Budapesti Szemle. 1867. 9. kötet, 28-30

28. szám - ZRINI MIKLÓS ÉS MONTECUCCOLI. – Pauler Gyulától

lábbal megáldott. A lőpornak mindig nagyobb használása mathe­matikai ismereteket tett szükségessé. A németalföldi háborúban az erődítés és ostromtan fejlődött addig ismeretlen tökélyre. A zsol­dos hadak közé más rend és fegyelem kellett , mint a középkor hűbéres bandériumainál, melyeknél a fővezér csak első volt a hasonlók között. A renaissance a taktikára is megtevé hatását, s a macedoni phalanx és római legio lebegtek a gondolkodó vezérek szemei előtt. Lángeszű férfiak, mint Farnese Sándor, Spinola, Ora­niai Móricz és a nagy Gusztáv Adolf szerencsés tapintattal olvasz­ták össze azt, mi a régi világból még használható volt, az újabb kor követelményeivel. Puysegur és De Quincy munkái ugyan még nem jelentek meg, de mégis voltak már ekkor is sokan, kik a gyakorlatból elméleti szabályokat vontak le, az elsők közül, kik figyelmüket a hadtudomány minden ágára kiterjeszték, volt Mon­tecuccoli. Mint rendesen , ha valami ismeret­tudománynyá fejlő­dik , a fürkésző elme az eddigi korlátlan csapongást a legszigo­rúabb bilincsekbe verte, mely alól a lángész sem vonhatta ki ma­gát egészen, a középszerűség pedig végkép meggörnyedett. Mi­nél részletesebbek , minél szigorúabbak voltak a fölállított sza­bályok , annál nagyobb benyomást tettek a szakemberekre, és elkövetkezett a stádium, melyben minden nagyságot csak az el­méleti kiképeztetésbe helyeztek. Mi máskor megfoghatatlan, ily átmeneti korszaknál igen természetes. A tiszta fölfogású Monte­cuccoli meg volt győződve, hogy a tudomány teremthet lángész nélkül is nagy hadvezéreket, de nincs lángész, mely a tudomány nélkül valamire képes lenne. Montecuccoli katonai pályáját, bár nagybátyja táborszer­nagy volt, a közlegénységen kezdő és gyakorlatilag tanulta ki a katonai hierarchia minden fokozatát. Elméleti ismereteit főkép azon két év alatt szerze, midőn Stettinben Baner foglya volt. Taci­tus történeti művei, Vitruvius építészete, Euklides geometriája felváltva üzéli el rabsága unalmait, és gazdagiták elméjét az ó­világ ismeretével. Sokat és sokfélét összeolvasott, s a westphali béke után még utazásokkal gyarapitá ismereteit. Már 1653. 111. Ferdinándnak egy olasz munkácskát ajánlott kéziratban, mely az egész hadtudományt áttekintésileg magában foglalta *) A fő el­­ v) Megjelent com­mentárai mellett, deáku' B'csben 1718 Bombardi által kiadva 107—207 11.

Next