Budapesti Szemle. 1865. 2. kötet, 5-7. szám

5. szám - BÁTHORY GÁBOR HÁBORÚJA HAVASALFÖLDE ÉS MAGYARORSZÁG ELLEN, 1611. – Szilágyi Sándortól

BÁTHORY GÁBOR HÁBORÚJA HAVASALFÖLDÉ ÉS MAGYARORSZÁG ELLEN. (1611.) Bocskayval Erdélyben, s Magyarország nevezetes részében a protestantismus jutott diadalra. Még ő is mint külön tartományt kormányoztatá Erdélyt, h­alála után pedig ezen ország kormány­zatában visszatért a régi Báthoryak alatti rend, azon különbség­gel, hogy attól fogva a fejedelmi udvar folytonosan a század végéig a reformált vallást követte. Ez alatt Illésházynak kedvencz terve volt Európában, egy állam­szövetséget hozni létre, mely a török ellen biztos védfalul szolgálandott. Halála után barátai karolták föl ezen eszmét s létesítésén sok áldozattal és kitartással buzgólkod­tak. E czélból barátaik egyikével akarták az erdélyi fejedelmi széket betölteni,­­ de ezen férfiú nem az időközben trónra jutott Báthory Gábor volt. Magában Erdélyben pedig a katholikus főurak tettek kísér­letet, hogy a fejedelmi székre Báthory helyett katholikus főurat ül­tessenek. Igyekezetök e pontban találkozott a magyarországi urakéval, s miután egy összeesküvésük felfedeztetett s meghiú­síttatott, köztök és a magyar urak közt szövetség jött létre. Da­czára hogy ezen utóbbiakkal Báthory miniszter­elnöke Imrefi némi kiegyezést hozott létre , a béke nem volt állandó, sőt Bécsben sem erősíttetett meg. Ellenben az állam­szövetség eszméjén buz­góbban fáradoztak mint valaha, s el volt határozva azt lehető szé-1.

Next