Budapesti Szemle. 1867. 9. kötet, 28-30

28. szám - ZRINI MIKLÓS ÉS MONTECUCCOLI. – Pauler Gyulától

ZRINI MIKLÓS É­s MONTECUCCOLI RAYMOND Vannak a történetben alakok, melyeket rendesen együtt szoktunk képzelni, erényeik vagy hibáik, barátságuk vagy el­lenkezésük miatt, s közéjük tartoznak kétségkívül Zrini a költő és Montecuccoli. A költészet, mely többször választott tárgyat Zrini Miklós életéből, központul mindig e két férfi versenyzését vet­te; a hagyomány a vitéz bán halálát a kaján olaszszal hozza kap­csolatba, s ha valaki Zrini életének egyik diadalmas vagy gyá­szos jelenetét akarná festeni, alig tehetné érthetővé képét az apró szikár modenai tábornoknak irigy vagy kárörvendő arcza nélkül. Már a kortársak közül számosan e két férfiú küzdel­mében több mint személyes versenygést láttak. Emberi szeszé­lyek és gyöngék, individuális motívumok helyett elveket keres­tek és találtak, melyeknek Zrini és Montecuccoli csak képviselői voltak. A magyar hazafiság és osztrák közöny , áldozó lelkese­dés és zsibbasztó rosz­akarat — mondják — volt kettejükben meg­testesülve. Azonban, ha igaz is, hogy a magyar és osztrák elem közti ellentét soha kisebb keretben, fontosabb kérdésben oly praegnans vonásokban , mint e két férfi közt, ki nem tűnt, és soha a magyar fölfogásnak Zri­inél méltóbb képviselője nem volt, mégis e fölfogás Montecuccolival való viszonyát egészen meg nem fejti. Raymond nem volt akaratlan eszköz a bécsi udvar magyarel­lenes töredékének kezében. Ő mint egy új, tudományos h­advisel

Next