Budapesti Szemle. 1868. 10. kötet, 31-33. szám
31. szám - ERDÉLY HÁROM ÁLLAMFÉRFIA A XVIII-ik SZÁZADBAN. – Gróf Teleki Domokostól
a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és közigazgatás addigi alakjukban voltak megerősítve. Mindemellett Lipót hitlevelének keletkezése után még bizamos ideig az erdélyi országgyűlések több jogot gyakoroltak annál is , mennyivel a nemzeti fejedelmek korszakában fel voltak ruházva, a mennyiben egyoldalúlag határoztak és tényleg intézkedtek oly tárgyakban, melyek régibb törvények és gyakorlat szerint az egyetemes törvényhozás tárgyát tették s fejedelmi megerősítés alá tartoztak. Lipót hitlevelében továbbá a bevett vallások egyenjogúsága általánosan ki van mondva: a katholikusok egyenjogúsága biztosításáról némi részletes intézkedés is létezik , mi több, a kétes kifejezések a jövő versengéseknek és felsőbb beavatkozások ősi zajaként az említett hitlevélben nem hiányoznak , a nélkül azonban, hogy a négy bevett vallás közül egyiknek a három felibe való emelése iránt már akkor lépések létettek volna. A fennebbi, részint megkímélt, részint eltűrt szabadságok legnagyobb részére nézve tényleg már máskép állott a dolog Mária Therézia trónra léptekor, de az uralkodásra nézve oly kedvező állapot megszilárdítására mi okosabbat tehetett az előrelátó uralkodónő, mint hogy uralkodásának mindjárt negyedik évében a tényleges állapot legfontosabb részeit a hazai törvények közé igtatta. Az úgynevezett összeszedett törvények (compilatae constitutiones) után, mely törvénykönyv 1369 ben fogadtatott el, 1744 től találjuk az első törvényeket Erdély törvénykönyvében , s a mindössze is kilencz törvényczikkhez hasonló fontosságúak nem fordulnak elő egészen 1791 ig; ama különbséggel, hogy míg az 1791-beliek az uralkodásnak messzire haladt jogfoglalásai ellenében némely jogok odaengedésével igyekeznek a visszafoglaltak oltalmára véd falakat emelni, azalatt az 1744-ről szólók ama foglalások biztosítását tárgyazzák, melyeket az uralkodás 1091 óta maga részére tett Erdély alkotmányából. Az 1744-iki I. törvény Erdély fejedelemségének az osztrák ház általi birtokba (dominium) vételéről s a török kapuhoz való ragaszkodás iránti törvények eltörléséről a II. a fejedelem választási jog megszüntetéséről szól. A III. az erdélyi országgyűlés által 1722 ben elfogadott és az emisztett év márczius 30-áról keltezett pragmatica sanctiót foglalja magában.