Budapesti Szemle. 1873. 2. kötet, 3-4. szám

3. szám - WESSELÉNYI FERENCZ NÁDOR ÖSSZEESKÜVÉSE. – Pauler Gyulától

WESSELÉNYI FERENCZ NÁDOR ÖSSZE­ESKÜVÉSE. (1666—1667.) A mohácsi vész után Magyarország­ nádorai között csak há­rommal találkozunk, kik a királylyal vagy a királyi kormány­nyal tényleges ellenkezésbe jöttek. Forgách Zsigmond, bár nem őszinte lélekkel, Bethlen Gábor zászlói alatt állott. Nap­jainkban egy királyi herczeg, mint nádor, kénytelen volt szem­beszállni ellenfelekkel, kik talán nem ok nélkül hivatkoztak a király parancsára, helyeslésére. A közben eső Wesselényi Fe­rencz nevéhez egy összeesküvésnek emléke fűződik, mely te­kintve akár bonyolódott voltát, akár titokszerűségét, a Catilina vagy Bedmar herczegféle velenczei összeesküvés mellé fog­ható, és még azon kiváló érdekkel is bír, hogy a vallásháborúk századában, ez volt nálunk az első, legalább kezdeményeiben, és a legfőbb vezérek szándéka szerint, tisztán politikai szövet­kezés, mely a Habsburgháznak túlkapásai ellen, a magyar sza­badság oltalmára keletkezett. Életében a szövetkezés szerző­jének kevés örömet okozott: halála után , osztrák részről, re­bellis nevet szerzett neki. Szereplésének részleteit csak ujabb időben ismerjük teljesebben, mióta a bécsi titkos állami és ud­vari, és a budai kamarai levéltárnak eddig féltékenyen őrzött kincsei megnyíltak a búvárok előtt. Ezeknek és más több­nyire kiadatlan okleveleknek alapján szándékunk elmondani összeesküvésének történetét, talán teljesebben és h­ivebben mint elődeink, kik e forrásokat fel nem használhatták. I. Wesselényi Ferencz ötvenhetedik évét járta, tizenegy év óta ült már a nádori széken, midőn egy dicsőség- és munka­teljes élet alkonyán a magyarországi összeesküvés élére állott. Budapesti szemle. Második kötet 1873. 1

Next