Budapesti Szemle. 1866. 6. kötet, 18-20

18-19. szám - A LEGÚJABB ÚTAZÁSOK ÉS FÖLFEDEZÉSEK. – Áfrika. Déli Áfrika. – Hunfalvy Jánostól

kednek a tenger fölé. Spek­e azért Afrika azon részét, mely az egyenlítőtől délre esik, egy felfordított tányérhoz hasonlítja, mely­nek közepe kissé homorú. Ezen domborzati viszonyok feltételezik déli Afrika sajátságos vízrendszerét. A középső mélyedmény vo­nalában kisebb nagyobb állóvizek vannak, melyek többnyire hosz­szan nyúlnak el. Ugyancsak azon belső mélyedményben számos folyóvizek gyűlnek egybe , melyek a párkányhegységek résein át­törvén , az egyik és másik oldalon a tenger felé ömlenek. Hajdan alkalmasint az egész belső horpadás egy nagy vízmedencze volt, mely a föld emelkedése következtében legnagyobb részt lecsapo­lódott és szárazzá lett, s mely talán idő jártában egészen ki fog száradni. A Zambézitől délre találtató tavak mind nagyon seké­lyek, s a bennszülöttek állítása szerint mindinkább apadnak. Sok­helyütt sóstócsák és sókéreggel borított mezők vannak , melyek egykori vízmedenczék maradványai. Afrika déli csúcsát a portugálok már 1486-ban érték el D­i­a­z Bertalan vezérlete alatt. 1498-ban Vasco de Gama alatt azt is megkerülök és keleti partjait éjszak felé Mozambik, Mom­basz és Melindáig követvén , onnan Kelet-Indiába evezének. Az­után csakhamar mind nyugati mind keleti partjain egyes vidékeket megszállván, kereskedelmi telepeket és gyarmatokat szereztek. Nyomukban a hollandiak jártak, kik 1652-ben a Jóreménység fo­kának környékeit szálták meg. Mindazáltal déli Afrika belső terü­letei a legújabb ideig egészen ismeretlenek voltak. A portugálok csak aranyat és rabszolgákat hajhásztak, s ha néha tettek is egyes kirándulásokat a beljebb eső tartományok kikutatása végett, azoknak eredményeit gondosan eltitkolták. A hollandiak se sokat törődtek a földrész belsejének kikutatásával, különben is az Orá­niai folyó mellékein elterülő sivatagok visszariasztották őket. Más szellemet vittek oda az angolok, midőn a Fokgyarmatot a hollan­diaktól elfoglalák. Csakhamar a gyarmat éjszaki határait az Orá­niai folyóig terjeszték ki. A hollandi származású földmivelők (bo­rek) nagy része nem akart az angoloknak hódolni, s odahagy­ván a gyarmatot, az Orániai folyó forrásvidékén meg a Vál folyó mellékein két független köztársaságot alapítanak ; az egyiket O­r­á­niai köztársaságnak vagyis Szabad állam­nak, a má­sikat Válon túli köztársaságnak nevezik. Végre az an­golok a keleti partvidéken a kafferek országában egy külön gyár.

Next