Budapesti Szemle. 1873. 2. kötet, 3-4. szám
3. szám - WESSELÉNYI FERENCZ NÁDOR ÖSSZEESKÜVÉSE. – Pauler Gyulától
WESSELÉNYI FERENCZ NÁDOR ÖSSZEESKÜVÉSE. (1666—1667.) A mohácsi vész után Magyarország nádorai között csak hárommal találkozunk, kik a királylyal vagy a királyi kormánynyal tényleges ellenkezésbe jöttek. Forgách Zsigmond, bár nem őszinte lélekkel, Bethlen Gábor zászlói alatt állott. Napjainkban egy királyi herczeg, mint nádor, kénytelen volt szembeszállni ellenfelekkel, kik talán nem ok nélkül hivatkoztak a király parancsára, helyeslésére. A közben eső Wesselényi Ferencz nevéhez egy összeesküvésnek emléke fűződik, mely tekintve akár bonyolódott voltát, akár titokszerűségét, a Catilina vagy Bedmar herczegféle velenczei összeesküvés mellé fogható, és még azon kiváló érdekkel is bír, hogy a vallásháborúk századában, ez volt nálunk az első, legalább kezdeményeiben, és a legfőbb vezérek szándéka szerint, tisztán politikai szövetkezés, mely a Habsburgháznak túlkapásai ellen, a magyar szabadság oltalmára keletkezett. Életében a szövetkezés szerzőjének kevés örömet okozott: halála után , osztrák részről, rebellis nevet szerzett neki. Szereplésének részleteit csak ujabb időben ismerjük teljesebben, mióta a bécsi titkos állami és udvari, és a budai kamarai levéltárnak eddig féltékenyen őrzött kincsei megnyíltak a búvárok előtt. Ezeknek és más többnyire kiadatlan okleveleknek alapján szándékunk elmondani összeesküvésének történetét, talán teljesebben és hivebben mint elődeink, kik e forrásokat fel nem használhatták. I. Wesselényi Ferencz ötvenhetedik évét járta, tizenegy év óta ült már a nádori széken, midőn egy dicsőség- és munkateljes élet alkonyán a magyarországi összeesküvés élére állott. Budapesti szemle. Második kötet 1873. 1