Budapesti Szemle. 1865. 2. kötet, 5-7. szám
5. szám - BÁTHORY GÁBOR HÁBORÚJA HAVASALFÖLDE ÉS MAGYARORSZÁG ELLEN, 1611. – Szilágyi Sándortól
BÁTHORY GÁBOR HÁBORÚJA HAVASALFÖLDÉ ÉS MAGYARORSZÁG ELLEN. (1611.) Bocskayval Erdélyben, s Magyarország nevezetes részében a protestantismus jutott diadalra. Még ő is mint külön tartományt kormányoztatá Erdélyt, halála után pedig ezen ország kormányzatában visszatért a régi Báthoryak alatti rend, azon különbséggel, hogy attól fogva a fejedelmi udvar folytonosan a század végéig a reformált vallást követte. Ez alatt Illésházynak kedvencz terve volt Európában, egy államszövetséget hozni létre, mely a török ellen biztos védfalul szolgálandott. Halála után barátai karolták föl ezen eszmét s létesítésén sok áldozattal és kitartással buzgólkodtak. E czélból barátaik egyikével akarták az erdélyi fejedelmi széket betölteni, de ezen férfiú nem az időközben trónra jutott Báthory Gábor volt. Magában Erdélyben pedig a katholikus főurak tettek kísérletet, hogy a fejedelmi székre Báthory helyett katholikus főurat ültessenek. Igyekezetök e pontban találkozott a magyarországi urakéval, s miután egy összeesküvésük felfedeztetett s meghiúsíttatott, köztök és a magyar urak közt szövetség jött létre. Daczára hogy ezen utóbbiakkal Báthory miniszterelnöke Imrefi némi kiegyezést hozott létre , a béke nem volt állandó, sőt Bécsben sem erősíttetett meg. Ellenben az államszövetség eszméjén buzgóbban fáradoztak mint valaha, s el volt határozva azt lehető szé-1.