —Én mindenütt a lipcsei 1694-ki kiadás szerint idézek. Új czím alatt is fordul elő: Mr. Bacon in praise of Knowledge.